Ahogy az az előzetes felmérések alapján várható volt, Sebastian Kurz alakíthat ismét kormányt Bécsben, miután pártja fölényesen megnyerte az előrehozott választásokat.
Végül nem szeptember elején, mint ahogy szó volt róla, hanem a végén, de megtartották a rendkívüli választásokat Ausztriában. Az exit poll adatok szerint a Néppárt (ÖVP) 37,1 százalékot kapott, második helyen viszont a várakozásokkal szemben nem a Szabadságpárt (FPÖ) végzett (az csak harmadik lett, 16,7 %), hanem 22,5 százalékkal a szociáldemokraták (SPÖ). Az utolsó napok számai alapján még úgy tűnt, Ausztriában könnyen megúszhatók a politikai botrányok.
Sebastian Kurz első nyilatkozataiban örömét fejezte ki az eredmény miatt („majdnem szótlan vagyok”), de nem árult el semmit arról, merre fog tájékozódni egy új kormány megalakítása céljából.
Nem magától értetődő, hogy folytatódik a konzervatív-jobboldali koalíció (az FPÖ szabályosan bezuhant: 10 százalékot és 21 mandátumot vesztett), úgyhogy egyelőre számos opció még nyitott. Megfigyelők nagyon kemény koalíciós egyeztetésekre számítanak, a német Spiegel szerint pedig lehet, hogy csak év vége felé áll fel az új bécsi kormány.
Az FPÖ főtitkára, Harald Vilimsky is azt valószínűsíti, hogy pártja ellenzéki szerepet vállal: „Új startra kaptunk megbízást a választóktól” – fogalmazott, a várható eredményekre utalva pedig hozzátette, nem kaptak egyértelmű felhatalmazást a koalíció felújítására a választásokat fölényesen megnyerő Osztrák Néppárttal (ÖVP). A vasárnapi választásokat megelőző kampányban a Szabadságpárt még a Néppárttal való koalíció felújítása mellett foglalt állást.
A vasárnapi előrehozott választásokra azért volt szükség, mert Kurz Néppártjának koalíciós társa, a Szabadságpárt májusban belebukott az úgynevezett ibizai videóügybe. Mint arról annak idején a Neokohn is beszámolt, a Der Spiegel és a Süddeutsche Zeitung közzétettek egy rejtett kamerákkal készített felvételt, amelynek tanúsága szerint Heinz-Christian Strache FPÖ-vezér és Johann Gudenus, a párt parlamenti frakcióvezetője
két éve a spanyolországi Ibiza szigetén a 2017-es választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba egy ausztriai befektetésre készülő, magát dúsgazdagnak valló orosz nőnek.
Beszéltek a többi között az állítólagos orosz befektető azon elképzeléséről is, hogy a pénzből meghatározó befolyást szerezhetne a Kronen Zeitung című lapban, és a választási kampányban az FPÖ szolgálatába állíthatná. Strache jelezte: ha pártja kormányra kerül, állami megbízásokkal hálálná meg a segítséget.
Sebastian Kurz nem sokat teketóriázott: egy nappal az ominózus videó megjelenése után felbontotta a koalíciót a radikális jobboldali párttal, és Alexander Van der Bellen szövetségi elnökkel abban maradtak, szeptemberben új választásokat tartanak. Május végén a parlament végül megvonta a bizalmat Kurz kormányától, az államfő pedig Brigitte Bierlein alkotmányjogászt bízta meg ideiglenes szakértői kormány felállításával.
Júniusban felbukkant az az információ, hogy Kurznak már 2018-ban tudomása volt az Ibizán készült, később a kormánykoalíció felbomlásához vezető videofelvételről. A politikus azonban hamisítványoknak nevezte az erről szóló maileket, és közölte: „Kísérlet történik arra, hogy megrágalmazzanak minket, és belekeverjenek az Ibiza-botrányba.”
Az ÖVP két plakátkampányt is indított; mindegyiken Kurz ex-kancellárt, a párt listavezetőjét állította a középpontba. A párt választási programjában három fő pontot jelöltek meg:
„gazdaságilag erős, társadalmi szempontból egyenlő”, illetve környezetvédelmi szempontból „élhető Ausztriát” szeretnének, az illegális migráció visszaszorítására, az integrációra vonatkozó részben pedig „a politikai iszlám elleni küzdelmet” fogalmazzák meg célként.
Az ARGE Wahlen közvélemény-kutató intézetnek az APA osztrák hírügynökség számára készített becslése szerint egyébként visszakerült a parlamentbe és egyben a negyedik legerősebb párt lett a voksok 13,1 százalékával a Zöldek pártja.
A liberális NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) párt 7,8 százalékot szerzett. A Zöldekből korábban kivált JETZT (MOST) párt mindössze 1,8 százalékot kapott, és ezzel kiesett a 183 fős törvényhozásból. A parlamenti bejutási küszöb 4 százalékos volt.
