Szenes Hanna költő és a palesztinai zsidó ellenállási mozgalom harcosa volt.
1921-ben született Budapesten, asszimilálódott zsidó család tagjaként. Apja, Szenes Béla sikeres szinpadi szerző volt. A református Baár-Madas leánygimnáziumba járt, de az egyre erősödő antiszemitizmus és a nácizmus előretörése cionistává tette.
Megözvegyült édesanyja akarata ellenére héberül kezdett el tanulni és készülni kezdett az alijára. 1939-ben érkezett Palesztinába, és a nahalal-i lányok számára fenntartott mezőgazdasági iskolába járt, ahol először kezdett el költeményeket írni. Később a Caesarea melleti Sdot Yam kibbuchoz csatlakozott.
1943-ban kezdett el foglalkozni a gondolattal, hogy visszamegy Magyarországra, hogy aliját szervezzen a fiatalok között, és hogy anyját kimentse. Csatlakozott a brit hadsereghez, és önkéntesként egy csoport palesztinai zsidó fiatallal együtt ejtőernyős kiképzést kapott Egyiptomban. A kiképzés célja az volt, hogy a náci vonalak mögött szervezzék és segítsék a zsidó ellenállási mozgalmat. Két társa, akiket a britek magyarországi munkára szemeltek ki, Joel Nussbächer (Palgi) és Goldstein Peretz (Ferenc) voltak.
Ejtőernyősként az olaszországi Bariba vitték őket, majd 1944 márciusában ledobták őket Jugoszlávia partizánok ellenőrízte területe felett. Szenes Hanna Reuben Dafni társaságában 1944 juniusában átlépte a magyar határt, de azonnyomban elfogták, és a szombathelyi börtönbe szállították, ahol kihallgatták. Palgi és Goldstein eljutott Budapestre, ded ők is a hatóságok kezére kerültek.
Szenes Hannát Budapestre szállították, ahol válogatott kinzásokkal próbálták információi kiadására kényszeríteni, és édesanyjával is szembesítették, hogy valljon, sőt le is tartóztatták. A Szálasi-puccs után, 1944 októberében a nyilasok bíróság elé állították, majd november 7-én kivégezték. 23 éves volt ekkor.
Földi maradványait 1950-ben Izraelbe szállították és a jeruzsálemi Herzl-hegyen helyezték végső nyugalomra.
A harmincas években Dombóváron találkozott a később világhírűvé vált Pataki Ferenc fejszámolóművésszel, legendás szerelmüknek éppen tegnap állítottak emléket a dunántúli városban.
Szenes Hanna kiváló író és költő is volt. A hegedű című, erősen önéletrajzi ihletésű egyfelvonásos darabjában egy fiatal lányról ír, aki feladja karrierjét azért, hogy egy kibbuchoz csatlakozzon. Több versét, így az 1944 májusában Palesztinában íródott Boldog a gyufa kezdetűt is egész Izraelben és a zsidó világban népdalként éneklik.
Szenes Hanna versei magyarul itt olvashatók:
http://regi.sofar.hu/book/szenes-hanna-versek/