A jesiva tanulmányok során elsajátított tanulási módszert hasznosíthatják a titkosszolgálatok biztonsági elemzéseinél.
Az izraeli választások politikai zsákutcájának köszönhetően a megbízott kormány hónapok óta üresjáratban működik, miközben a hétköznapi élet különböző házon belüli feszültségei az éppen aktuális választási kampányok mellett vagy ellenében gyakran az utcán csapódnak le. A legnehezebb körülmények között élő közösségek a legérzékenyebbek, és vélt vagy valós gondjaikra nem a választások kimenetelétől várják a megoldást. Így történhetett például, hogy féléven belül másodjára, két fiatal etióp halálát okozó önvédelemből kilőtt golyó miatt az elkeseredett közösség minden sérelmét az utcán vezette le az elmúlt 2 hét során. Másrészről az izraeli hétköznapok része az is, hogy Jeruzsálemben az ultraortodox fiatalok a kötelező katonai szolgálatot megtagadó jesiva tanulók letartóztatása miatt kerülnek összetűzésbe a hatóságokkal.
Izrael azonban azért a világ egyik legsikeresebb és egyben legboldogabb országa, mert mindenre van megoldás és csak nézőpont kérdése, hogy a pohár félig üres vagy félig tele. Az elmúlt évek hazai technológiai, gazdasági és nemkülönben biztonságpolitikai sikereinek árnyékában felnővő hátrányos helyzetű közösségek – etiópok, haredik és főleg ezen közösségek nőtagjai – sokadik generációjának integrálása megfelelő oktatás és a saját közösségükből felnővő példaképp hiányában szinte reménytelen.
Az izraeli oktatás napos és kevésbé fényes oldalát jellemezni egy cikk erejéig nem lenne hiteles, a félig tele – félig üres pohár esete, ortodox-haredi megvilágításban azonban mindenki számára szolgálhat tetszés szerint levonható a tanulsággal.
Rafi Peretz jelenleg Benjamin Netanjahu megbízott kormányának frissen kinevezett ideiglenes oktatási minisztere. Az elmúlt napok főműsoridős médiaszerepléseit határokat feszegető kijelentéseivel sikerült elérnie. Az asszimilációt és az abból fakadó vegyesházasságokat a Holokauszt tragédiájával egy lapon említeni, hasonlóan értelmetlen és bántó megjegyzés volt, mint a melegek gyógyulását szolgáló „terápiáról” szóló tézis, amely azontúl, hogy a teljes izraeli politikai spektrumot maga ellen fordította, beleértve a kinevezését biztosító kormányt is, szükségtelen nemzetközi diplomáciai bonyodalmat okozott. Mindezek mellett már fel sem tűnt senkinek, hogy a hétvégén a 12-es csatornának adott interjújában Peretz a melegek „kigyógyítása” mellett azt is kijelentette, hogy Júdea és Szamária teljes annexiója támogatása mellett nem biztosítana a területen élő palesztinok számára szavazati jogot.
A korábban a hadsereg főrabbijaként szolgáló vallási vezető minden alapot nélkülözö, kioktató elszólásai nem írhatók tapasztalatlansága számlájára, inkább a két oldalról is ránehezedő nyomásnak tudható be. Megbízott oktatási miniszteri kinevezése ideiglenes, de választóinak szóló politikai üzenetei alapján következtetni lehet arra a jövőbeli, szakmai irányvonalra, amit az oktatási tárca főállású vezetőjeként képviselni fog, amennyiben a jobboldal szeptemberben megnyeri a választásokat.
A hátrányos helyzetű közösségek fiataljainak integrálása az oktatási minisztérium hatáskörébe tartozik. A probléma orvoslására az elmúlt évek során nem sikerült hatékony megoldást találni és szeptemberig sem valószínű, hogy a tárca prioritásait képezné, ezért is figyelemreméltó a Moshe Kahan és az általa alapított Pardes non-profit intézmény nevéhez fűződő nem mindennapi kísérlet.
A több diplomával is rendelkező, héber és klasszikus arab nyelv professzora ugyanis vallásos fiatalok számára karriert biztosító projekttel kereste meg az izraeli titkosszolgálat, a Moszad vezetőjét.
Az első hallásra kissé bizarr és romantikusnak tűnő terv szerint Kahanék haredi fiatalokat toboroznának az izraeli hírszerzés számára.
A professzor elmélete rögvest meghallgattatásra talált a Moszad vezetőjénél, ugyanis a terv összhangban van Josszi Kohen új generációs koncepciójával.
A Pardes – projekt lényege, hogy az átlagos fiatalok által ismeretlen előny birtokában álló kihasználatlan erőforrást ajánl a hírszerzés számára. A jesiva tanulmányok során elsajátított tanulási módszer segítségével ugyanis a bóherek már egészen fiatalon megtanulják a tárgyalt szövegek egyedi és kreatív megközelítését, vizsgálatát és újra értékelését, ami a tulajdonképpeni titkosszolgálati biztonsági elemzések alapját is képezik. A mintegy 7000 dolgozót foglalkoztató „Cég” vezetőjétől nem áll távol a Tóra világa és nyitott a kor modern technológiai és kiberbiztonsági fejlesztéseinek a bevezetésére is, mindenekelőtt azonban a humán erőforrás frissítése a fő szempont. Így aztán nem csoda, hogy látott fantáziát a projektben. A közelmúltban Hercliján egy kongresszuson tartott előadásán Josszi Kohen hivatalosan is megerősítette a Kahan projekttel való együttműködést, mondván
„az elmúlt két évben a Moszad keretében elindítottunk egy programot, amelynek része az ultraortodox fiatalok integrálása. A Pardesszel való együttműködés egyike azon terveinknek, amelynek célja a haredi fiatalok integrálása az ügynökség minden létező tevékenységébe.”
A haredi közösség az izraeli társadalom legszegényebb szegmense, jelenleg az összlakosság tíz százalékát teszi ki. Az elkövetkező harminc évben várható közel 30 százalékos növekedés mellett a vallásos fiatalok beilleszkedése egyre súlyosabb gondot fog okozni. Ultraortodox körökben, annak ellenére, hogy a Tóra tanulmányozása az egyetlen elfogadott karrier, Kahan professzor biztosabb alapokra szeretné helyezni a fiatalok jövőjét.
A Pardes – projekt lehetőséget biztosítana azok számára, akik értékes, jesivában szerzett tudásukat valamelyik hírszerző ügynökségnél kamatoztatnák, ezzel példát mutatva társaiknak.
A titkosszolgálattal közösen indított program a szeptemberi válogatással veszi kezdetét. Első körben 2000 vallásos fiatalt toboroznak, amelyből tíz százalék fog átmenni az első rostán és közülük is végül 70-80 jelölt fog a titkosszolgálat ügynökeiből, pszichológusokból, különböző specialistákból és természetesen haredi- szakértőkből álló bizottság előtt vizsgázni. Az újoncok egy évig alapozó tantárgyakat, matematikát és angol nyelvet fognak tanulni. Folytatásként az egyetemi tanulmányok mellett a titkosszolgálatnál fognak gyakornokoskodni. A társadalomtudományi, kiberbiztonsági és politológiai oktatás mellett természetesen a vallási tanulmányaik folytatása sem maradhat el.
A kiválasztott fiatalok havi ösztöndíjban részesülnek, amelyet a tandíjjal egyetemben támogatók, a biztonsági ügynökségek és minisztériumok biztosítanak. Amennyiben sikeres lesz a kísérleti projekt, akár évente megismételhető a toborzás. A Pardes lényege a kisebbségek integrálása ugyan, a kedvezményezettjei azonban egyelőre csak haredi fiúk lehetnek, ugyanis a lányok részévétele a képzésben nem a Moszadtól, hanem a Rabbinátustól függ.
Összeségében Moshe Kahan a Tóra misztikus tanulmányozását szeretné összhangba hozni az izraeli titkosszolgálatok tevékenységével, ahogyan a Pardes-szó akroníma jelentése emeli lépésről lépére magasabban értelmezhető szintre az olvasott szöveget, az egyszerű, kontextus szerinti (Peshat), az allegorikus (Remez), a metaforikus (Derash) és végül eljutva a rejtett vagy titkos jelentés (Szod) szerinti megoldáshoz.
Az egyelőre kísérleti jellegű kezdeményezés természetesen nem fogja megoldani a hátrányos helyzetű fiatalok beilleszkedését, de precedens értékű irányt mutathat a haredi, az etióp fiatalok és lányok integrálását segítő hasonló, nem állami kezdeményezésű projektek számára.