„A zsidó közösség elemi érdeke, hogy kivonja magát a politikai szekértáborok közül”

Neokohn

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Nagy vihart kavart a csütörtökön felavatott Vértanúk emlékműve, azon belül is a vörösterrorhoz való hozzáállás zsidó közösségi körökben. Köves Slomót kérdeztük arról, miért vett részt az avatáson, és mit is mondott pontosan a kommunizmusról beszédében.

Mint emlékezetes, csütörtökön újból felavatták az 1919-es vörösterror áldozataira — köztük zsidó áldozatokra — is emlékező szobrot a Vértanúk terén. Mint lapunk is megírta, az avatáson részt vett Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, aki arról beszélt, hogy

„az ezeréves magyar történelem első olyan eseményéről beszélünk, ahol Isten deklaráltan meg lett tagadva. Ez volt az első olyan nemzeti tragédia, melynek közvetlen oka egy olyan Isten nélküli kollektivista eszméből fakadt, amely óhatatlanul vonta maga után az egyéni morális felelősség erózióját, felszámolását.”

Erre reagálva Radnóti Zoltán, a Mazsihisz rabbija szólalt fel „a tanácsköztársaságot vezető zsidó származású emberek megalázása” ellen.

Köves Slomó a Neokohn kérdésére elmondta, hogy

„rövid beszédemben a vörös terrort tápláló ideológiáról és nem a terrort kivitelező személyekről szóltam. A kommunitsa diktatúra általános isten-tagadása, vallás-ellenessége (és ezen belül zsidó hitközség ellenessége) nehezen megkérdőjelezhető.”

Mint az EMIH vezető rabbija fogalmazott, „a Horthysta éra propagandája a Tanácsköztársaságot »zsidó terrornak« állította be. Első sorban azért, hogy így teremtsen erkölcsi hivatkozást a saját antiszemita politikájának és felmentést a fehér terror bűneinek. Ezt a narratívát erősíthetjük vagy gyengíthetjük pl. azzal hogy szimbolikusan közösséget vállalunk-e a vörös terror áldozataival. Az is egy választás, hogy nem vállalunk közösséget a vörös terror áldozataival, a tettesek egy részének származására hivatkozva, de ezzel akaratlanul is ráerősítünk az antiszemita narratívára.”

Köves hozzátette: „a magyar társadalom évszázados megosztottsága valószínűleg nem feloldható, de

a zsidó közösségnek elemi érdeke, hogy ennek a politikai szekértábor megosztottságnak a szereposztásából kivonja magát.

Ezt pedig azzal tudja megtenni, hogy ha a megosztottságot szimbolizáló kliséket megtagadja, és az eseményeket nem etnikai hivatkozások, hanem szellemi, filozófiai értelmezés mentén próbálja újrakeretezni.”

Kun Béla zsidó túszai

Volt, aki vadászruhában, volt, aki szmokingban érkezett meg a fogdába.

Neokohn
7 hozzászólás

“„A zsidó közösség elemi érdeke, hogy kivonja magát a politikai szekértáborok közül”” bejegyzéshez 28 hozzászólás

  2. Hát, ami azt illeti, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és minden más vörös terror is szinte csaknem kizárólag zsidó találmány volt, s a megvalósításban és a kivitelezésben is aktívan részt vettek.

  3. Tehát a Prónayék Istenfélő magatartásával meggyilkolt zsidók már nem is számítanak? Jobb lett volna ha nem megy oda diszzsidónak.

  4. Elég érdekes az ilyen rögeszmés állapot, amikor valakinek mindenről az a bizonyos „az” jut eszébe, jelen esetben az „antiszemitaság”, még ha akad is rá nem is egy érthető, méltányolható „indok”. Ezért is fontos az antiszemitizmus kutatása, nemcsak a holokauszté, nemcsak a fehérterror alatti, előtti, utáni „atrocitásoké”. A „numerus clausus” törvénynek pedig az 1928-as módosítását is figyelembe kéne venni. A történészeknek is észre kellene már venniük, hogy az 1938-as Anschluss után szaporodtak meg az „igazi” zsidótörvények, nem függetlenül a Harmadik Birodalommal létrejött közvetlen szomszédságtól és a hitleri „nyomásgyakorlásoktól”, horribile dictu, megszállással való fenyegetőzésektől. Hitler Endlösungja óta, realista módon, azért tudható, hogy a „megoldás” lehetetlen, de nem mindegy, milyen az ezzel a „jelenséggel” való „együttélés”. A legfrissebbnek tűnő, „zsidókérdéssel” foglalkozó tanulmányok egyike a múlt századi osztrák-magyar antiszemitizmus fellángolását végre-valahára már legalább 1916-tól számítja, amikor Ferenc Jóska, aki még a bécsi és a monarchiabeli antiszemiták elleni egyik, ha nem a legfontosabb védelmet jelentette, meghalt és IV. Károlynak az Antanttal folytatott padovai tárgyalásain már felsejlett, hogy hatott rájuk a cseh Edvard Benes „Zúzzátok szét Ausztria-Magyarországot!” agit-propja és ez fog megtörténni. Meglehet, hogy Ferenc Jóska is tudomást szerzett erről és ez siettette a halálát. Ehhez képest az 1914-óta a megszálló oroszok elől menekülő galíciai zsidók okozta „problémák” valóban lehettek „csekélységek”.

    • Tökéletesen egyetértek. Amúgy Klebelsberg Kunó már a numerus clausus bevezetésekor is utalt rá, hogy átmeneti intézkedés, mert kell a kevés egyetemi férőhely. Az utódállamokban lévő egyetemek áthozatala után, (pl. Szegeden kapott sok Erdélyben maradt fakultás helyet, és az átmentett könyvtárak kezelője Szegeden Bibó István apja lett.) tehát 1928-ban már ténylegesen nem is működött a numerus clausus.
      A másik pedig a zsidótörvények bevezetése a németek nyomására történt, de ezzel a zsidóságot védték is. Itt nálunk könnyű volt strómanok mögött dolgozni, a németek ezt nagyon erősen korlátozták.

  5. Én ugyan nem vagyok zsidó,de ha az lennék,és ráadásul rabbi is,biztosan nem állnék a Horthy imádó orbán mellé.Horthy aláírta a zsidók jogfosztását elrendelő törvényeket,uralkodása alatt több százezer embert vittek Auschwitzba.Ezt el lehet felejteni ?

  6. Akkor hogy is volt 2018-ban Hollik képviselőjelölt kampány-szórólapjának hátoldalán talált név szerinti és fényképes ajánlással? Félreértés ne essék: Köves Slomó (Máté) magyar állampolgár szíve joga bármit és bárkit támogatni, de egy vallási közösség vezetőjeként, azaz mint papi személy esetén ez minimum elítélendő – bármilyen baráti is a jelölt és jelölő közötti személyes barátság.

  7. Én ugyan nem vagyok zsidó,de ha az lennék,és ráadásul rabbi is,biztosan nem állnék a Horthy imádó orbán mellé.Horthy aláírta a zsidók jogfosztását elrendelő törvényeket,uralkodása alatt több százezer embert vittek Auschwitzba.Ezt el lehet felejteni ?