Pompeo: Kína ujgur-politikája „az évszázad szégyenfoltja”

A kínai ujgurok helyzete „az évszázad szégyenfoltja” — hangoztatta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a vallásszabadságról rendezett washingtoni konferencián mondott beszédében csütörtökön az MTI szerint.

„Kína az egyik legnyugtalanítóbb emberi jogi válság helyszíne manapság”

— fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője, egyben azzal vádolta meg Pekinget, hogy nyomást gyakorolt több országra annak érdekében, hogy ne vegyen részt a washingtoni konferencián.

A miniszter nem nevezett meg konkrétan egyetlen országot sem, amelyre állítása szerint nyomást gyakoroltak, de azt leszögezte, hogy Washington megjegyezte, kik nem voltak jelen a térségből. Az ujgurok elnyomására ugyanakkor konkrét példákat, emberi sorsokat sorolt fel.

Amerikai sajtójelentések szerint Kína visszautasította Pompeo megállapításait: a kínai külügyi szóvivő Pekingben kijelentette, hogy országában

„nem létezik az úgynevezett vallásüldözés”.

A mintegy tízmilliós ujgur közösség muszlim vallású és Kína nyugati részén, autonóm tartományban él, az utóbbi időben elnyomó intézkedéseknek van kitéve.

Beszédében Mike Pompeo kitért arra is,hogy Kubában nem engedélyezték a konferenciára bejelentkezett evangéliumi keresztény vezetők washingtoni utazását, a múlt héten a kubai hatóságok a repülőtéren akadályozták meg indulásukat.

Kína megölné a hitet — Gondolkozzon mindenki egyformán

Ha a 21. valóban Kína évszázada, akkor ez egyik vallás hívői számára sem ígérhet sok jót.

Bírálta az amerikai politikus Irán egyházpolitikáját, s konkrét példát is említett: az idén májusban a teheráni kormány megtiltotta nem muszlim vallásúaknak, hogy óvodákban, vagy gyermekekkel foglalkozó intézményekben dolgozzanak. Külön üdvözölte a konferencia egyik iráni bahai vallású résztvevőjét, akinek lelkész apját Iránban 2017-ben a hite miatt tíz évi börtönbüntetésre ítélték.

Pompeo emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok éppen ezen a héten hozott büntető szankciókat a mianmari rendszer két legmagasabb rangú katonai vezetője ellen a muszlim rohingják üldözése, az ellenük elkövetett atrocitások miatt.

A vallásszabadságról szóló miniszteri szintű konferenciát — amelyet az amerikai külügyminisztérium közleménye „történelminek” nevezett — tavaly rendezték meg először. Az idei eszmecserén több mint száz külföldi delegáció és több mint ezer civil szervezet és vallási vezető vesz részt.

Szerdán este először került sor a Nemzetköz Vallásszabadság Díj átadására. A díjat az amerikai kormányzat adományozza. Mike Pompeo a vallásszabadságot előmozdító öt – egy-egy szudáni, nigériai, brazil, iraki és ciprusi — személyiséget tüntetett ki.

Donald Trump elnök szerdán este 27 olyan személyt fogadott, akiket hazájukban üldöznek vallásuk miatt. Az elnök vendégei között kínai, észak-koreai, iráni, mianmari üldözöttek voltak.

Mint azt lapunk is megírta, Magyarországra is nyomás nehezedik, hogy ismerje el Kína ujgur-politikájának emberi jogi téren való tarthatatlanságát.

Kettős nyomás Magyarországon az ujgur átnevelő táborok ügyében

Hova álljon Magyarország a kelet-nyugati törést jelentő ujgur kérdésben? A nyugati szövetségesek és Kína is elvárja az igazodást.