Maccabi-történet: mi is ez a „zsidó olimpia”?

A napokban fővárosunkban megrendezésre kerülő Maccabi Európa Játékok nem más, mint a Maccabi Világjátékok európai kistestvére. De mi is ez a rendezvény, melyet „zsidó olimpia” néven is szokás emlegetni?

A Maccabi Világjátékokat először 1932-ben, Tel Aviv-ban rendezték meg, mely akkor még a Brit Birodalom mandátuma alatt állt. Az ötlet a Cionista Világkongresszus egyik képviselője, Yossi Yakutieli fejéből pattant ki 1929-ben, az 1912-es stockholmi olimpia tapasztalataink alapulva.

Yakutieli ugyanis szerette volna, ha a Szentföld („Erec Iszráel”, azaz Izrael országa) is képviseltetve lehessen hasonló sporteseményeken. Miután a Brit Birodalom Palesztináért felelős főbiztosa, Sir Arthur Grenfell Wauchope engedélyt adott, 1932-ben az adományokból gyorsan felépített tel-avivi Maccabi stadionban 18 országból érkezett 400 sportoló versengett a győzelemért mindenféle sportágakban.

A második játékokat 1935-ben rendezték, igaz, akkor már a britek ellenzése dacára. Akkor már 1300 sportoló versengett 28 ország képviseletében. A harmadik Maccabi Játékokat 1938-ra tűzték ki, de félve a nagyarányú bevándorlástól, a britek letiltották az eseményt. Aztán jött a második világháború, és a játékokat 1950-ben sikerült legközelebb megrendezni, igaz, akkor már a független zsidó államban.

Érdektelenségbe fulladt a Maccabi Európa Játékok megnyitója

Szervezési hiányosságok között zajlott a nagy sportrendezvény. Wallenstein Róbert véleménycikke.

Később a játékok átálltak az olimpiához hasonló négyévenkénti megrendezésre. Érdekes és szomorú adalék, hogy a negyedik játék során egy kishíd, melyen a sportolóknak kellett volna áthaladni, leszakadt, és az ausztrál delegációból közel százan a tel-avivi Jarkon folyóba estek, négyen meghaltak, 65-en megsebesültek.

A Nemzetközi Maccabi Játékok mára a harmadik legnagyobb nemzetközi sportesemény a világon, a 19. játékokon 9 ezer sportoló vett részt.

A játék szervezőinek ambícióit bizonyítja, hogy kezdetben fennállt a szándék téli Maccabi játékok rendezésére is, és mivel az izraeli időjárás finoman szólva sem ideális a téli sportokra, 1933. februárjában a lengyelországi Zakopanéban, 1936-ban az akkor Csehszlovákiához tartozó Banska-Bistricában rendeztek téli Maccabi játékokat.

A téli „olimpia” azonban azóta már nem része a hivatalos programnak, maradt a nyári verzió, amit az elmúlt három alkalommal már a jeruzsálemi Teddy Stadionban rendeztek.

A mozgalom iránti érdeklődést bizonyítja, hogy néhány évtizede Európában és az amerikai kontinensen is rendeznek játékokat, előbbit 36 ország részvételével.

Budapest 2019-ben először ad otthont a játékoknak, ami az ország történetének legnagyobb multisport eseménye, 42 ország 2.800 sportolója verseng 21 sportágban.

A Maccabi Európa Játékok helyszínei

1929    Prága, Csehország  1. Maccabi Európa Játékok

1930    Antwerpen, Belgium 2. Maccabi Európa Játékok

1959    Koppenhága, Dánia 3. Maccabi Európa Játékok

1963    Lyon, Franciaország 4. Maccabi Európa Játékok

1974    Koppenhága, Dánia a koppenhágai székhelyű haKoach megalapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett Maccabi Európa Játékok

1979    Leicester, Nagy-Britannia 5. Maccabi Európa Játékok

1983    Antwerpen, Belgium 6. Maccabi Európa Játékok

1987    Koppenhága, Dánia  7. Maccabi Európa Játékok, ekkor vettek részt először Magyarország és Jugoszlávia a Játékokon

1991    Marseille, Franciaország 8. Maccabi Európa Játékok

1995    Amszterdam, Hollandia 9. Maccabi Európa Játékok

1999    Glasgow, Skócia 10.   Maccabi Európa Játékok

2003    Antwerpen, Belgium 11.   Maccabi Európa Játékok

2007    Róma, Olaszország 12. Maccabi Európa Játékok

2011    Bécs, Ausztria 13. Maccabi Európa Játékok

2015    Berlin, Németország 14. Maccabi Európa Játékok

2019    Budapest, Magyarország 15. Maccabi Európa Játékok

Az intézményesített zsidó sportolás ötlete azonban nem a Maccabi játékokkal kezdődött. A budapesti születésű Max Nordau (eredeti nevén Südfeld Simon Maximilian) az 1898-as Második Cionista Kongresszuson beszélt a „Muskeljuden”, azaz „izomzsidók” koncepciójáról.

Max Nordau — az européer cionista, aki megálmodta az izmos zsidóságot

170 éve született Max Nordau, magyar származású cionista, Herzl Tivadar jobbkeze a cionista mozgalomban. Ujvári Hedvig írása.

Elmélete szerint itt az ideje, hogy a zsidóság ne csak intellektuális síkon szerezzen érdemeket, amiként azt mind a hagyományhoz hű ortodoxok, de még a felvilágosodást és az asszimilációt sürgető hászkálá (felvilágosodás) mozgalom is hirdette.

Nordau fontosnak tartotta, hogy a zsidók, főként a gimnasztika alkalmazásával erős, magabiztos és önmagát megvédeni képes néppé váljon. Miként a bibliai hősidőkben.

Az „izomzsidó” fogalma persze részben válasz is volt a kor szintén nagyon népszerű „muscular Christianity”, azaz „izmos kereszténység” törekvésére, mely már a 19. századtól hirdette a test és a lélek egyensúlyának fontosságát.

Nordau mozgalmának, a cionizmus születése környékén, természetesen komoly politikai üzenete volt. A cionista vezetők nagy nyitottsággal álltak az új gondolathoz, valószínűleg ennek is eredménye, hogy az újkori olimpiai mozgalomban a zsidó sportolók éremszerzési aránya messze meghaladta népességbeli arányukat.

Török maccabisok a Neokohnnak: igenis megmarad a török zsidóság

A 15. Maccabi Európa Játékokra érkezett török focicsapat tagjai biztonságban érzik magukat, ám a török zsidó közösség aggodalmairól is beszéltek lapunknak.