A magyar származású író, aki elkészíttette Izrael legikonikusabb filmjét.
Augusztus 23-án ünnepelte volna Efrájim Kishon a 95-ig születésnapját. 1924-ben Hoffmann Ferencként látta meg a napvilágot Budapesten. Édesanyja bankigazgató édesapja titkárnőjeként dolgozott. A család teljesen asszimilált volt, jiddisül és héberül egyáltalán nem beszéltek.
1940-ben, 16 éves korában megnyert egy novellaíró díjat a jezsuita gimnáziumban, majd miután a zsidótörvények miatt nem mehetett egyetemre, aranyművesnek tanult.
Fiatalkora jelentős részét munkatáborokban töltötte. 1944-ben egy Szlovákiában található munkatáborba, Jolsvára vitték, ahonnan egy barátjával együtt megszöktek. A Jolsván töltött idő alatt a táborparancsnok titkáraként dolgozott, mivel nagyszerű sakkjátékos is volt, és a parancsnok szeretett vele játszani. A szökés után hamis papírokkal élte túl a holokausztot. A szülei és húga szintén túlélték a vészkorszakot.
Miután Budapestet felszabadították az oroszok, Kishont majdnem ismét elvitték ezúttal Fehéroroszországba, de az írónak sikerült elmenekülnie. A II. világháború után művészettörténetet tanult Budapesten (’48-ban szerzett diplomát). 1946-ban összeházasodott Klamer Évával. Két évvel később nagynénje egy szatíra versenyre küldte egyik írását (tudomása nélkül), amiért első díjban részesült. Az elismerés után a Ludas Matyi magazinnál kapott munkát.
A humorista már elismert szerzőként 1949-ban vándorolt Izraelbe, nem bírta elviselni a Magyarországon uralkodó diktatórikus rendszert. A Hoffmann nevet még szülő országában Kishontra változtatta, a végéről a “t” betűt egy izraeli bevándorlásügyi hivatalnok “szedte le”. A Ferenc név szintén nem létezett a hivatalnok szerint, így lett Ephráim.
Élt kibucban, dolgozott villanyszerelőként és takarítóként is, írt a magyar nyelvű izraeli Új Kelet újságba és közben héberül tanult. Négy évvel a kiköltözése után már héberül írt színdarabokat.
Első nagy sikere az 1959-ben megjelent Nézz vissza Mr. Lot című mű volt. De élete fő műve 1963-ban készült el, ekkor került mozikba, Topol főszereplésével, a Sallah Sabati című filmje, amit ő írt és rendezett. A film szatíra a jemenita zsidó bevándorlókról és az őket ellátni képtelen izraeli kormányról. A film nemzetközi sikereket ért el és két Golden Globe díjat is bezsebelt.
Magyarország 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével díjazta Kishont. Az író 2005-ben halt meg Svájcban.
A Kishonról szóló teljes írást itt olvashatja: