Állampolgárságot kaphatnak Ausztriában a nácizmus által üldözött és ezért a Harmadik Birodalomból menekülni kényszerült zsidók és a náci rezsimmel szemben álló más üldözöttek és leszármazottaik az osztrák parlament döntésének értelmében.
Történelmi jelentőségűnek nevezte a csütörtök este elfogadott törvénymódosító javaslatot a bécsi izraelita hitközség (Israelitische Kultusgemeinde Wien) elnöke. Oskar Deutsch szerint ezzel Ausztria „történelmi tartozást” egyenlített ki.
Az állampolgársági törvény módosításának értelmében állampolgárságot kaphatnak Ausztriában a náci korszak üldözöttei, a koncentrációs táborok felszabadított foglyai és mindazok is, akik a szövetségesek megérkezése után, 1955-ig bezárólag hagyták el Ausztriát, valamint az ő leszármazottaik.
A törvénymódosítás előkészítésében az izraelita hitközség is részt vett, konkrét javaslatokat téve az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), a NEOS (Az új Ausztria és Liberális Fórum) frakcióvezetőinek, valamint a belügyminisztériumnak, hogy az igazságtétel valamennyi túlélő számára megtörténjen, és az állampolgársági törvény hiányosságait megszüntessék.
A törvénymódosítás elfogadásával megszűnnek a korábbi egyenlőtlenségek. Ez idáig ugyanis csak a férfi túlélők leszármazottai kaphattak állampolgárságot, míg a női túlélők gyermekei és unokái nem. Hatályát veszíti továbbá az 1921-es antiszemita rendelet, miszerint a zsidó származásúak a monarchia felbomlását követően nem kaphatnak osztrák állampolgárságot. Az állampolgársági törvény módosítását valamennyi párt támogatta.
