Provokáció: civil ruhás csendőr vezette a román temetőgyalázókat

Romániai magyar lapértesülés szerint a belügyminiszter bizalmasa, a csendőrség helyettes vezetője, civil ruhában vezette be a románokat az úzvölgyi magyar katonatemetőbe, ahol közülük többen törtek-zúztak. Az RMDSZ a belügyminiszter és a hargitai prefektus lemondását követeli. Bukarest szerint a magyar vezetők provokációi miatt történt az incidens.

Rongálás miatt vizsgálódik a román rendőrség az úzvölgyi katonatemetőben csütörtökön történtek miatt. Az incidens után a Bákó megyei rendőrség vizsgálta meg a helyszínt, és megállapította, hogy eljárást kell indítani a temető kapujának megrongálói ellen.

A csendőrség közölte: noha az események alatt feszült pillanatok is voltak, azok nem voltak olyan jellegűek, hogy szükségessé tegyék a tömegoszlatást.

Pénteken a csíkszentmártoni önkormányzat képviselői mérték fel a temetőben a károkat. Egyikük elmondta: a temetőbe benyomulók összetörték a székely kapu szárnyait, és kihúzták a földből és szétdobálták azoknak a magyar katonáknak a mogyoróágakból rögtönzött névtáblás keresztjeit, amelyekre román betonkereszt került.

A magyar katonák fakeresztjeiben és a temető kerítésében azonban nem tettek kárt. A községházi illetékes elmondta: a temetőben darmanesti-i munkásokkal is találkoztak, akik a polgármester megbízásából a kapu megjavításának a lehetőségét mérték fel.

Szerdán több olyan videó is nyilvánosságra került, amelyeken jól láthatók azok a futballhuligánoknak kinéző fiatalok, akik belülről kitépik a székely kapu szárnyait. Felvételek vannak arról is, amint a kerítésre belülről felmászó huligánok zászlórúddal ütlegelik és köpködik a békésen tiltakozó székelyeket.

A Podul.ro portál közölte: a csütörtöki úzvölgyi incidens helyszínén tartózkodott Sebastian Gheorghe Cucos ezredes, a csendőrség parancsnokhelyettese, Carmen Dan belügyminiszter bizalmasa is.

Sőt, az Uh.ro portál szerint a civil ruhás Cucos vezette fel a temető elé vonuló román tüntetőket, és miután a huligánok betörték a kaput, ő tessékelte be az ortodox papokat az emlékműszentelő ceremóniára.

Több román lap arra emlékeztetett, hogy korábban felmerült annak a gyanúja: a román diaszpóra tavaly augusztus 10-én tartott bukaresti tüntetésén Cucos provokátorai irányításával jelentek meg a téren azok a futballhuligánok, akik erőszakos cselekedetei indokolttá tették a tömegoszlatást.

Az RMDSZ a belügyminiszter távozását követeli

A román belügyminiszter mellett Hargita megye prefektusának lemondását is követeli az RMDSZ az úzvölgyi katonatemetőben történt incidensek miatt – mondta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az M1-en.

Kelemen Hunor hangsúlyozta: ami a katonatemetőben történt, az nemcsak provokáció, hanem történelemhamisítás, területfoglalás és a múlt meggyalázása is egyben.

A pártelnök szerint a rendőrök vagy nem akarták, vagy nem tudták megakadályozni a dulakodást és a kegyeletsértést, és bármelyik történt, mindkét esetben óriási a baj.

Bukarest szerint Budapest a hibás

A bukaresti külügy közleményében úgy értékelte: a magyar tisztségviselők szították a feszültséget, miközben a román fél folyamatosan nyugalomra intett és mindkét közösség által elfogadható, kiegyensúlyozott megoldást szorgalmazott.

A román külügyminisztérium emlékeztetett: korábban is azt kérte a magyar féltől, hogy tartózkodjon a provokációktól és ne szítson feszültséget, amit szerinte az úzvölgyi helyzet eltorzított bemutatása, a magyar tisztségviselők nyilvános megszólalásai és közösségi oldalakon megfogalmazott gyújtó hangú bejegyzései tápláltak.

Az úzvölgyi katonatemetőbe erőszakkal bejutott románok. Fotó: MTI

A román fél szerint feszültséget szított az a látogatás is, amelyet „egy magas rangú magyar tisztségviselő” tett a román fél hivatalos meghívása nélkül az úzvölgyi sírkertben.

Korábban az ellenzéki Népi Mozgalom Pártja a „súlyos konfliktusba” történt magyar beavatkozásaként értelmezte és elítélte azt, hogy Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese az incidens előtti napon az úzvölgyi katonatemetőben koszorúzott.

Bukarest a katonai temető „nemzetközi” jellegét hangsúlyozta, ahol minden államnak joga van ott elhantolt hőseire emlékezni. A kommüniké idézte a közrendet csütörtökön biztosító karhatalmi erők jelentését, miszerint a résztvevők sem egymással, sem a rendfenntartókkal szemben nem folyamodtak erőszakhoz.

Románia – a KKM által péntekre berendelt ám a párbeszédet megtagadó – budapesti nagykövete a bukaresti külügyminisztérium közlése szerint nem utasította el, hogy bemenjen a KKM-be, hanem egy másik, hétfői időpontot javasolt.

A román külügy maga is tiltakozó jegyzéket juttatott el a magyar félhez, amelyben – a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, illetve a Mi Hazánk Mozgalmat nevesítve – azt állítja, hogy „magyar szélsőséges, idegengyűlölő és antiszemita” csoportok engedély nélküli tüntetésén „ismét meggyalázták” a román állami jelképeket Románia budapesti nagykövetségénél és azt követeli, hogy Magyarország vonja felelősségre azokat a helyszínen szolgálatot teljesítő rendőröket, akik nem léptek közbe ennek megakadályozására.

Diplomáciai feszültség

Ahogy arról korábban beszámoltunk, hiába kérette be a magyar külügy a budapesti román nagykövetet, ő „a diplomáciában példátlan módon megtagadta a párbeszédet.” A román nagykövet azonban közölte, ő nem zárkózott el a párbeszédtől, csak más időpontot javasolt.

Magyar Levente hangsúlyozta: Magyarországnak továbbra is elsődleges érdeke a korrekt és jó viszony Romániával, hogy magyarok és románok békében élhessenek Erdélyben. Ennek érdekében az elmúlt időben komoly kompromisszumokat kötöttek, amit az vezérelt, hogy mi szolgálja leginkább az erdélyi magyarság boldogulását a szülőföldjükön – mutatott rá.

Az államtitkár szerint most felmerül a kérdés: hogyan tovább, megkérdőjeleződik Románia szándéka a jó kapcsolatok építése mellett.

A román rendvédelmi erők passzívan szemlélték a sírgyalázást, azt, ahogy felingerelt román támadók ütlegelik a békés magyar tiltakozókat – közölte.

Hozzátette: egyelőre három-négy könnyebb sérültről tudnak. Emlékeztetett: mindez abban az országban történt, amely jelenleg az EU soros elnöke, és ahova néhány napja a pápa látogatott el. Magyar Levente kiemelte: Magyarország azt várja Romániától, hogy alaposan vizsgálja ki ezt a „gyalázatos esetet” és adjon hiteles magyarázatot arra, hogyan kerülhetett sor a történtekre.

A napjainkra már elnéptelenedett hegyvidéki Úzvölgyében az első világháború után létesítettek katonai temetőt az 1916-ban ott elhunyt honvédeknek. A legközelebbi román többségű település, a moldvai Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata idén önkényesen – a szakhatóságok engedélye és a haditemetőt Úzvölgye községközpontjaként gondozó Csíkszentmárton község engedélye nélkül – betonkeresztekből álló román parcellát alakított ki az állítólagosan ott fekvő román katonák emlékére.

Csütörtökön több ezer román megemlékező érkezett a temetőhöz, hogy részt vegyen az emlékmű felszentelésén. A helyi magyarok élőlánccal próbálták megakadályozni ezt, de a román résztvevők erőszakkal benyomultak a sírkertbe. A magyar kormány tiltakozó jegyzéket juttatott el a román kabinetnek az úzvölgyi katonai temetőben történtek miatt.