Hitler és a nagymufti: ritka videó került elő

A felvételen az látszik, hogy Hadzs Amin al-Huszeini, a palesztinai muszlim közösség vezetője náci karlendítéssel üdvözli az őt fogadó Führert.

A Neokohn is beszámolt az újbalos Rashida Tlaib demokrata képviselő azon meglátásáról, mely szerint a háború után a palesztinok teremtettek „biztos otthont” a holokausztot túlélt zsidóság számára.

Tlaib a műsorban arról beszélt: „szereti azt a tényt”, hogy palesztin ősei segítettek hazát teremteni a zsidóknak, dacára annak, hogy „ezt a szerepet rájuk kényszerítették.”

Most viszont, valószínűleg válaszul a képviselő által elmondottakra, előkerült egy 1941-es videó, amin az látszik, hogy Hadzs Amin al-Huszeini jeruzsálemi főmufti, a palesztinai muszlim közösség vezetője a Hitler-Gruss-szal, tehát a náci karlendítéssel üdvözli az őt fogadó Führert.

A kommentelők szerint a bemutatott felvétel is igen valószínűtlenné teszi, hogy a palesztinai arab lakosság különösebben baráti érzelmeket táplált volna a bevándorló, holokausztot túlélt zsidóság irányába.

Publicisztikánk szerzője is nemrég emlékeztetett rá: „Az 1930-as évektől aztán a náci propaganda is elkezdett átszivárogni az arab közéletbe. A közel-keleti arabok németek iránti vonzalma II. Vilmos uralkodása idején kezdődött, majd „ellenségem ellensége a barátom” alapon Hitler alatt erősödött fel, miután a németek harcot indítottak a Közel-Keletet gyarmatosító britek és franciák ellen.

Ekkor emelkedett fel rövid időre Hadzs Amin al-Huszeini jeruzsálemi főmufti csillaga, aki egyszerre hirdetett harcot a kolonializmus és a vele – szerinte – kéz a kézben járó cionizmus ellen.”

Benjamin Netanjahu négy éve nagy vihart kavart, amikor a Cionista Világkongresszuson elmondott beszédében közölte: a jeruzsálemi nagymufti ültette el Adolf Hitler fejében a zsidók kiirtásának ötletét. Bár sokan visszautasították a kormányfő szavait, mondván, al-Huszeinire akarja kenni lényegében a holokausztot, azért a kijelentés nem volt megalapozatlan.

Grüll Tibor idézi fel ebben az írásban, hogy Berlinben a birodalmi külügyminisztérium havi 10 ezer dollárt utalt ki a nagymufti számára;

„Himmler, az SS mindenható vezetője pedig a ‘Különalapból’ (ami gyakorlatilag az államosított zsidó vagyont jelentette) juttatott neki összegeket, hogy abból folytassa zsidóellenes és nácibarát propaganda-hadjáratát az arab országokban.”

Az 1942-es El-Alamein-i ütközet után pedig, mikor a németre csapást mértek a szövetségesek, Husszeini rádiószózatokat intézett Berlinből az arab világ vezetőihez, hogy támogassák Hitler harcát a „világcionizmus” ellen.

Beszédét így kezdte: „Keljetek fel, Arábia gyermekei! Harcoljatok szent jogaitokért. Gyilkoljátok a zsidókat, ahol csak éritek őket. Kiontott vérük kedves Allahnak, történelmünknek és vallásunknak. Ez őrzi meg tisztességünket.”

A szerző emlékeztet rá, hogy Husszeini Palesztinában két dologra igyekezett felhasználni méltóságát: „egyrészt szorgalmazta Jeruzsálem ‘iszlám szent hellyé’ válását; másrészt dzsihádot hirdetett a ‘hitetlenek’ ellen. Ennek jegyében véres pogromok zajlottak le Palesztinában 1921-ben, 1929-ben és az 1936–39-es felkelések idején.”

Hetven év harag — a muszlim antiszemitizmus politikai és vallási gyökerei

Valóban része-e az iszlámnak a zsidóellenesség? A válasz összetett. Sayfo Omar véleménycikke.