Netanjahu Trump béketervének sikeréhez kíván hozzájárulni a szokatlan gesztussal.
Több évi elutasítás után Izrael engedélyezi a palesztinoknak hétszáz lakás felépítését az általa felügyelt ciszjordániai „C” övezetben – jelentette a katonai rádió szerdán.
Júdea-Szamária (Ciszjordánia „C” övezete) az 1994-es oslói megállapodások szerint Izrael teljes biztonsági és polgári felügyelete alatt áll.
A szóban forgó lakások egy nagyszabású építkezési terv részei, amely szerint a Jordániától 1967-ben visszafoglalt Ciszjordániának ebben az övezetében izraeliek is építhetnek hatezer új otthont.
A kormány döntése változást jelent eddigi politikájához képest, ugyanis az elmúlt négy évben ebben a zónában nem engedélyezték palesztinoknak új lakások felépítését.
A Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet egyik forrása elmondta: a tervet a kormány elé beterjesztő Benjámin Netanjahu miniszterelnök azért ragaszkodott a palesztin lakások C-zónabeli engedélyezéséhez, mert az amerikai kormány nyomást gyakorolt rá.
Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök vezető tanácsadója és veje, valamint Jason Greenblatt, Trump közel-keleti megbízottja várhatóan a következő napokban Izraelbe érkezik, régóta ígért közel-keleti béketervük, az „évszázad alkuja” előmozdítása érdekében.
A katonai rádió értesülése szerint várhatóan már a szeptember 17-re kiírt, előrehozott választások előtt bejelentik a terv politikai részleteit, noha ezt eddig csak az új kormány felállása utáni időszakra ígérték.
A The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság honlapja úgy értesült, hogy
Donald Trump nem sokkal az izraeli választások előtt béke-csúcstalálkozóra fogja invitálni Camp Davidbe az arab államok vezetőit,
de ezen a találkozón Netanjahu nem vesz részt annak érdekében, hogy minél több ország elküldje képviselőit. A lap szerint Kushner ennek a megbeszélésnek a tető alá hozására keres fel a jövő héten hat közel-keleti arab országot.
A rádió szakértői szerint a béketerv Trump Netanjahunak szánt újabb „választási ajándéka” lehet, s e tervvel hozzák összefüggésbe azt is, hogy az amerikai elnök nyomást gyakorolt az izraeli miniszterelnökre a palesztin lakások engedélyezése érdekében. Az Amerikában megrendezendő arab csúcs abban is segítheti a mindeddig radikális álláspontot képviselő miniszterelnököt, hogy a választások utáni nyugalmas időszak biztosítása érdekében egységkormányt alakítson a Kék-fehér centrista párttal, noha e párt vezetői a Netanjahu elleni korrupciós vádak miatt most még elzárkóznak ettől.
Donald Trump nem először adna „választási ajándékot” Netanjahunak: az áprilisi választások előtt bejelentette, hogy az Egyesült Államok elismeri Izrael fennhatóságát a Szíriától 1967-ben elfoglalt Golán-fennsík felett.
Izraelben szeptember 17-én tartanak előrehozott parlamenti választásokat, mert az áprilisi választások után Netanjahu mint miniszterelnök-jelölt megfelelő számú koalíciós partner hiányában nem tudta felállítani új kabinetjét a kitűzött határidőig. Mindaddig, amíg nem lesz új kormány, jórészt a régi kabinet tagjaiból álló ügyvivő kormány intézi Izrael ügyeit.