Portugália már legalább harmadát elfogadta a 33 ezer állampolgársági kérelemnek, amelyeket egy 2015-ös törvény alapján az inkvizíció által elűzött szefárd zsidók leszármazottjai adhatnak be.
A 2015-ös törvény alapján elsősorban izraeli, török, brazil és venezuelai egyének jelentkeztek, ők felelnek a portugál állampolgárságért való folyamodások tavalyi 10%-os növekedésért — írja a Publico magazinra hivatkozva az Európai Zsidó Kongresszus oldala.
Noha korábban mindössze évi néhány tucat izraeli igényelt portugál állampolgárságot, tavaly már 4289-en kívánták ismét felvenni az őseiket egykoron elűző ország állampolgárságát.
Ezzel a számmal a zsidó állam a második helyen van Brazília mögött, ám megelőz olyan volt portugál gyarmatokat, mint a Zöld-foki Köztársaság és Angola.
Törökországból 1141-en, Venezuelából pedig 562-en folyamodtak hasonló iratokért.
Spanyolország nem sokkal Portugália után hozott egy, az inkvizíció által elűzött zsidók leszármazottjaira vonatkozó törvényt, ám a spanyol törvény szigorúbb, és 2019 októberéig ad csak lehetőséget a jelentkezésre.
Ez alatt az idő alatt több ezer zsidó folyamodott spanyol állampolgárságért, ám a portugál törvénynek nincsen megszabott határideje.
A cikk nem tette hozzá, hány kérelmet utasítottak el, ám utalt arra, hogy mind a két ország az inkvizícióért való „vezeklés” gyanánt hozta a törvényeket.
Tulajdonkép felvetődik a kérdés, és területileg ehhez is kapcsolódik. Spanyolország nem honosít olyan dél-amerikait akinek a nagyszülei nem Spanyolországban születtek. Egy kolumbiai hiába mondaná, hogy a családja 1600-ban még Spanyolországban élt. Vagyis kérdés, hogy az 1550 körül elűzöttek leszármazottjai mennyiben tekinthetőek még Portugáliához tartozónak. Különös tekintettel arra, hogy a különféle házasságkötések stb. után már csak valamelyik ük-ükapa lehetett egykor volt portugál, a család zömmel máshonnan eredeztethető. Ilyen alapon nagyon sok amerikai beadhatná a kérelmét Londonban azzal, hogy az ősei a Mayflower fedélzetén jöttek el Angliából.