Irán nagyon nagy hibát követett el – reagált Twitteren Donald Trump amerikai elnök arra, hogy Irán lelőtte az amerikai haditengerészet egyik felderítő drónját a Hormuzi-szoros felett.
A Fox televízió információi szerint csütörtökön délelőtt Donald Trump és John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó részvételével a Fehér Házban válságtanácskozás kezdődött.
Az Egyesült Államok közel-keleti katonai műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (Centcom) először cáfolta, majd elismerte, hogy egy iráni rakéta csütörtökre virradóra lelőtte az RQ-4A Global Hawk típusú drónt. Az amerikai álláspont szerint az incidens – a teheráni közléssel ellentétben – nem iráni, hanem nemzetközi légtérben történt, és azt „nem kiprovokált, alaptalan támadásnak” tartják.
Az iráni állami hírügynökség szerint az iráni Forradalmi Gárda semmisítette meg a Global Hawk típusú amerikai drónt, amiért az Kohmobarak térségében dél-iráni területre hatolt be. Az Egyesült Államok által terrorista szervezetnek tartott Forradalmi Gárda parancsnoka megerősítette: a drón megsemmisítésével országa az Egyesült államoknak kívánt üzenni.
Ezt a dróntípust több mint tízmilliárd dollárból fejlesztette az amerikai hadsereg, és immár húsz éve használják. Az irániak utoljára 2011-ben fogtak el amerikai kémdrónt, Afganisztán felett. A rezsimnek akkor sikerült megfejtenie az eszköz kódjait is, így hozzáfértek a CIA bizalmas adataihoz.
Az Egyesült Államok és Irán között az iráni atomalkuból történt amerikai kiszállással, új gazdasági szankciók elrendelésével, majd az Ománi-öbölben a múlt héten történt incidenssel erősödött a feszültség. Akkor két tankerhajót ért támadás, és Washington szerint ezért Teheránt terheli a felelősség.
Donald Trump elnök ugyanakkor kedden egy lapinterjúban kicsinyíteni igyekezett az incidens jelentőségét és egyben a térség stratégiai fontosságát az Egyesült Államok számára.
Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon az amerikai kormányzat milyen körülmények között folyamodna katonai erőhöz Irán ellen, Trump akkor azt válaszolta, hogy akkor tenne így, ha atomfegyverekről lenne szó. „Minden más esetre meghagyom a kérdőjelet” – fogalmazott.
Sárközy Miklós Közel-Kelet szakértő a Neokohn kérdésére június elején arról beszélt: az amerikai-iráni feszültség növekedése különösen a Perzsa öbölben tapintható ki, mely már jó ideje geopolitikai, gazdasági rivalizálás helyszíne.
„A mostani amerikai katonai erősítés az Öbölben talán azzal állhat kapcsolatban, hogy az USA legújabb szankciói az iráni olajexportot célozzák, melynek egyik fő kiviteli csatornája a Perzsa öböl és a Hormuzi szoros. Itt Irán a saját olaja exportja mellett – földrajzi okok miatt – egyben képes a Perzsa öböl országai összességének olaj- és gázexportját blokkolni egy súlyosabb szituációban”
– mondta lapunknak a szakértő, aki szerint Irán célja „geopolitikai ereje megőrzése és a közvetlen konfliktus elkerülése az USA-val. Irán jelentős politikai befolyással rendelkezik a Közel-Keleten, Irakban, Szíriában, Libanonban, Jemenben, de Afganisztán bizonyos részein és a Perzsa-öbölben is és az őt érő amerikai fenyegetést eme befolyási zónájára nézve nem tartja elfogadhatónak”.
Az iráni biztonsági kabinet (SNSC) szerint semmi esetre sem fog fegyveres konfliktus kitörni a két ország között. „Nincs ok háborúra, hiszen a más országokkal szembeni amerikai vádaskodások csak egy világszerte ismert taktika, hogy politikai nyomást gyakoroljanak” – közölte a testület titkára, hangsúlyozva ugyanakkor: nem fognak kapitulálni az USA előtt. Megfigyelők szerint Irán célja egyértelmű: az atomvitában engedményeket kicsikarni az Egyesült Államoktól.
Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök egy több orosz tévécsatorna által élőben közvetített élő műsorban kijelentette: a térségben katasztrofális következményei lennének egy Irán elleni amerikai katonai támadásnak. Mint mondta, az események ilyen fordulata az erőszak megjósolhatatlan eszkalációját indítaná el.
