Kijevi útja után Hamász-ultimátum és belpolitikai vihar várt Izraelben Netanjahura

A szokásos kétoldalú diplomáciai protokoll után hazatérő Benjamin Netanjahu egy eszkalálódó Hamász konfliktussal és az egymást egyre vérmesebben támadó megosztott jobboldallal találta szemben magát. Nagy Gabriella jegyzete Tel-Avivból.

Izraeli miniszterelnök húsz éve nem volt hivatalos látogatáson Kijevben. A két zsidó származású és ráadásul Izrael-párti ukrán vezető, Volodimir Zelenszkij elnök és Volodimir Hrojszman miniszterelnök megválasztásánál jobb alkalmat nem is lehetett volna találni, hogy más alapokra helyezzék a két ország közötti diplomáciai viszonyt. Így aztán új fejezet nyitását kezdeményezve, a hét elején kétnapos látogatásra Benjamin Netanjahu személyében ugyanaz a miniszterelnök tért vissza Ukrajnába, mint két évtizeddel ezelőtt.

Többek között az orosz befolyásnak köszönhető húsz éves hűvös ukrán-izraeli diplomáciai kapcsolat nagy áttörésére azonban egyik fél sem számított. A kijevi média közepes lelkesedése mellett, az izraeli riportereket és elemzőket inkább az érdekelte, hogy közvetlenül a szeptemberi választások előtt és az egyre feszültebb izraeli-palesztin konfliktus közepette az utazás időzítése többet hoz vagy visz az újraválasztására készülő miniszterelnök mérlegén.

Köztudott, hogy a miniszterelnök külföldi látogatásaira magával viszi az izraeli újságírók színe-javát, a kijevi események ellenére azonban Izraelben tovább folytatódott a választási kampány, ami sokkal jobban lekötötte az otthon maradt médiát, ugyanis botrányos bejelentésekből és ultimátumokból az elmúlt héten sem volt hiány.

Az első nagy dobás mindjárt a hét elején a Haaretz leleplező riportja volt, amely a jelenlegi jobboldalt egyesítő Jamina vezetőjét, Ajelet Sakedet hozta kínos helyzetbe. A cikk írója, Cháim Levinson a szerkesztőségnek kiszivárogtatott hangfelvételekre és írásban küldött üzenetekre hivatkozva azt állította, hogy a volt igazságügyminiszter tárcája megtartásának fejében immunitást ígért a több korrupciós ügyben érintett és meghallgatás előtt álló Benjamin Netanjahunak, a főügyész Aviháj Mandelblittel szemben.

Saked azok után, hogy kilépett a Zsidó Otthonból Naftali Bennnettel, új pártot hozott létre az április választások előtt, de nem érte el a bejutási küszöböt. A riport szerint a sikertelen választások után közvetítőkön keresztül küldött üzenetekben biztosította a miniszterelnököt, hogy az igazságügyi posztért cserében „kézben tartja” a főügyészt, ráadásul a felvételek szerint kilátásba helyezte, hogy segítsége nélkül a miniszterelnök börtönbe fog kerülni.

Reagálva a riportra, Ajelet Saked „alacsony színvonalú, csúnya rágalmazásnak” minősítette a vádakat — egyébként a felvételek és írásos dokumentumok hitelességét nem firtatva–, és hangsúlyozta, hogy a riportban szereplők nem az ő megbízásából jártak el, ő ugyanis tiszta az ügyben. A Jamina nevében Naftali Bennett megvédte a párt vezetőjét, mondván, hogy Saked egyetlen célja az izraeli állampolgárok életének javítása, Bezalel Szmotrich pedig úgy vélte, a Haaretz cikke csak növelni fogja mandátumaik számát.

Azonkívül, hogy a kipattant ügy felkeltette a nevezett főügyész figyelmét, a sarokba szorított Ajelet Sakedet egy másik Likud bejelentéssel kapcsolatban visszakozásra késztette.

A Haaretz riporttal párhuzamosan és még a kijevi út idején, egy izraeli névtelenül nyilatkozó vezető tisztviselő ugyanis azt nyilatkozta az izraeli sajtónak, hogy Izrael támogatná a gázaiak tömeges kivándorlását. A forrás azt állította, a zsidó állam fizetné a repülőjegyet, valamint tárgyalásokat folytatnak európai és közel-keleti országokkal a befogadásukat illetően — igaz, eddig még nem érkezett pozitív válasz az ügyben. A bejelentést alátámasztani látszik az a tény, hogy 2018-ban 35 ezer kivándorlónak eddig valamilyen jogon valóban sikerült kijutnia, az ott maradott két millióval szemben.

A kabinet részéről kiszivárogtatott hírrel kapcsolatban a kínos helyzetbe került Ajelet Saked a rádióban kénytelen volt egyetérteni a „támogatható ötlettel”, mivel szerinte a (Gázai) övezet már amúgy is „túlzsúfolt”.

Saked ily módon akarva-akaratlanul egyetértett a likudos bejelentéssel összecsengő Bezalel Szmotrich, Mose Feiglin (Zehut) és Itamar Ben Gvir (Otzma Jehudit) politikai kampányával, pedig a Jamina nevében többször is azzal próbálta meggyőzni a szavazókat, hogy aki a választási küszöb alatt teljesítő Otzmára és Zehutra szavaz, az tulajdonképpen a baloldalt juttatja kedvező helyzetbe.

Egyébként a gázaiak kivándorlásával kapcsolatban a The Times of Israel-nek nyilatkozó, Gáza városban élő 27 éves fiatal úgy vélte, hogy „Netanjahu nem tesz semmit, annak érdekében, hogy segítse a kivándorlást, és az egész bejelentés csak a jobboldali szavazatok megszerzésére irányult”.

Másrészről a Kan csatorna újságírója, Gál Berger megjegyezte, hogy a térségből csak azok fognak tudni kijutni, akiknek van pénzük, és akik képzettek, tehát új életet tudnak majd kezdeni és lesz esélyük a beilleszkedésre. Maradni pedig az elkeseredett szegények fognak, akiket könnyen rá lehet venni a terrorizmusra, vagyis a kivándorlás efféle támogatása a konfliktust nem megoldani, hanem továbbszítani fogja.

A médiát és az izraelieket lekötő gázai adok-kapok közben a Hamász sem maradt csendben. A terrorszervezet részéről névtelenül nyilatkozó forrás az Al-Akhbar libanoni újságon keresztül küldött ultimátumot Izraelnek. Az üzenet szerint amennyiben a zsidó állam megakadályozza a katari segély beléptetését a Gázai övezetbe, úgy a terrorszervezet fokozni fogja az erőszakot Gáza izraeli határa mentén.

Mohammed al-Emadi katari képviselő tervek szerint ma érkezik Gázába, hogy felügyelje további 25 millió dollár értékű katari pénzcsomag 100 dolláronkénti kifizetését a rászorulók számára. A kérdés, hogy Liberman és Saked médiában sulykolt ellenkezését figyelmen kívül hagyva a miniszterelnök milyen döntést fog hozni. A választ Juda Ari Gross, a Times of Israel haditudósítója vázolta röviden:

„adj ultimátumot, egy olyan eseményre, amiről köztudott, hogy úgyis be fog következni, és akkor úgy fog tűnni, azért következett be, mert ultimátumot adtál.”

A Hamász azonban biztosra akar menni és a biztonság kedvéért tegnap éjszaka kilőtt két rakétát Izraelre.

Újabb rakétát lőttek ki Gázából Izraelre szerda éjjel

Az izraeli légierő szerda éjszaka megtorlócsapásai után gázai terroristák ismét rakétákat lőttek ki Izrael déli részére, mely újabb megtorlótámadást eredményezett.

Az elmúlt hét kiemelkedő eseményének számít, hogy a választásokra készülődve, a Hamász-pénzek utaztatását ellenző Liberman sem bízta a véletlenre a dolgok alakulását, ezért egyezségre jutott a Beni Ganz vezette Kék-Fehér párttal a töredék szavazatok megmentéséért. Az izraeli választási törtvények szerint a választások előtt megkötött egyezménynek megfelelően, a pártok egy egész mandátumot el nem érő szavazataikat összesíthetik egy másik párt hasonló szavazataival és az így elért mandátumot, annak a pártnak a javára írják, amelyik több helyre jogosult.

Áprilisban a Kék-Fehérek elestek egy mandátumtól, ugyanis — a Likuddal ellentétben — nem egyeztek meg senkivel. Elemzők szerint Liberman, aki kitart az egységkormány mellett, a töredékszavazatok átadásával könnyen eldöntheti a szeptemberi választások kimenetelét, ezzel is nagyobb esélyt adva a nagykoalíciónak.

A hír kapcsán, amint az várható volt, elindult Liberman lejáratása. A 12-es csatornának adott felvételek célja a jobboldali szavazók és Liberman emlékezetének felfrissítése a háredi vezetőkkel ápolt igen közeli barátságával kapcsolatban, amelynek köszönhetően például legutóbb a volt védelmi miniszter jelentősen hozzájárult Mose Leon jeruzsálemi polgármesteri győzelméhez.

Liberman lejáratását célzó riport időzítése azonban nem volt szerencsés, ugyanis egybeesett azzal a bejegyzéssel, amiben Donald Trump a demokratákra szavazó zsidók hűségét firtatatta. Bár a szemrehányás nem az izraeliekre vonatkozott, feledve Libermant, az ortodoxokat és Sakedet, mindenki a Kijevből hazatérő Netanjahu megfelelő válaszára várt, hiába.

Trump beszólt a demokratákra szavazó zsidóknak, a demokratákra szavazó zsidók meg neki

Az amerikai elnök szerint a demokratákra szavazó zsidók tudatlanok, vagy hűtlenek.

Avigdor Liberman viszont, kihasználva a feszült belpolitikai helyzetet pártja nevében kérelmezte a választási bizottságnál, hogy a szeptemberben megfigyelő kamerákat telepítsenek az ultra-ortodox szavazóhelyiségekbe.

A hírt Oded Forer, a Jiszráel Beitenu nevében szerdán a 12-es csatornának adott interjújában megerősítette, mondván: „a szokatlan, több mint 80 százalékos (haredi) választói aránnyal kapcsolatban az a pletyka járja, hogy még a ‘halottak’ is szavaznak, ezért szükséges a megfigyelés.”

Liberman azzal indokolta a kérést, hogy az áprilisi választások során a csalások kiküszöbölésére a Likud az arab szavazóhelyiségekben mintegy 1200 rejtett kamerát szereltetett fel. Az eset nagy vihart kavart, főleg azért, mert csak utólag derült ki, hogy a Likud titokban intézkedett. A főügyész és a kritikusok rosszallása ellenére, a szeptemberi választásokon nagyon valószínű, hogy ismét ellenőrizni fogják az arab választókat, ami megfigyelők szerint inkább szolgálja az arabok megfélemlítését, mint a választások tisztaságát. A kamerák elriaszthatják az arabokat és az alacsony részvétel a Likudnak kedvezne, ugyanezt fordítaná az egységkormány hasznára Liberman is az ultraortodoxokat távoltartó kérelmével.

Végezetül, az elmúlt hét eseményeit összegezve Benjamin Netanjahu kijevi útját a helyszínről tudósító izraeli riporterek feledhető kétnapi távollétnek nyilvánították, elemzők az izraeli orosz ajkú választók körében népszerű Avigdor Libermannal hadilábon álló kormányfő ellenstratégiájának számlájára írták.

A szokásos kétoldalú diplomáciai protokoll után hazatérő Benjamin Netanjahu egy eszkalálódó Hamász konfliktussal és az egymást egyre vérmesebben támadó megosztott jobboldallal találta szemben magát.

A választások előtti feszült helyzetet kihasználva a Hamász most éppen a katari pénzek átengedését akarja mindenáron. A kijevi gépre felszálló Netanjahu a múltheti „tűzszüneti” gázai rakétákkal kapcsolatban azt nyilatkozta,

„Kiterjesztett hadjáratot indítunk, ha szükséges. Hallottam a megjegyzéseket, hogy a választások visszatartanak egy nagy [katonai] hadjárat indításától. Ez nem igaz. Mindenki, aki ismer, tudja, hogy megfontolásaim ésszerű és releváns alapokon nyugszanak, együttműködve a biztonsági erőkkel”.

A katari pénzek átengedése Saked, Liberman és a baloldal ellenkezése ellenére a miniszterelnökön múlik és valószínűleg átengedi a pénzt. A Likud már előre felkészült a döntés következtében várható rakéták és egyéb járulékos veszteségek csökkentésére és megszellőztette a médiában a palesztin kivándorlás ügyét. A Haaretz riport miatt amúgy is sarokba szorított Ajelet Saked ellen pedig a miniszterelnök kiállt az Otzma Jehudit mellett és nyíltan támogatja az arab pártok kizárásának kezdeményezését a szeptemberi választásokról.

Hogy mindez mennyire nyerte el a választók tetszését, este fogjuk megtudni a közvélemény-kutatások eredményeiből.