Ehud Barak exminiszterelnök és vezérkari főnök visszatérése a politikába nem volt váratlan a médiában megszellőztetett pletykáknak köszönhetően.
A 77 éves veterán katona szerdai sajtótájékoztatón jelentette be, hogy visszatér a politikába és saját pártot alapít. Döntését azzal indokolta, hogy szerinte Benjamin Netanjahu politikai karrierje véget ért, és itt az ideje helyreállítani a józanságot, amit a zsidó állam megérdemel.
A köztudottan Netanjahu legnagyobb kritikusaként ismert Barak a sajtótájékoztatón nemcsak a miniszterelnököt, hanem kihívóját, Beni Ganzot is felelősségre vonta gyengeségéért, szemére vetve, hogy hiányzik belőle a szavazók meggyőzéséhez szükséges szenvedély.
Az exminiszterelnök bejelentését Juli Edelstein házelnök egy nappal korábbi, a szeptemberi választások visszavonásával kapcsolatos felvetéséhez igazította.
A Barak-féle sajtótájékoztató után alig két órával, a 13-as csatorna által közzétett közvéleménykutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy mindkét bejelentés megtette hatását.
A legújabb poll szerint, amennyiben most lennének a választások, a két vezető párt fej-fej mellett döntetlenre állna, és három helyet veszítve, a korábbi 35 helyett 32 mandátumot kapna.
Az áprilisi választásokon két részre szakadt arab blokk most közös listán indul, így két helyet erősödve 12 (10) mandátummal a harmadik legnagyobb csoportot alkotja.
Avigdor Liberman kiugrása a jobboldali Likud-haredi blokkból, úgy tűnik stabil erősödést jelent pártja, az Jiszráel Bejtenu számára, hiszen a korábbi öt mandátum helyett most hetet kapna. A haredi (ultraortodox zsidó) blokk két pártja, a Sász és Jahadut Hatora hat mandátuma viszont két pontos veszteséget jelent a korábbi nyolchoz képest.
Ehud Barak pártja a szerdai bejelentése után, ha most lennének a szavazások, hat képviselő helyet tudna megszerezni. A baloldali blokkban a Merec szintén hat mandátumot kapna a korábban szerzett öthöz képest, az amúgy a szakadék szélén álló Munkapárt tovább veszített népszerűségéből, így a korábbi hat helyett öt mandátumra esélyes.
| Meleg politikus a Merec élén
Csütörtök éjszaka a baloldali Merec tisztújító választásán mintegy ezer küldött 459:383 arányban Nitzan Horowitz egykori televíziós újságírót bízta meg a párt vezetésével. Horowitz azonkívül, hogy 2009-2015 között volt már Knesszet-képviselő, az első meleg pártvezető lenne a Knesszetben. Horowitz azt ígérte, a szabadságért, a rasszizmus és a sötétség ellenében fog harcolni, és „mint büszke baloldaliak készen állunk az új szövetségekre új csoportokkal és az arab valamint drúz közösségek vezetőivel.” Elődje, Támár Zándberg gratulált Horowitz győzelméhez és közölte, nem vonul vissza hanem folytatja politikai pályafutását. Emlékezetes, hogy Benjamin Netanjahu néhány héttel korábban Amir Ohanát (Likud) nevezte ki a megbízott kormány igazságügyi miniszterének, aki a Knesszet történetében az első meleg miniszter. |
A radikális jobboldali Ocma kilépése miatt a Zsidó Otthonból (Bájit Jehudi) alakult Jobboldali Pártok Uniója ismét a kiesés szélére sodródott, így – hasonlóan a Naftali Bennett féle Új Jobboldal párthoz – 4 mandátumon áll jelenleg.
Összességében az eddig mért közvélemény-kutatások szerint most történt meg először, hogy a jobboldali blokk elveszítette elsőbbségét, 59-61 arányban.
A Netanjahu vezette jobboldal kormányalakítás esetén azonban csak 52 mandátumra számíthatna Liberman helyei nélkül, amennyiben most lennének a választások. A baloldalon hasonló patthelyzet jött létre, ugyanis a Kék Fehér párt vezetője kijelentette, hogy kormánykoalíciót bárkivel csak akkor kötne, ha „zsidó és cionista”.
Helyi médiaelemzők számára is nehezen érthető, hogyan veszíthetett hirtelen nyolc mandátumot a stabilnak számító jobboldali tömb Ehud Barak bejelentése után.
A válasz valószínűleg abban keresendő, hogy nem sokkal korábban Juli Edelstein (Likud) Knesszet-elnök felvetette a szeptemberi választások hatályon kívüli helyezését. Csütörtökön a 12-es csatorna felmérése szerint a többség Edelstein bejelentését igazolja, vagyis a megkérdezettek nem szeretnének újabb választásokat.
Az izraeliek 69 százaléka szavazott a Knesszet feloszlatásának hatálytalanítása mellett egy egységkormány javára. A kormányalakítás azonban matematikailag akkor jöhetne létre, ha a hasonló mandátummal rendelkező két nagy párt közös kormányt alakítana. Jelenleg mindkét fél tagadja érdekeltségét ez ügyben.
Ehud Barak visszatérése azonban a helyi média szerint eldöntheti a patthelyzetet, már csak az a kérdés kinek a javára.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.