Netanjahu „Izrael nagy barátjának” nevezte az osztrák exkancellárt

Netanjahu szerdán munkalátogatás keretében fogadta Kurz volt osztrák kancellárt, az Osztrák Néppárt elnökét Jeruzsálemben.

Az izraeli kormányfő köszönetet mondott az osztrák politikusnak az antiszemitizmus ellen tett erőfeszítéseiért.

Kurz osztrák újságírók előtt arról beszélt: „érdekes eszmecserét folytatott” az izraeli kormányfővel. A találkozó egyik fő témája a migráció volt, ennek kapcsán Netanjahu kifejtette: még szorosabb nemzetközi együttműködésben bízik, annak érdekében, hogy a migrációt még Afrikán belül meg lehessen állítani.

A délelőtt folyamán Kurz holokauszt-túlélőkkel találkozott Tel Aviban.

Programjában – a korábbi hagyományoktól eltérően – nem szerepelt találkozó palesztin vezetőkkel

, ahogyan tavalyi látogatása során sem — emiatt palesztin oldalról bírálatok érték a volt kancellárt.

Nyilatkozatában Kurz hangsúlyozta, hogy izraeli látogatása nem része az Ausztriában zajló választási kampányának.

„Számomra személyes ügy, hogy Ausztria és Izrael jó kapcsolatokat ápoljon egymással, különösen a történelmünk miatt”

— fogalmazott a volt osztrák kancellár.

Kurz kifejtette: Izrael egy „nyugati orientációjú demokratikus ország”, a világ egy rendkívül problematikus térségében, ahová sokszor korábban érnek el a világ fejleményei; ide tartozik például a migráció, a terrorizmus vagy Irán kérdése.

A volt osztrák kancellár bővebben is beszélt Iránról: „teljesen elfogadhatatlannak” minősítette a legutóbbi fejleményt, miszerint a perzsa ország a megengedettnél magasabb fokon dúsított urán előállításába kezdett. Arra a kérdésre, hogy Európának meg kell-e őriznie a 2015-ös nukleáris megállapodást, Kurz azt válaszolta: „Ez Iránon múlik”. Hozzátette azonban: fontosnak tartja, hogy a megállapodásokat betartsák, abban az esetben is, ha az egyik tárgyalópartner felmondja azt.

„Azzal azonban, hogy Irán bejelentette az urándúsítás fokozását, Európát nem arra fogja ösztönözni, hogy harcoljon a megállapodásért”

— húzta alá Kurz.

Teherán hétfőn jelentette be, hogy megkezdte a megengedettnél magasabb fokon dúsított urán előállítását, az iráni külügyminisztérium pedig a 2015-ös atomalkuban vállalt más kötelezettségek 60 napon belüli felfüggesztését is kilátásba helyezte, amennyiben a többhatalmi szerződést aláíró országok (Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) nem segítenek Iránnak kivédeni az amerikai szankciókat. Az Egyesült Államok 2018 májusában hátrált ki a nemzetközi megállapodásból, és újra életbe léptette az Iránnal szembeni büntetőintézkedéseket.