A TEV titkára szerint változásra van szükség a holokauszttal kapcsolatos emlékezetpolitika oktatásában.
Az idegenellenesség Magyarországon termékeny talajra talál, ez számos kisebbséget érinthet. Az antiszemitizmus nehezen értelmezhető, inkább egyfajta általános idegenellenesség keretében jelenik meg a magyar társadalomban — jelentette ki az ATV Start c. műsorában Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) titkára.
A TEV legújabb, a Medián által végzett felméréséről szólva elmondta: az antiszemitizmus a tavalyi évhez képest csökkent, a 2016-os szinten állt meg, sajnálatos módon a társadalom egyharmadára jellemző valamilyen antiszemita beállítódás, ötöde pedig erősen antiszemitának mondható.
Arra a kérdésre, mivel magyarázza, hogy bár nem erősödött a zsidóellenesség a társadalomban, a felmérés szerint mégis nőtt a holokauszt-tagadók száma, Szalai Kálmán elmondta, az elmúlt tíz évben valóban duplájára nőtt azok száma, akik szerint a holokauszt vagy kitaláció, vagy másképpen történt.
Ami az oktatást illeti: van aki szerint túl keveset, mások szerint így is túl sokat beszélünk erről a témáról, a tanulság ebből az, hogy rosszul beszélünk a holokausztról — mondta Szalai, aki szerint változás kell a holokauszt emlékezetével kapcsolatos oktatásban. Az elmúlt négy év elvesztegett idő volt, a Sorsok Házával kapcsolatos vitában is, úgyhogy mihamarább meg kell nyitni a múzeumot.
Arra a kérdésre, hogy a kormány Soros-kampánya hatott-e az antiszemitizmusra, Szalai utalt a felmérés eredményére: a megkérdezettek csak 1%-a asszociált a zsidó szóról Sorosra, Sorosról a zsidóságra pedig csak 2%-uk. „Ebben a kampányban, bár valószínűleg sokunk ízlése ellen való, nem mutatható ki egyértelműen az a fajta antiszemita motiváció, amit sokan, főképpen külföldön említenek.”
A TEV hetedik alkalommal közzétett felméréséből egyébként kiderül az is, hogy a tavalyi évhez képest kimondottan pozitívan változott a magyar lakosság körében Izrael megítélése. A teljes lakosság körében nőtt azoknak az aránya, akik pozitívan tekintenek Izraelre (3%-ról 9%), míg elenyészően nőtt azoknak az aránya, akik negatívan tekintenek a zsidó államra (4%-ról 5%).
