Elrabolt életek — Népirtás Nigériában

Már nem csak a Boko Haram, hanem a farmerek földjeire áhítozó fuláni pásztorok is tömegesen gyilkolják a nigériai keresztényeket. Hiába a népirtás ténye, a segítség már tíz éve késik.

Az Open Doors üldözött keresztényeket megsegítő szervezet osztotta meg egy nigériai keresztény lány történetét. Esther 17 éves volt, mikor a Boko Haram betört a falujába. A beteg édesapját megölték, őt pedig elrabolták. A militánsok megerőszakolták és arra akarták kényszeríteni, hogy adja fel a hitét. A lány így beszélt a mindennapos erőszakról: „Minden egyes elmúló nappal egyre jobban gyűlöltem magamat. Úgy éreztem, Isten elhagyott engem. Voltak pillanatok, amikor mérges voltam Istenre, de nem tudtam megtagadni őt. Mindig emlékeztettem magamat az ígéretre, hogy ő soha nem fog engem elhagyni”.

Esthert egy év fogság után kiszabadította a nigériai hadsereg. De a falujában nem fogadták örömmel, mert terhesen tért haza. „Kigúnyoltak, mert terhes voltam. S az fájt legjobban, hogy a lányomat nem a nevén szólították, hanem úgy hívták: Boko”.

Esther története nem egyedülálló, sok ezer kiskorú lány élete kezdődött ilyen kegyetlenül, majd folytatódott azzal, hogy a közösségük kitaszította őket „szégyenük” miatt. A World Watch Monitor tanulmánya szerint a keresztényeket érő iszlám terror első számú áldozatai a nők. Ennek ellenére a nyugati feminista szervezetek nem állnak ki a sok ezer megerőszakolt és megnyomorított fiatal lányért és a főáramú média sem foglalkozik az ügyükkel. De ha meg is teszi, az sem segít a helyzetükön. Nem segített azokon a lányokon sem, kiknek története az egész világot bejárta öt évvel ezelőtt.

Five years after Boko Haram kidnap, Chibok girls still missing

Chibok residents commemorate the five year anniversary of the kidnapping of schoolgirls on April 14, 2014, when Boko Haram gunmen stormed the Chibok girls’ b…

A 2014-ben Boko Haram által elrabolt 276 diáklány közül még mindig nem tért haza 112. Még 2014-ben néhány napig Michelle Obamával az élen internetes hashtaggel hirdették: „Hozzátok vissza a lányainkat!”

De aztán a hangok elhaltak.

Az amerikai kormánynak annyira nem volt prioritás Nigéria, hogy Barack Obama nyolc év alatt egyszer sem járt Afrika legnépesebb államában. Mikor 2015-ben Buhari nigériai elnök Washington DC-ben járt, Obama leginkább a meleg jogok elfogadásáról próbálta meggyőzni az elnököt. Ezt az afrikai vezető egyáltalán nem vette jó néven és elutasítóan reagált. 2018-ban a nigériai kormány külön nyilatkozatot adott ki arról, hogy úgy érzik, az Obama adminisztráció cserbenhagyta őket a Boko Haram elleni harcban.

Nigéria muszlim területei, Forrás: GeoCurrents

Nigéria lakossága 195 millió fő, ebből 91 millió keresztény. Az országban éles észak/dél felosztottság van. Az északi területeken él a muszlim lakosság nagy része, itt mindössze 25% a keresztények aránya. 1999-ben a teljes északi régióban bevezették a sária törvényeket, ami miatt másodrangú polgárokká váltak a keresztények.

A 2000-es évek elején világszerte megerősödtek az Al-Kaida sikerein felbuzduló regionális dzsihadista szervezetek. A Boko Haram 2002-ben alakult, első vezetője Mohammed Juszuf volt. A szervezet neve azt jelenti „tiltott könyv”, angolra úgy szokták fordítani, hogy „tilos a nyugati oktatás”. Az iszlamista szervezet a nyugati oktatásban és különösen a lányok oktatásában a gonosz kezét látja. A Boko Haram azt tűzte célul, hogy kalifátust hoz létre Nigériában és a környező országokban.

A Boko Haram 2009-ben szervezte első nagy felkelését, mikor négy nap alatt több mint 1000 keresztényt gyilkoltak meg, miután azok megtagadták, hogy áttérjenek az iszlámra. A felkelés során a nigériai hadsereg megölte Juszufot, őt a fiatal és hírhedten kegyetlen Abukabar Shekau követte.

A Boko Haram iszlamista szervezet fogságából kiszabadult nigériai iskolás lányok a hazaszállításukra várnak Maiduguri repülõőterén 2018. március 21-én. (MTI/EPA)

Nincsenek pontos adatok, de körülbelül 20 ezerre tehető a szervezet által eddig meggyilkoltak száma. Ugyan a terroristák nagyrészt keresztényeket gyilkolnak, de sok muszlim is áldozatául esett a vérengzéseknek. A Boko Haram nem törzsi milícia, hanem egy jól felszerelt katonai szervezet. 2014-ben ért hatalma csúcsára, ekkor bejelentették a kalifátus megalapítását, majd egy évvel később hűséget fogadtak az Iszlám Államnak.

Az ISIS szövetsége azonban erősen meggyengítette a szervezetet. A The Defense Post szerint az ISIS vezetése úgy döntött, leváltja Shekaut, és az alapító Juszuf legidősebb fiát, al-Barnawit teszik a Boko Haram vezetőjévé.

Így jött létre két ága a Boko Haramnak, ami sok zavart okoz a róluk szóló riportokban, mert mindketten Boko Haramnak nevezik magukat. A Barnawi-féle szekció az Iszlám Állam Nyugat Afrikai Provinciájának is hívja magát. Sokszor nehéz eldönteni, hogy melyik ág támad, ezért gyűjtőnévként mindkettőre Boko Haramként szoktak utalni.

A kettéválás meggyengítette a terrorszervezetet és a 2015-ben hatalomra került nigériai kormány is bekeményített, így 2016-ra teljesen visszaszorultak Nigéria észak-keleti részére. Az elmúlt években csökkent az aktivitásuk Nigériában és a szomszédos országokba próbálnak áthúzódni. Azonban az észak-keleten élő keresztényeket továbbra is szörnyű támadások érik, a legutóbbiról a Neokohn is beszámolt.

A Boko Haram nigériai szélsőséges iszlamista szervezet egyik páncélozott harcjárműve, amelyet nigériai katonák foglaltak le az északkelet-nigériai Mararaba-Mubi városban 2015. március 4-én. (MTI/EPA/Henry Ikechukwu)

A Boko Haram viszonylagos gyengülését követően 2017-ben egy új fenyegetés jelent meg. Ekkor kezdődtek el a középső régiót érintő támadások, melyeknek oka nem pusztán a keresztények elleni gyűlölet, mint a Boko Haram esetében. Nigéria lakosságának több mint a fele mélyszegénységben él.

A belső migráció és a kivándorlás is óriási, aminek egyik oka a Niger folyó.

Az északi részeken a sivatagosodás miatt a folyó egyre apad, a földek tönkremennek, így tömegek próbálnak északról dél  felé vándorolni. A folyó deltájában, az ország déli részén viszont rendszeresek az áradások, amik viszont északra küldik a tömegeket. Így a két csoport középen találkozik.

A fulánok pásztorkodó törzsek, akiknek legelőkre van szüksége, és az északi területek elsivatagosodása miatt délre húzódnak, hogy új földterületeket szerezzenek. Csakhogy ezeken a területeken keresztény farmerek élnek.

Idén márciusban a keresztényeket segítő Barnabas Fund szervezet beszámolt róla, hogy a fuláni muszlim milíciák több, mint 300 embert mészároltak le néhány hét leforgása alatt. A szervezet adatai szerint 2017 óta összesen 6000 keresztényt gyilkoltak meg a pásztorok. Azonban a kormány egyenlőre nem tesz semmit a középső területek lakóinak megvédéséért. A Barnabas Fund arról is beszámol, hogy a nigériai keresztény vezetők több alkalommal is kérték Buhari elnök segítségét, aki fuláni muszlim származású.

A Boko Haram két ágán és a fuláni törzseken kívül vannak támadások, mikor sem a szemtanúk, sem a sebesültek, sem a kormányerők nem tudják meghatározni milyen irányból jött a támadás, előfordul, hogy különálló muszlim milíciák vagy esetenként rablóbandák támadnak a keresztény közösségekre.

A Boko Haram iszlamista szervezet fogságából kiszabadult nigériai iskolás lányok egyikét viszi ölben egy katona Maiduguri repülőterén 2018. március 21-én (MTI/EPA)

A nigériai keresztények egy csoportja, ahogy a Neokohn is beszámolt róla, nemrég az Egyesült Államokba látogatott, és a világ vezetőinek segítségét kérték. Azonban úgy tűnik, a nigériai segélykiáltást nem hallja meg a világ. Ennek egyik lehetséges oka az ország kettőssége. Aki ellátogat Nigéria legnagyobb városába, Lagosba, egy modern Afrikát talál.

A 8 milliós metropolisz a központja a világ második legnagyobb filmiparának, Nollywoodnak, amelyek vérrel és varázslattal teli filmjei Afrika-szerte hatalmas népszerűségnek örvendenek. A világ harmincadik legnagyobb gazdaságának motorja az olaj, és Lagosnak vannak kimondottan gazdag negyedei. Nagy a nigériai jelenlét szerte a világban, mert a jómódú családok a gyermekeiket Európába és az Egyesült Államokba küldik tanulni.

Nigérián belül is többször érte vád a déli részeken élő keresztényeket, hogy közömbösek az északi kisebbség szenvedései iránt. Olyan nagy a szakadék a nyugatiak által is látogatott dél és a konfliktusok sújtotta észak között, hogy olyan, mintha két külön világ lenne.

Időnként fel-felbukkan a nigériai keresztények üldöztetése a hírekben, a támadások véres képei bejárják a világot. De ha a hírek lepörögnek, a nézők elfelejtik a látottakat, és Nigéria megint a feledésbe merül. Saját kormányuk propagandacélokból úgy tesz, mintha a Boko Haram már nem létezne. Buhari elnök 2018-ban be is jelentette a terrorcsoport felszámolását.

Azonban a terror nem ért véget a szülők számára, akiknek a lányai még mindig nem tértek haza, és a nőknek, akiknek gyermekeit megvetik, mert erőszakból fogantak, vagy a keresztény falvak lakóinak, akik állandó veszélyben élnek. A legtöbb segítséget a keresztény falvak lakói a hitükben találják. Egy túlélő Aisha így nyilatkozott az Open Doors szervezetnek: „Ha olyan férfivel találkozok, aki hasonlít arra, aki megerőszakolt, már nem érzek gyűlöletet. Isten megtanított megbocsájtani”.

„Etiópiából is lehet mennyország” — etióp keresztények Budapesten

A Neokohn kerekasztal-beszélgetés keretében kérdezte a három vezetőt a radikális iszlámról, a menekültválságról és a magyar kapcsolatokról.