Apa és fia – drúzok Izraelben

Loai héberül énekel arab közönségnek és arabul a zsidóknak, és ez működik – ismeri el az apja.

A tel-avivi eurovíziós gálaesten, egy népszerű izraeli-zsidó énekes csapatában a színpadra lépett Loai Ali izraeli-drúz énekes, aki egy évvel korábban, az ország függetlenség napi ünnepén büszkén énekelte az izraeli himnuszt.

Két hónappal később az apja, Riad Ali, televíziós újságíró, az izraeli 11-es csatorna munkatársa magából kikelve kommentálta a „Hok Haleom” (Izrael a zsidó nép nemzetállama, ezt a Knesszet tavaly július 19-én fogadta el, mint alapvető jogot) következményeit:

„Az én izraeli álmomnak lőttek! Mostantól nincs izraeli, csak zsidó vagy nem zsidó állampolgár!”.

Fia másként látja a dolgot: apjának ellentmondva, neki nincs problémája elénekelni a himnuszt (Hatikva, azaz remény: „Amíg a szíve dobog, a zsidó lélek Kelet felé, Cionra tekint vágyakozva… Nem vesztettük el reményünket, kétezer év reményét, szabad nemzetként élni hazánkban, Cion, Jeruzsálem földjén…”)

Szereti az országot, nem érzi magát másodrendű állampolgárnak a zsidó nép hazájának deklarált országban.

Loai héberül énekel arab közönségnek és arabul a zsidóknak, és ez működik – ismeri el az apja. A tehetség, a tudás elismerést nyert mindkét közönség előtt, és a legnépszerűbb izraeli énekesek (Idan Raichel mellett Eyal Golán, akinek tehetségkutató műsorában kezdődött a karrierje) partnerként kezelik a csupán három éve felfedezett énekest.

Eyal Golán musicaljében (Ze áni – Ez vagyok én) amit Maor Zaguri írt és rendez, a tel-avivi Kameri Színházban, Loai játsza Morad szerepét – egy kelet-jeruzsálemi, fiatal arabét, aki szeretne katona lenni, teljes jogú polgáraként az országnak, ahol jól érzi magát. Mintha rá írták volna a szerepet, vallja Loai, tökéletesen tud azonosulni vele.

Apja, aki a közszolgálati televízió újságírójaként szép karriert futott be, majd a CNN-nek is dolgozott, a maga szemszögéből nem ért ezzel egyet, de tudomásul veszi, hogy ez egy más generáció.

Fotó: YouTube

2004-ben, amikor Loai még csak 12 éves volt, apját, aki akkor a CNN tudósítója volt, terroristák elrabolták Gázában. Arra akarták rávenni, videóüzenetben szóljon a drúzokhoz, hogy ne szolgáljanak az izraeli hadseregben, mert az ő „testvéreik” a muszlim arabok.

Máig nem tudni, hogy pontosan melyik terrorista szervezethez tartoztak az elrablók, de rossz nyelvek szerint Arafat maga rendelte el az emberrablást, hogy aztán nagy tekintélyű kiszabadítóként ünnepeltesse magát.

Loai szerint az apja elrablása is hozzájárult ahhoz, hogy a maga identitását egyértelműnek tekintse: ő büszke izraeli.