A napokban fővárosunkban megrendezésre kerülő Maccabi Európa Játékok nem más, mint a Maccabi Világjátékok európai kistestvére. De mi is ez a rendezvény, melyet „zsidó olimpia” néven is szokás emlegetni?
A Maccabi Világjátékokat először 1932-ben, Tel Aviv-ban rendezték meg, mely akkor még a Brit Birodalom mandátuma alatt állt. Az ötlet a Cionista Világkongresszus egyik képviselője, Yossi Yakutieli fejéből pattant ki 1929-ben, az 1912-es stockholmi olimpia tapasztalataink alapulva.
Yakutieli ugyanis szerette volna, ha a Szentföld („Erec Iszráel”, azaz Izrael országa) is képviseltetve lehessen hasonló sporteseményeken. Miután a Brit Birodalom Palesztináért felelős főbiztosa, Sir Arthur Grenfell Wauchope engedélyt adott, 1932-ben az adományokból gyorsan felépített tel-avivi Maccabi stadionban 18 országból érkezett 400 sportoló versengett a győzelemért mindenféle sportágakban.
A második játékokat 1935-ben rendezték, igaz, akkor már a britek ellenzése dacára. Akkor már 1300 sportoló versengett 28 ország képviseletében. A harmadik Maccabi Játékokat 1938-ra tűzték ki, de félve a nagyarányú bevándorlástól, a britek letiltották az eseményt. Aztán jött a második világháború, és a játékokat 1950-ben sikerült legközelebb megrendezni, igaz, akkor már a független zsidó államban.
Később a játékok átálltak az olimpiához hasonló négyévenkénti megrendezésre. Érdekes és szomorú adalék, hogy a negyedik játék során egy kishíd, melyen a sportolóknak kellett volna áthaladni, leszakadt, és az ausztrál delegációból közel százan a tel-avivi Jarkon folyóba estek, négyen meghaltak, 65-en megsebesültek.
A Nemzetközi Maccabi Játékok mára a harmadik legnagyobb nemzetközi sportesemény a világon, a 19. játékokon 9 ezer sportoló vett részt.
A játék szervezőinek ambícióit bizonyítja, hogy kezdetben fennállt a szándék téli Maccabi játékok rendezésére is, és mivel az izraeli időjárás finoman szólva sem ideális a téli sportokra, 1933. februárjában a lengyelországi Zakopanéban, 1936-ban az akkor Csehszlovákiához tartozó Banska-Bistricában rendeztek téli Maccabi játékokat.
A téli „olimpia” azonban azóta már nem része a hivatalos programnak, maradt a nyári verzió, amit az elmúlt három alkalommal már a jeruzsálemi Teddy Stadionban rendeztek.
A mozgalom iránti érdeklődést bizonyítja, hogy néhány évtizede Európában és az amerikai kontinensen is rendeznek játékokat, előbbit 36 ország részvételével.
Budapest 2019-ben először ad otthont a játékoknak, ami az ország történetének legnagyobb multisport eseménye, 42 ország 2.800 sportolója verseng 21 sportágban.
A Maccabi Európa Játékok helyszínei
1929 Prága, Csehország 1. Maccabi Európa Játékok
1930 Antwerpen, Belgium 2. Maccabi Európa Játékok
1959 Koppenhága, Dánia 3. Maccabi Európa Játékok
1963 Lyon, Franciaország 4. Maccabi Európa Játékok
1974 Koppenhága, Dánia a koppenhágai székhelyű haKoach megalapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett Maccabi Európa Játékok
1979 Leicester, Nagy-Britannia 5. Maccabi Európa Játékok
1983 Antwerpen, Belgium 6. Maccabi Európa Játékok
1987 Koppenhága, Dánia 7. Maccabi Európa Játékok, ekkor vettek részt először Magyarország és Jugoszlávia a Játékokon
1991 Marseille, Franciaország 8. Maccabi Európa Játékok
1995 Amszterdam, Hollandia 9. Maccabi Európa Játékok
1999 Glasgow, Skócia 10. Maccabi Európa Játékok
2003 Antwerpen, Belgium 11. Maccabi Európa Játékok
2007 Róma, Olaszország 12. Maccabi Európa Játékok
2011 Bécs, Ausztria 13. Maccabi Európa Játékok
2015 Berlin, Németország 14. Maccabi Európa Játékok
2019 Budapest, Magyarország 15. Maccabi Európa Játékok
Az intézményesített zsidó sportolás ötlete azonban nem a Maccabi játékokkal kezdődött. A budapesti születésű Max Nordau (eredeti nevén Südfeld Simon Maximilian) az 1898-as Második Cionista Kongresszuson beszélt a „Muskeljuden”, azaz „izomzsidók” koncepciójáról.
Elmélete szerint itt az ideje, hogy a zsidóság ne csak intellektuális síkon szerezzen érdemeket, amiként azt mind a hagyományhoz hű ortodoxok, de még a felvilágosodást és az asszimilációt sürgető hászkálá (felvilágosodás) mozgalom is hirdette.
Nordau fontosnak tartotta, hogy a zsidók, főként a gimnasztika alkalmazásával erős, magabiztos és önmagát megvédeni képes néppé váljon. Miként a bibliai hősidőkben.
Az „izomzsidó” fogalma persze részben válasz is volt a kor szintén nagyon népszerű „muscular Christianity”, azaz „izmos kereszténység” törekvésére, mely már a 19. századtól hirdette a test és a lélek egyensúlyának fontosságát.
Nordau mozgalmának, a cionizmus születése környékén, természetesen komoly politikai üzenete volt. A cionista vezetők nagy nyitottsággal álltak az új gondolathoz, valószínűleg ennek is eredménye, hogy az újkori olimpiai mozgalomban a zsidó sportolók éremszerzési aránya messze meghaladta népességbeli arányukat.
