A szétesés szélén álló Zsidó Otthon nevű párt vezetője nagy nyomás alatt van.
Az elmúlt héten az izraeli média politikai toplistáját kétségkívül Rafi Peretz vezette, akinek sikerült újra feleleveníteni még katonai korszakából ismert „robbanékony” természetét.
A vallásos cionista Rafi Peretz, korábban az Izraeli Védelmi Erők főrabbija és civilben 12 gyermek édesapja, politikai karrierjének csúcsán tavaly került a jobboldali Zsidó Otthon élére. Megválasztására azután került sor, hogy Naftali Bennett és Ajelet Saked kiléptek a pártból, sötét ideológiai űrt és a kiesés veszélyét hagyva maguk után.
A túlélésre nem jelentett garanciát sem Rafi Peretz személye, sem a Bezalel Szmotrics vezette Tkumával való egyesülés. Végső megoldásként született meg a Jobboldali Pártok Uniója a Zsidó Otthonhoz képest jóval szélsőségesebbnek számító, nem sok jóval kecsegtető Otzma Jehudit párttal szövetségben.
Az egyesülést követően a lista első emberének Rafi Peretzet választották, aki elődjéhez hasonlóan ragaszkodott az oktatási tárcához, amennyiben Benjámin Netanjahu a Likuddal megnyeri a választást és koalíciót alakít. A miniszterelnök ugyan megnyerte a választást, a koalíciót nem sikerült összehozni, de Netanjahu ígéretéhez híven a szeptemberi választásokig megbízott oktatási miniszternek kinevezte Peretzet.
Az ideiglenes pozíció törvényhozási jogokat ugyan nem nyújt, miniszteri reflektorfényt azonban igen. Mint arról beszámoltunk, a 2010-2016 között az izraeli hadsereg főrabbijaként szolgáló Peretz a héten azzal hívta fel a média és a nemzetközi közvélemény figyelmét, hogy egy kormányülésen azt mondta,
a zsidók asszimilációja a világon és főleg az Egyesült Államokban olyan, mint egy „második holokauszt,” és a zsidó nép az elmúlt 70 év vegyesházasságainak köszönhetően „elvesztett 6 millió embert.”
Ráadásul még azzal sem lehet csillapítani a kedélyeket, hogy a felháborodást keltő nyilatkozat mindössze csak egy szónoki elszólás volt, hiszen a megbízott oktatási miniszter szóvivője is megerősítette az elhangzottakat.
Tudnivaló, hogy Rafi Peretztől korábban sem álltak távol a határokat feszegető kijelentések: tavasszal a melegeket a kutyákhoz hasonlította, majd bocsánatot kért az LMBT-közösségtől. Még 2014-ben, még a hadsereg kötelékében, egy katonai előkészítő jesiva tanulóinak tett elhíresült nyilatkozatában pedig elbagatelizálva a muszlimok Jeruzsálemhez való vallási kötődését azt mondta:
„A Koránban nincs még egy hivatkozás sem a Jeruzsálem szóra. Még egy utalás sem. Az arabok csak beleképzelnek dolgokat. Kilencven százalékuk nem is tudja, mi van a Koránban. Mi jobban ismerjük, mint sokan közülük,”
hozzátéve, hogy az Al-Aksza mecsetet leszámítva a terület többi elemei, beleértve a Sziklamecsetet, nem bírnak jelentős vallási tartalommal a hívek számára. Amikor ima közben Mekka felé fordulnak, „a hátukat mutatják a Templom-hegynek. Tehát, mit csinálnak a Templom-hegyen?”
A hadsereg szóvivője az amúgy is feszült helyzetben nem túl meggyőzően, de legalább próbálta menteni a menthetőt, mondván, a nyilatkozatot kiragadták a szövegkörnyezetből, és „a rabbi (Rafi Peretz) sajnálatát fejezi ki, ha megjegyzése sértő volt az arab lakosság számára”.
Azóta sok víz lefolyt a Jarkon folyón. Így utólag elmondható, hogy
Rafi Peretz öt évvel ezelőtt kevésbé volt olyan két tűz közötti helyzetben, mint jelenleg, tehát valamennyire érthető, hogy próbál megfelelni az elvárásoknak.
A szétesés szélén álló párt vezetője nagy nyomás alatt van: egyrészt a Likud részéről felhívták a figyelmét arra, hogy a szeptemberi választások utáni kormányalakításhoz szükséges 61 mandátum a jelenlegi állás szerint csak akkor jöhet létre, ha feladja a párt elsőbbségi pozícióját a jelenleg legnépszerűbb Ajelet Saked javára.
Másrészt a héten a vallásos cionista közösség 40 vezető rabbija szignózott levélben figyelmeztette arra, hogy a pártot csak I-ten-félő személy vezetheti. A legfrissebb felmérések ellenére Rafi Peretz csütörtökön a 12-es csatornának adott interjúban kijelentette, nem hajlandó átadni Sakednek az elsőbbséget.
Elmondása szerint döntése nem a közvélemény-kutatásokról és nem a mandátumokról szól, hangsúlyozva ezzel Rav Aviner és a rabbiközösség elvi nyilatkozatát. Peretz azok után nyilatkozott, hogy a közvélemény-kutatások megerősítették, amit már eddig is lehetett sejteni. Ajelet Saked elsöprő népszerűségnek örvend annak ellenére, hogy teljesen „kivonta” magát a politikai szervezkedésekből és a tengerentúlon pihent.
Peretz és társa, Bezalel Szmotrics kijelentései úgy tűnik, nem győzték meg a vallásos cionista oldal potenciális szavazóit, a legfrissebb eredmények szerint a válaszadók 31%-a Ajelet Sakedet szeretné látni a jobboldali unió élén,
miközben Rafi Peretz 7, Szmotrics 6 százalékos népszerűséget tud csak felmutatni. A Zsidó Otthonból kiváló másik fekete bárány, Naftali Bennett népszerűsége szintén emelkedett, a válaszadók 16% gondolja alkalmasnak a jobboldali szövetség vezetésére.
Miközben Rafi Peretz maga mögé utasítaná Sakedet, Bennett felajánlotta politikai társának a vezetői pozíciót, lemondva minden korábbi előjogáról. A közvélemény-kutatások is megerősítik, hogy Bennett szorgalmasan szedegeti össze a Rafi Peretzék által elhullatott szavazatmorzsákat politikai társával közösen alapított pártjuk, az Új Jobboldal javára.
A volt oktatási miniszter újjáélesztette a pártot, és tárgyalásokat kezdeményezett Mose Feiglinnel – akinek előző próbálkozása hasonlóan a Bennett és a Saked alkotta kettőshöz kudarcba fulladt.
Okulva a hibákból, Feiglin hasonló szisztéma szerint, de sokkal óvatosabban fogalmazva indulna újra szeptemberben és Bennettel közel hasonló álláspontot képviselve úgy tűnik, van rá esély, hogy közös listán induljanak.
