„Tudják, hogy Izrael komolyan gondolja. Nagyon határozottak vagyunk, ha a nemzetbiztonságról van szó” — állította Cahi Hanegbi.
Cahi Hanegbi regionális együttműködési miniszter egy vasárnapi rádióinterjúban kijelentette, hogy két éve Izrael az egyetlen állam, amely „irániakat öl”, azaz határozottan, katonai eszközökkel is válaszol az iszlám köztársaság szíriai térnyerésére.
„Több százszor mértünk csapást az irániakra. Néha beismerik, néha külföldi lapok ismertetik, néha egy miniszter, néha a vezérkari főnök. De minden koordinált politika” — állította Hanegbi.
„Az irániak nagyon korlátozottak a válaszaikban, és nem azért, mert nincsenek meg a kapacitásaik, hanem azért, mert tudják, hogy Izrael komolyan gondolja. Nagyon határozottak vagyunk, ha a nemzetbiztonságról van szó.”
Az elmúlt hetekben Benjamin Netanjahu miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy Izraelé az egyetlen hadsereg a világon, amelyik harcol Irán ellen. A zsidó állam már korábban is elismerte, hogy százával mérte a légicsapásokat Szíriában Iránhoz köthető célpontokra.
Teherán nyíltan támogatja Asszad elnök rezsimjét Szíriában. Izrael viszont közölte, nem fogja megengedni a síita rezsimnek, hogy állásokat építsen ki a háború utáni Szíriában.
Az Öböl térségében május óta nő a feszültség. Donald Trump amerikai elnök júniusban utolsó pillanatban fújta le légicsapások elrendelését, miután Irán állítása szerint lelőtt egy amerikai drónt.
Amerika május óta már több alkalommal is arról nyilatkozott, hogy Irán agressziója a terségben kezd tarthatatlanná válni. Nem csak nemzetközi tartályhajókat támadtak meg, de a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos tevékenységeiket is felélesztették.
Legutóbb az iszlám köztársaság azzal provokálta a Nyugatot, hogy az iráni Forradalmi Gárda (amely az Egyesült Államokban terrorszervezetnek számít) lefoglalt egy brit olajszállító hajót. A Stena Impero nevű tankert a Hormuzi-szorosban tartóztatták fel, a közlemény szerint azért, mert „nem tartotta a tiszteletben a nemzetközi tengeri hajózás szabályait”.
Vasárnapi brit sajtóértesülés szerint a brit kormány várhatóan szankciókat jelent be Irán ellen a lépés miatt. A The Sunday Telegraph című lap úgy tudja, Jeremy Hunt külügyminiszter várhatóan diplomáciai és gazdasági intézkedéscsomagot jelent be Iránnal szemben hétfői parlamenti tájékoztatójában.
A lap forrásai szerint a szankciók között lehet Nagy-Britanniában lévő iráni vagyoneszközök zárolása.
A brit kormány emellett nyomást gyakorolhat az Európai Unióra és az ENSZ-re azoknak a szankcióknak az újbóli bevezetése érdekében, amelyeket az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodás keretében oldottak fel 2016-ban, felszabadítva többmilliárd dollárnyi iráni vagyoneszközt.
Irán londoni nagykövete, Hamid Baeidinezsád azonban vasárnapi Twitter-bejegyzésében arra szólította fel a brit kormányt, hogy „tartsa féken azokat a hazai politikai erőket”, amelyek a már meglévő kétoldalú feszültség további, a hajózás kérdésén jóval túlmutató eszkalációjára törekszenek.
Közben a brit kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsának írt, vasárnap Londonban nyilvánosságra hozott levelében tételesen cáfolja azokat az indokokat, amelyekre hivatkozva Irán a minap lefoglalt egy brit tartályhajót a Hormuzi-szorosban.
London szerint nem felel meg a valóságnak az az iráni állítás, hogy a Stena Impero a kijárati sávban próbált belépni a Hormuzi-szorosba, és az iráni állításokkal ellentétben az sem igaz, hogy a hajó nem válaszolt a figyelmeztető üzenetekre, miközben automata azonosító rendszere ki volt kapcsolva.
A brit tájékoztatás szerint a hajó automata azonosító rendszere a nyilvánosan hozzáférhető és ellenőrizhető adatok alapján be volt kapcsolva az incidens idején, és az üzemeltetők megerősítették, hogy a Stena Impero minden hajózási és egyéb nemzetközi előírásnak maradéktalanul eleget tett.
Irán destabilizációs tevékenysége miatt a NATO is aggodalmát fejezte ki – emlékeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A katonai szövetség a szabad hajózás joga megsértésének minősítette a brit hajó lefoglalását.
