A Sorsok Háza projekt előkészületeiről, az azt övező hazai viharokról írt a The Washington Post.
Új koncepció mentén folytatódik a Sorsok Háza projekt kidolgozása, aminek előkészítő munkáit Yitzhak Mais professzor vezeti, aki húsz éven át a Jad Vasem történelmi igazgatójaként dolgozott, továbbá az intézmény várhatóan 2021-ben nyitja meg először kapuit – többek között ezek a részletek is kiderülnek abból az írásból, amit hétfőn a The Washington Post közölt oldalán.
Az amerikai lap több pontjában idézi Köves Slomót, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbiját, akit a projekt céljai mellett a magyar kormány felelősségvállalásáról és szerepéről is kérdeztek.
„A politikának közömbösnek kell lennie egy zsidó vezető számára” — hangsúlyozta Köves a témában, hozzátéve:
„Lehet politikai véleményem, de elsősorban az örökségemért és közösségemért vagyok felelős, valamint a zsidóság létezésének és működésének fennmaradásáért — mindenhol és mindenkor”.
Orbán Viktor és a „Soros-kampány” kapcsán felmerülő kérdésekre az EMIH vezetője azt mondta, szerinte a magyar miniszterelnök „egyáltalán nem antiszemita”.
„Az elmúlt tíz évben fokozatosan próbálta elszakítani politikai családját, a jobboldali magyarokat az antiszemitizmus történelmi kötődéseitől”
— fogalmazott a vallási vezető, akire olyan holokauszt-túlélő unokájaként utal az írás, aki a zsidó-magyar történelem témájában szerzett doktorátust.
A zsidó állam kapcsán Köves hangsúlyozta: az EU megbélyegző címkézési politikájával szemben Orbán Viktor baráti támogatásáról biztosította Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, és korábban példaértékű mintának is nevezte Izraelt.
„Tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna az a pozitív megjelenés, ami Izraelt jellemzi a jobboldali magyar médiában. És Izrael – a zsidó állam – megítélését egyszerűen nem lehet elszakítani attól az általános közvéleménytől, ami a zsidóság felé mutatkozik” – mondta Köves, aki szerint egy átlagos magyar szavazó számára Izrael ezerszer inkább megjeleníti a zsidóságot, mint ‘Soros’.
Lapunk megkeresésére Köves elmondta, hogy véleményének csak egy része jelent meg az amerikai lapban. Az EMIH vezetője ezért hozzáfűzte:
„Noha az úgynevezett ‘Soros-kampány’ – enyhén szólva – korántsem volt az ízlésemnek megfelelő, nem volt antiszemita. A Medián Kutatóintézet által közzé tett és nyilvánosság számára is elérhető társadalmi kutatások eredményei szerint a magyaroknak csak 2 százaléka azonosítja Soros Györgyöt ‘zsidóként’. A legtöbb ember számára, akik fogékonyak az összeesküvés elméletekre, ő az erkölcstelen globalista kapitalistát jeleníti meg, de nem a zsidót”.
Az amerikai lapnak adott interjú kapcsán továbbá Köves Slomó a Neokohnnak is kiemelte: Budapest mára a régió egyik legbiztonságosabb nagyvárosának számít, ahol senkinek nem kell zsidó vallása miatt félelemben éreznie magát.
„Egy zsidó számára – aki láthatóan magán viseli a zsidó identitása jeleit – Magyarország az egyik legjobb hely, ahol ma élhet. Az elmúlt évben 1647 antiszemita támadás történt Németországban, 541 Franciaországban, 1652 Nagy-Britanniában és 32 Magyarországon. A 32-ből egy esetben történt fizikai inzultus”
– hangsúlyozta Köves, aki reméli, hogy az új koncepció mentén nyíló Sorsok Háza arra is képes lesz, hogy pozitív irányba befolyásolja a judaizmus és zsidó közösség képét a magyar társadalomban.
| KIEGÉSZÍTÉS:
Cikkünk első, 2019. augusztus 26-án megjelent változatában nem szerepelt a The Washington Post által közölt többi idézet azoktól a személyektől, akik szintén kifejtették véleményüket az írás témájában. Így akaratlanul is azt a látszatot keltettük, mintha a lap csak Köves Slomót kérdezte volna. A mulasztásért olvasóink elnézését kérjük, és az alábbiakban pótoljuk a főbb részeket: A Medián Kutatóintézet által júliusban közzé tett másik tanulmány szerint azoknak a magyaroknak a száma, akik elmondásuk szerint hisznek a „zsidó világösszeesküvés-elméletben” megduplázódott Magyarországon 2006 és 2018 között — éppen az Orbán kormány által indított Soros-ellenes kampány egy részével egybeeső időszakban. A cikkben Kőszeg Ferenc, 80 éves holokauszt-túlélő, szerkesztő szavait idézik a kampánnyal kapcsolatban, aki szerint „nem kérdés, hogy a kampány antiszemita volt.” Az ismert Kertész-regény címére emlékeztető Sorsok Háza elnevezése körüli vita kapcsán Karsai László vezető holokauszt-történész is nyilatkozik a lapnak, aki szerint a projekt, ha nem is nyílt tagadás, de „revizionizmus”. Álláspontja szerint a kezdeményezők „megpróbáltak egy új, fehérre mosott holokauszt-történetet kreálni, amiben a fő felelősség a németeket terheli, és amibe csak néhány magyart vontak be.” A lap emlékeztet rá, hogy korábban a projektért a „vitatott történész és Orbán bizalmasa”, Schmidt Mária felelt. A Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) képviseletében Kathrin Meyer ügyvezető titkár úgy fogalmazott, szükségesnek látja, hogy további részleteket ismerjenek meg a Sorsok Háza projekt alapkoncepciójából. Nyilatkozott a lapnak Heisler András, a Mazsihisz elnöke is, aki szerint a Chabad (tehát az EMIH) „megengedte, hogy a kormány kihasználja” eme projekttel. Szerinte „zsidó közösség tagjainak büszkesége elveszett”, ezért egy zsidó vezető számára az egyik legfontosabb feladat, hogy ezt visszaadhassa. „Nekünk megvan a véleményünk, és ezt meg is osztjuk másokkal — de ezek időnként eltérnek azokétól, akik hatalomban vannak”. A teljes írás a The Washington Post oldalán olvasható. |
Én meg úgy gondolom, hogy a Soros kampány igenis antiszemita volt. Igaz, Orbán Netanjahut támogatja – ameddig ez érdekében áll – de nem lép fel az egyre erősödő antiszemita hangok ellen, sőt éppen a szélsőjobbot támogatja. Éppen a „zsidó barátságával” szítja a zsidó gyűlöletet. Ügyeeeeesssss!
Pontosan, ezen a részen én is megakadtam, pláne az átlátszó Medián eredményen a 2%-on, amit ha látnék sem hinném el. Olyan egyszerűen nincs, hogy az a Magyarország ahol én felnőttem, az nem antiszemita. Persze lehet trükközni, értelmezhetjük az antiszemitizmust 0-10 skálán, ami egy célszerű dolog hogy ha különbséget akarunk tenni a fokozatok/tettek között. Én elhiszem, meg tudom, hogy a fizikai atrocitásokig fajuló antiszemitizmus most már sokkal jellemzőbb Nyugat-Európában, és persze igazat mond a Slomó akkor, amikor azt mondja hogy Budapest mára már biztonságosabb, de azért ne csináljunk már úgy, mint ha Soros bárkinek is mást jelentene, mint a „hatalmas, milliárdos, zsidó spekuláns”. Ezek a képzettársítások elválaszthatatlanok, ez tiszta pszichológia és józan paraszti ész, mindenki tudja hogy ez így történt, és ez az ami megbocsáthatatlan ebben a kampányban. Mert nem kell Sorost szeretni vagy egyetérteni vele (én sem értek egyet vele), de ettől még gyűlöletkampányt indítani, no pláne ami a vérmes antiszemitizmusra épül egy ilyen múltú országban, az meglehetősen csúnya dolog.
Nem hiszem, hogy az a Magyarország, ahol mi felnőttünk, antiszemita lenne.
Igaz, hogy lassan már hat éves, de szerintem még így is hasznos
https://www.szombat.org/politika/a-magyarorszagi-antiszemitizmus-szamokban
Nem mondom, hogy nincs antiszemitizmus, nem mondom, hogy nem kell vele törődni, de azt mondom, hogy nem kell eltúlozni, mert az visszaüt.
Nézd, én teljes mértékben úgy vélem, hogy az antiszemitizmust (túl azon hogy szerencsétlen nevet adtak a jelenségnek) egy 0-10 skálán kéne értelmezni, sőt, külön nevet kéne adni a különböző fokozatoknak.
0: pl egy elszigetelt őslakos, aki soha életében nem látta a külvilágot, így értelemszerűen az sem tudja mi az hogy zsidó
1: tudja mi az hogy zsidó, de kb csak annyit tud belőle hogy egy vallás, meg hogy régi, meg hogy sokat hall róla a TV-ben, és úgy véli nagy a hatalmuk
3: tudja hogy mi a zsidó, és meggyőződése hogy felül vannak reprezentálva, amely mögött feltehetőleg egy hátsó szándék húzódik
7: meggyőződése az, hogy a zsidók irányítanak mindent, és az összeset el kéne tiltani a közügyektől, vagy deportálni őket Izraelbe
10: aktívan fellép a zsidók ellen, konkrétan zsidókat öl, és az egész zsidó népet ki akarja irtani
A fenti csak példa, de sejted mire gondolok. Vannak fokozatok, vannak típusok, de elég egyváltozós a kérdés annak tekintetében, hogy ezen gyűlöletnek csak fokozatai vannak. Én azt gondolom, hogy minden országra lehet egy átlagos értéket biggyeszteni, és hát valljuk be, a mienk nem éppen a legjobb helyezést foglalja el ezen a toplistán. Mindazonáltal elismerem, hogy az átlagot most Ny-Eu eléggé felhúzta az importált 7-10-es skálán mozgó új jövevényeikkel, akik természetesen rosszabbak, mint az itt található 3-5 antiszemiták, de ettől még az itteni jelenség sem elhanyagolható. De mondom, én pragmatikus ember vagyok, és nem azt mondom hogy a végsőkig siránkozni kell emiatt, valóban már az is „elég”, ha az itt lévő dolgok nem fajulnak a tettlegességig. Jó lenne nyilván ha ennyi sem lenne, de csupán reálisan látom a világot, és tudom hogy erre egyhamar nincs esélyünk.
Hát, ezt a fajta különbséget tevős értékelést próbálta a Szombat is, igaz, ők csak két kategóriával dolgoztak (szélsőséges és mérsékelt antiszemita)
A te skálád jobb, de az sem tökéletes, mivel nagyon egyszerűnek akarod látni az antiszemitákat. És be kell látnunk, sokuk nem olyan butus, hogy beleférjenek ezekbe a kategóriákba. További probléma, hogy nem lehet a felülreprezentáltság felvetéséért antiszemitizmus stigmával válaszolni, miközben akár a Szombatban is rendszeresen olvashatsz zsidó közéleti személyiségektől a felülreprezentáltság okairól, mint tudatosabb iskoláztatás, több szorgalom, vagy akár nagyobb intelligencia, ami már messzire mutat, valahova a fajelmélet irányába. És még sorolhatnánk a buktatókat.
Én csak azt mondom, veszélyes stigmatizálni. Mikor lehet egy országot antiszemitának nevezni? Lehet, hogy nem kell hozzá 50%. Egy beteg lelkű rohadék is tud egy életre szóló sérülést okoz egy fiatalnak, egy gyereknek, akár csak egy mocskos beszólással is.
Lehet, hogy ez az ország antiszemita, de inkább azt mondanám, hogy túl sok a gyűlölet, túl sok irányból, túl sok irányba, és attól tartok, hogy ezt csak növeli az átgondolatlan stigmatizálás.
Igen, megnéztem a cikket valóban elég részletes statisztikai módszereket és modelleket alkalmaztak.
Én pont azt gondolom (bár bevallom, nem foglalkoztam vele eleget, lehet tévedek) hogy ez egy eléggé egysíkú dolog. Nem hiszem hogy alapvetően ennek a gyűlöletnek vannak nüansznyi eltérései, leginkább csak a kifejezés mértékében, a tettlegesség milyenségében tehetünk különbséget. Abban igazad van, hogy vannak értelmiségi antiszemiták (pl Chomsky) aki önmaga sosem ragadna fegyvert, de éppen ezért én valahová középre sorolnám a skálán. Ugyanakkor abban is igazad lenne, hogy Chomsky hosszú távon a hosszú élete alatt PR szempontból messze többet ártott, mint egy átlagos dzsihádista. Persze ezek meredek összehasonlítások, nem is szívesen mennék bele.
A felülreprezentálást valóban nem úgy kell nézni, hogy önmagában ez probléma, de ez is egy vékony jég ugyebár. Nem mindegy, hogy azt mondod hogy „felülreprezentáltak mert kiérdemelték” vagy hogy „felülreprezentáltak mert hogy urambátyám rendszer miatt magukat segítik”. Az előbbi tényszerű megállapítás, míg az utóbbi már antiszemitizmus (még akkor is, ha olykor ez igaz, hisz a zsidók sem tökéletesek nyilván, náluk is lehet korrupció, de nem mindegy hogy ezt általánosságban mondjuk a zsidóságra, vagy specifikusan egy személyre).
Neked is azt tudom mondani, amit fentebb Andrásnak. Félreértitek, én nem stigmatizáltam, én inkább a relatív átlag érték különbségére céloztam az országok között. Nincs 100%-osan antiszemita ország, bár 0%-os lehet hogy van (pl. bennszülött amazonasi törzsek), de ettől még egy ország valahol a kettő között helyezkedik el. Statisztikai módszerekről beszéltem tehát én is, bár valóban beszéltem az intuitív véleményemről is, így elnézést kérek hogy ha a kettőt esetleg összekevertem a bekezdésemben.
Túl sok a gyűlölet, ez tény, ebben mind egyetértünk. Viszont mint pragmatikus ember azért azt hozzátenném, hogy egyfelől a gyűlöletet nem tudod nullára redukálni, mert ez alapvető emberi és társadalmi tulajdonság (sajnos), továbbá az antiszemitizmus megkülönböztethető minden téren az átlagos rasszizmustól (amely kifejezés szintén nem helytálló), de nevezzük inkább xenofóbiának. Ha úgy tetszik, az antiszemitizmus egy speciális esete a rasszizmusnak/xenofóbiának, melynek jellegzetes modus operandija és toposzai vannak, és aránytalan módon/mértékben sújtja ezt az apró csoportot (zsidóságot) a teljes népességhez viszonyított számához képest.
En a magam reszerol ertelmezhetetlennek tartom ezt a tipizalast. Mindenki ugy fejezi ki a tetszeset-nem tetszeset hogy azzal a masikat meg ne sertse. Egy kulturalt nemzetnek ez magatol erthetodoen jon. Uganakkor, ha egy kevesbe kulturalt nep-csoport-rol van szo, akkor ez nehezen elvarhato viselkedes. Ebben az esetben, csupan azt lehet realisan elvarni, hogy nem agresszivan es’vagy felelemkelton lep fel a masikkal szemben. Noha ez a sajat tortenelmunket ismerve tudjuk, hogy csak ido kerdese, es ha a helyzet ugy hozza, akkor a verbalis eroszakbol konnyen valik az atrocitas fizikai eroszakka. Az ketsegtelen teny, hogy a politikai vezetoket hatalmas felelosseg terheli itt es most, hogy ez az egesz antiszemita kerdes megint hova ‘fejlodik’. Nem kell ahhoz josnak lenni, hogy ha a dolgok kisse rosszabbra fordulnak, kiket fognak megint elovenni.
Vicces amikor a balos zsidok beszelnek antiszemitizmusrol. No-comment.
Nem mintha Koves vedelemre szorulna, de egy pillanatra aljunk meg. Mirol beszelhet akkor amikor antiszemitizmusrol van szo? A sajat tapasztalatairol! Mert ahhoz ketseged se ferjen, hogy megcsak veletlenul sem olvasgatja a forumokat ahol a tipikus magyar fotel-forradalmar kotoszokent alkalmazott szitokszavait, melyekkel lepten nyomon operal. Koves kimegy az utcara, es ott biztonsagban erzi magat. Csak azt akarom ezzel mondani, hogy ha egyszeruen Te magad nem erzed a sajat borodon mert nem tapasztalod azt nap-mint nap, akkor okkal joggal jelentheted ki. Barcsak mindenhol a vilagon olyan lenne az antiszemitizmus veszelyessegi szintje mint morszagon. A magyarok tulnyomo tobbsegenek fogalma sincs arrol, kik is azok a zsidok, hogyan elnek, mit csinalnak, milyen szokasaik vannak. mi modon gondolkodnak az elet dolgairol. Minekutan morszagon csupan egy mareknyi hagyomanyorzo zsido van, akik ugy elnek, ugy viselkednek es ugy is neznek ki mint a zsidok, nehez lenne a hagyomanyos ertelemben vett antiszemitizmusrol beszelni.
Csak az erdekesseg kedveert. Hol-volt, hol nem volt… Egy tikkaszto Szombat delutanon talpig feketeben, kipa a fejemen egy ovatlan pillanatban a Deak teren athaladva arra eszmeltem, hogy egy Jobbikos rendezveny kellos kozepebe csoppentem. Hitsosorsosom akinek az archeotipusa a legdurvabb karikaturakat idezte, elkepeszto hidegverre intett nyugalomra, mikor En ketsegbeesetten teptem le a fejemrol a deklit. Hogy teljesen oszinte legyek azon ritka pillanatok egyike volt, amikor a szo-szoros ertelmeben bepanikoltam. Mindezt a semmire. I-tennek hala, elmaradt a zsido markec, egy szo nem sok, annyi sem hangzott el. Persze maskor arra rendszeresen volt pelda, hogy osszesugtak a hatam mogott, es megjegyzeseket tettek, vagy tuntetoleg arcokat vagva fealltak mellolem a metron. De igazan felelmet sohasem ereztem, kiveve a fentebb emlitett esemenyen. Nahh, jo, egyszer lekoptek, de ezt csak otthon vettem eszre mikor beakasztottam a zakomat a gardrobba.
Sajnos magyarok vmiert mindenkit gyulolnek… legfobbkeppen egymast…de ez mar egy egeszen mas tema….
MAS!
OV reszerol kifejezetten gusztustalan huzas volt rajatszani erre a magyarok fejeben -is-erosen jelenlevo sztereotipiara, ez ketsegtelen. De ugyanezt teszi amikor a nem-letezo migransokkal riogatja a sajat nepet, akik ezt zok-szo nelkul beveszik. (olyan migrans nemigen letezik, aki morszagon kivanna letelepedni, ugyanis koreikben jol-ismert a magyarok hirhed idegen-gyulolete)
Alapvetően egyetértünk, főleg a második bekezdésben összefoglalt mondandódban.
De azért valljuk be, kicsit eufemisztikus azt mondani, hogy Magyarország most, hogy sikerrel „lecsökkentette” a zsidóságát már nem antiszemita. Távol álljon tőlem, hogy feltépjem a régi sebeket, de ugye valahogy eljutottunk idáig is. Az lehet, hogy manapság tettlegességig tipikusan nem a magyarok, kelet-európaiak vagy európaiak vetemednek, de azért nem olyan régen cirka 70-80 évvel ezelőtt ez még máshogyan volt. Meg lehet bocsátani ezért, de el nem kéne feledni.
És igen, egyetértünk, tudom hogy Budapest mára már biztonságosabb lett mint a nyugat-európai nagyvárosok bizonyos tagjai, ám vegyük észre hogy nem a magyarok lettek kevésbé antiszemiták, hanem a többiek lettek az itt élőknél nagyobb mértékben antiszemiták. Ez azért egy fontos különbség, mert sajnos be kell lássuk, hogy az antiszemitizmus egy olyan jelenség, amely vagy stagnál vagy növekszik, ám csökkenni szinte sosem csökken.
Magyarországon az antiszemitizmus marginális jelenség. A hétköznapokban eléggé ritkán fordul elő, hogy egy zsidót sértegessenek a származása miatt, az esetleges bántalmazása már szenzáció lenne.
Egy országról nem lehet kijelenteni, hogy antiszemita. Vannak ilyen emberek, és vannak olyanok. Ez ugyanolyan előítélet, mint amikor a zsidóságot egy kalap alá veszik attól függetlenül, hogy egyes képviselőik hogyan élnek, mit tesznek vagy gondolnak. Sokuk tiltakozik is ellene, ugyanakkor ez tipikus esete a más szemében a szálkát, a sajátban a gerendát sem.
Ha valakit érdekel, hogyan lehet egy beszámolóval hazug módon ferdíteni, olvassa el az eredetit.
A cikkben Kövesen kívül megszólalók (Kőszeg Ferenc, Karsai László, Novák Attila, Heisler András) kivétel nélkül bírálják a korábbi és a mostani Sorsok Háza projektet – a Neokohn összegzése ezt teljességgel elhallgatja.
Ez nem újságírás, ez propaganda. Szégyellje magát, aki ezt írta.
Megnéztem az eredetit, és igazad van. Valóban csak Kövesről számolnak be, azonban nem tudok ilyen szigorú lenni a névtelen szerzővel szemben, ugyanis nem érdemlünk jobbat, csak propagandát. Nincs igény, nincs kereslet valódi független politikai újságírásra. Senki nem lehet a szekértáborokon kívül, mert még elrontaná a többiek játékát, ezért először azt likvidálják.
Szóval, úgy érzem, nem érdemlünk jobbat, eltartani sem akarjuk vagy tudjuk a függetlent, de el sem tűrnénk, ha találkoznánk egy igazi függetlennel, mert nem arra szocializálódtunk.
Akkor pedig a Neokohn hozott némi frissességet, új hangot, érdekes tematikát ebbe a lábszagú agitprop gyűjtemény jellegű magyar sajtóba.
Hogy honfitársaink nem érdemelnének az újságírás szokványos szabályainak és sztenderjeinek megfelelő minőségi sajtót, ezt aligha gondolhatja komolyan.
Ezeknek a szabályoknak pedig a neokohn nem felel meg, vagyis napról napra arcul köpi olvasóit.
Elképesztő, mit hazudozik.
Milyen közössége van egy import ultraortodox szektának? 😉
A Soros-kampány egy az egyben a náci propagandát másolta, mind stílusában, mind üzenetében.
Az dicséretes, hogy idekerült egy kiegészítés kék háttérrel. A WP cikk hangulatát ezzel együtt kevéssé sikerült elkapni.
„The House of Fates is an especially stark example of how nationalist governments in central Europe — Hungary, Poland, Lithuania — have sought in various ways to recast their histories of Nazi collaboration and thus their international reputations.”
„Studies, however, suggest a link between the government’s anti-Soros rhetoric and a rise in anti-Jewish sentiment. A report published in July by the Hungarian polling firm Median shows that the number of Hungarians saying they believe in a “Jewish world conspiracy” doubled between 2006 and 2018, when Orban ran for reelection largely on an anti-Soros platform. The research was conducted in November 2018, seven months after Orban’s reelection campaign.”