A bruttó nemzeti termék negyedét teszi ki a szürkegazdaság a zsidó államban, főleg a készpénzes fizetési kultúra miatt.
Minderre a Globes izraeli gazdasági magazin hívja fel a figyelmet. A lap publicistája szerint ugyan konkrét adatokkal nem lehet biztosan alátámasztani, de
feltételezések szerint az izraeli adóhatóság éves 200 milliárd sékeles bevételeinek 20-25%-a, vagyis csaknem 50 milliárd sékel (több mint négyezer milliárd forint) a szürkegazdaságban marad.
Az információra két forrást jelölnek meg az összefoglalóban: egyrészt adatokat azoktól az adócsalóktól, akiket a hatóságok adókerülésen értek tetten, másrészt pedig különböző bankok felméréseire adott válaszokból.
Utóbbiból egyértelműnek tűnik, hogy az egyik legfőbb oka annak, hogy Izraelben ilyen magas lehet az adómentes pénzforgalom aránya, hogy a mai napig dívik a készpénz alapú szolgáltatás-kompenzáció.
Mindez annak ellenére jellemzi az izraeli gazdasági környezetet, hogy a törvényhozók az idei év elején egy olyan jogszabályt fogadtak el (a készpénz használatának csökkentésére vonatkozó törvényt), amely kifejezetten a készpénzes fizetést kívánná visszaszorítani azzal, hogy szigorítja a magánszemélyek közötti pénzcserét és a bankokra is szigorúbb szabályozást vet ki.
Az egyik ismert bank felmérését citálva a cikk szerzője kiemeli:
amíg a bank ügyfeleinek a pénzköltései 38%-a napi szinten kártyáról történik, addig a készpénzes költekezők aránya sem sokkal marad el ettől, hiszen 26%-ot tesz ki.
Így a borravalók, a taxiknak fizetett díjak és a családok közötti pénzmozgások jelentős többsége is adóvonzat nélküli költekezés. Az izraeliek éttermekben az esetek 79%-ában fizetnek zsebből a pincéreknek, taxisoknak 73%-ban, míg a rokonságban 69%-os eséllyel kompenzálnak költségeket készpénzzel.
Az izraeli bank ügyfeleinek 41%-a választja ebédekre, míg 47%-a magánorvosokra a banki tranzakciót nem igénylő fizetési módot — mindezzel komoly bevételkiesést okozva az adóhatóságnak.