A Sorsok Háza projekt előkészületeiről, az azt övező hazai viharokról írt a The Washington Post.
Új koncepció mentén folytatódik a Sorsok Háza projekt kidolgozása, aminek előkészítő munkáit Yitzhak Mais professzor vezeti, aki húsz éven át a Jad Vasem történelmi igazgatójaként dolgozott, továbbá az intézmény várhatóan 2021-ben nyitja meg először kapuit – többek között ezek a részletek is kiderülnek abból az írásból, amit hétfőn a The Washington Post közölt oldalán.
Az amerikai lap több pontjában idézi Köves Slomót, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbiját, akit a projekt céljai mellett a magyar kormány felelősségvállalásáról és szerepéről is kérdeztek.
„A politikának közömbösnek kell lennie egy zsidó vezető számára” — hangsúlyozta Köves a témában, hozzátéve:
„Lehet politikai véleményem, de elsősorban az örökségemért és közösségemért vagyok felelős, valamint a zsidóság létezésének és működésének fennmaradásáért — mindenhol és mindenkor”.
Orbán Viktor és a „Soros-kampány” kapcsán felmerülő kérdésekre az EMIH vezetője azt mondta, szerinte a magyar miniszterelnök „egyáltalán nem antiszemita”.
„Az elmúlt tíz évben fokozatosan próbálta elszakítani politikai családját, a jobboldali magyarokat az antiszemitizmus történelmi kötődéseitől”
— fogalmazott a vallási vezető, akire olyan holokauszt-túlélő unokájaként utal az írás, aki a zsidó-magyar történelem témájában szerzett doktorátust.
A zsidó állam kapcsán Köves hangsúlyozta: az EU megbélyegző címkézési politikájával szemben Orbán Viktor baráti támogatásáról biztosította Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, és korábban példaértékű mintának is nevezte Izraelt.
„Tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna az a pozitív megjelenés, ami Izraelt jellemzi a jobboldali magyar médiában. És Izrael – a zsidó állam – megítélését egyszerűen nem lehet elszakítani attól az általános közvéleménytől, ami a zsidóság felé mutatkozik” – mondta Köves, aki szerint egy átlagos magyar szavazó számára Izrael ezerszer inkább megjeleníti a zsidóságot, mint ‘Soros’.
Lapunk megkeresésére Köves elmondta, hogy véleményének csak egy része jelent meg az amerikai lapban. Az EMIH vezetője ezért hozzáfűzte:
„Noha az úgynevezett ‘Soros-kampány’ – enyhén szólva – korántsem volt az ízlésemnek megfelelő, nem volt antiszemita. A Medián Kutatóintézet által közzé tett és nyilvánosság számára is elérhető társadalmi kutatások eredményei szerint a magyaroknak csak 2 százaléka azonosítja Soros Györgyöt ‘zsidóként’. A legtöbb ember számára, akik fogékonyak az összeesküvés elméletekre, ő az erkölcstelen globalista kapitalistát jeleníti meg, de nem a zsidót”.
Az amerikai lapnak adott interjú kapcsán továbbá Köves Slomó a Neokohnnak is kiemelte: Budapest mára a régió egyik legbiztonságosabb nagyvárosának számít, ahol senkinek nem kell zsidó vallása miatt félelemben éreznie magát.
„Egy zsidó számára – aki láthatóan magán viseli a zsidó identitása jeleit – Magyarország az egyik legjobb hely, ahol ma élhet. Az elmúlt évben 1647 antiszemita támadás történt Németországban, 541 Franciaországban, 1652 Nagy-Britanniában és 32 Magyarországon. A 32-ből egy esetben történt fizikai inzultus”
– hangsúlyozta Köves, aki reméli, hogy az új koncepció mentén nyíló Sorsok Háza arra is képes lesz, hogy pozitív irányba befolyásolja a judaizmus és zsidó közösség képét a magyar társadalomban.
| KIEGÉSZÍTÉS:
Cikkünk első, 2019. augusztus 26-án megjelent változatában nem szerepelt a The Washington Post által közölt többi idézet azoktól a személyektől, akik szintén kifejtették véleményüket az írás témájában. Így akaratlanul is azt a látszatot keltettük, mintha a lap csak Köves Slomót kérdezte volna. A mulasztásért olvasóink elnézését kérjük, és az alábbiakban pótoljuk a főbb részeket: A Medián Kutatóintézet által júliusban közzé tett másik tanulmány szerint azoknak a magyaroknak a száma, akik elmondásuk szerint hisznek a „zsidó világösszeesküvés-elméletben” megduplázódott Magyarországon 2006 és 2018 között — éppen az Orbán kormány által indított Soros-ellenes kampány egy részével egybeeső időszakban. A cikkben Kőszeg Ferenc, 80 éves holokauszt-túlélő, szerkesztő szavait idézik a kampánnyal kapcsolatban, aki szerint „nem kérdés, hogy a kampány antiszemita volt.” Az ismert Kertész-regény címére emlékeztető Sorsok Háza elnevezése körüli vita kapcsán Karsai László vezető holokauszt-történész is nyilatkozik a lapnak, aki szerint a projekt, ha nem is nyílt tagadás, de „revizionizmus”. Álláspontja szerint a kezdeményezők „megpróbáltak egy új, fehérre mosott holokauszt-történetet kreálni, amiben a fő felelősség a németeket terheli, és amibe csak néhány magyart vontak be.” A lap emlékeztet rá, hogy korábban a projektért a „vitatott történész és Orbán bizalmasa”, Schmidt Mária felelt. A Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) képviseletében Kathrin Meyer ügyvezető titkár úgy fogalmazott, szükségesnek látja, hogy további részleteket ismerjenek meg a Sorsok Háza projekt alapkoncepciójából. Nyilatkozott a lapnak Heisler András, a Mazsihisz elnöke is, aki szerint a Chabad (tehát az EMIH) „megengedte, hogy a kormány kihasználja” eme projekttel. Szerinte „zsidó közösség tagjainak büszkesége elveszett”, ezért egy zsidó vezető számára az egyik legfontosabb feladat, hogy ezt visszaadhassa. „Nekünk megvan a véleményünk, és ezt meg is osztjuk másokkal — de ezek időnként eltérnek azokétól, akik hatalomban vannak”. A teljes írás a The Washington Post oldalán olvasható. |
