Ebben a döbbenetes izraeli sorozatban nincsenek jók és rosszak, hanem hús-vér emberek, családi háttérrel, érzelmekkel, pontosan megrajzolt, valós karakterek.
A napokban írtam arról, hogy Uzi Rabi professzor, Közel-Kelet szakértő mennyire fontosnak tartja, hogy az izraeli zsidó fiatalok arabul tanuljanak.
A párbeszéd elemi követelménye, hogy ismerjük a másik kultúráját. Az izraeli arabok az állam 71 éves fennállása alatt sokkal jobban megismerték a zsidókat, mint fordítva.
Az arab tanulást számos ösztöndíj segíti. Uriya Shavit, a tel-avivi egyetem professzora minden évben szervez intenzív nyári arab-tanfolyamokat, mert meggyőződése, hogy hatékonyan csak úgy lehet nyelvet tanulni, ha hat héten át napi 8 órában tanuljuk, aztán az év többi szakaszában szinten tartjuk, illetve fokozatosan elmélyítjük ezt a tudást.
Mégsem ez hozta meg az utóbbi időben az arab tanulási kedvet az izraeli zsidók körében, hanem egy sikeres tévésorozat, amelynek most kezdték forgatni a harmadik évadát, a Fauda (arab szó, magyarul káoszt jelent).
A sorozat nemzetközi népszerűségnek örvend, az első két évad epizódjai megnézhetők a Netflixen.
A sorozatban mindenki a saját nyelvén beszél, ahogy az természetes: a zsidók héberül, az arabok egymás közt arabul, időnként keverednek a nyelvek, és az angol is beékelődik imitt-amott, de a filmek jelentős részében bizony arabul beszélnek, amit persze feliratoznak, de mennyivel jobb, ha az ember hallva érti, hogy mit mondanak a szereplők.
A sorozatot ketten jegyzik: Lior Raz és Avi Issacharoff — mindketten tökéletesen beszélnek arabul, különleges alakulatnál szolgáltak a katonaságban, és azokból az élményekből jócskán felhasználtak a forgatókönyvben.
A tartalom hitelességét további katonai és hírszerzési szakemberek csapata segíti, és ez az egyik erőssége a sorozatnak — itt nem a hollywoodi képzelet szárnyal a jó fiúk és a rossz fiúk összecsapásában, hanem a valóság vág gyomorszájon minden epizódban. Nincsenek jók és rosszak, hanem hús-vér emberek, családi háttérrel, érzelmekkel, pontosan megrajzolt, valós karakterek.
A sorozat megjelenésének első évében, 2015-ben már díjat nyert, 2017-ben pedig az izraeli televíziós akadémiai díjak (az „izraeli Oscar”) közül 11-et szerzett meg, köztük a legjobb forgatókönyvnek, a legjobb rendezésnek, a legjobb színészi alakításnak járó díjat. 2016-ban a Netflix megvásárolta a sorozatot, ezzel megnyílt a nemzetközi ismertség előtt az út.
Népszerűsége az arab lakosság körében is vitathatatlan — éppen azért, mert nem egyfajta, politikai érdekek mentén megfogalmazott narratívát igyekszik sulykolni, hanem emberi arcot ad a konfliktusnak.
Az első évad az ún. „megszállt területeken”, Júdea és Szamária területén játszódik, ahol egy veszélyes terrorista vezető bujkál, aki több, mint száz izraeli polgár haláláért felelős. A különleges, belbiztonsági alakulat igyekszik megtalálni és megölni őt, ám ez a macska-egér harc további tragédiák forrása mindkét oldalon.
A második évad során láthatjuk, hogy egy-egy terrorista vezető halála mennyire nem oldja meg a konfliktust, rögtön lép helyébe valaki más, sokszor még kegyetlenebb, még képzettebb, bosszúvággyal teli utód.
A szíriai polgárháborúban az Iszlám Állam soraiban harcoló csapatoktól tér vissza a régi vezér fia, hogy az izraeliek családján bosszulja meg apja halálát.
A harmadik, idei évad helyszíne a gázai övezet, és ahogy az előző évadban is, a történet aktuális problémákat hoz emberközelbe.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.