Ez gyorsan ment: Kurz kancellár a hétvégén szakított a péntek este kirobbant videós botrány miatt a koalíciós Szabadságpárttal, az államfővel pedig abban maradtak, szeptemberben új választások lesznek. Az osztrák sajtó a korrupciós ügy hátterét vizsgálja, és érdekes orosz szálra bukkant.
Szeptember elején rendeznék meg az előrehozott parlamenti választást Ausztriában — derült ki Alexander Van der Bellen osztrák szövetségi elnök és Sebastian Kurz kancellár vasárnapi találkozóját követően.
Kurz hangsúlyozta, hogy elsődleges fontosságú számára a kormány stabilitásának és tárgyalóképességének megőrzése a választásig. Egyelőre nem tudni, hogy addig lesznek-e személyi változások a kabinetben. Az ellenzék a szabadságpárti tárcavezetők távozását követeli.
A konzervatív kancellár szombat este jelentette be, hogy felbontja a koalíciót az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ), miután annak vezetője, Heinz-Christian Strache egy korrupciós botrány miatt lemondani kényszerült alkancellári és pártelnöki tisztségéről.
Mint megírtuk, a Spiegel és a Süddeutsche Zeitung című német lapok közzétettek egy videofelvételt, amelynek tanúsága szerint a szabadságpárti politikus két éve a spanyolországi Ibiza szigetén
a 2017-es választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba egy ausztriai befektetésre készülő, magát dúsgazdagnak valló orosz nőnek.
Beszéltek a többi között az állítólagos orosz befektető azon elképzeléséről is, hogy a pénzből meghatározó befolyást szerezhetne a Kronen Zeitung című lapban, és a választási kampányban az FPÖ szolgálatába állíthatná. Strache jelezte: ha pártja kormányra kerül, állami megbízásokkal hálálná meg a segítséget.
Strache szerint politikai karaktergyilkosság áldozata lett. A volt alkancellár kijelentette, hogy nem követett el semmilyen jogsértést, és minden jogi lépést megtesz az ügy tisztázása érdekében. Lemondott egyébként posztjáról a találkozón orosz tolmácsként közreműködő Johann Gudenus is, az FPÖ parlamenti frakciójának vezetője.
Az ügy összefoglalója, benne részletek az elhíresült videóból:
Az osztrák és a német sajtó a botrány kirobbanása óta gőzerővel igyekszik megérteni, mi is történt pontosan azon a bizonyos ibizai bulin, amelynek kitételeiért Strache egyébként feleségétől és Kurz kancellártól is elnézést kért, beismerve az ügy „kínosságát”.
A fő kérdés egyelőre az, van-e az FPÖ-nek valóban olyan „fekete kasszája”, azaz illegális pártfinanszírozást lehetővé tevő közhasznú egyesülete vagy alapítványa, amelyről Strache az orosz nőnek beszélt („Verein”), vagy csak kitalálta az egészet? Az alkancellár által a felvételen említett négy, a „hivatalos” finanszírozási csatornákat állítólag kerülő befektető mindenesetre cáfolta az elhangzottakat.
A Profil című osztrák hírmagazin szerint három, egymástól független forrásuk is arra utalt, hogy Strache környezetében
leginkább egy ilyen szervezet, az eddig nem nagy feltűnést keltő, a digitális térben semmilyen nyomot nem hagyó Austria in Motion nevű egyesület jöhet szóba.
Az „osztrák politikai kultúra reformjáért” létrehozott egyesületet 2015-ben alapították Bécsben, jelenlegi elnöke Markus Braun, egy FPÖ-közeli befektetési tanácsadó jobbkeze. Az ibizai botrány idején azonban Markus Tschank személyében egy olyan ember volt az egyesület pénztárnoka, aki a lap szerint „jól kiismeri magát Oroszországban is.”
Tschank az Osztrák-Orosz Baráti Társaság elnökségi tagja, és az FPÖ-közeli Biztonságpolitikai Intézet (ISP) elnöke, amely intézet jelentéseire eddig leginkább a szabadságpárti kézben lévő védelmi minisztérium volt vevő. (Nyugaton aggodalmat keltett az is, hogy az oroszbarátként elkönyvelt párt alá tartoznak az osztrák titkosszolgálatok.) A Profil szerint az ISP jelentései egyértelműen oroszpártiak voltak, és több cikk is cáfolta, hogy Moszkva befolyásolni akarná a nyugati nyilvánosságot.
A News.at hírportál is egyértelműen „az orosz hálózat részének” tartja az FPÖ-t, nem a semmiből jött tehát az állítólagos orosz oligarcha unokahúgával történt ibizai megbeszélés.
Az írás hosszan felidézi a 2007 óta tartó oroszbarát kapcsolatépítését, külpolitikai orientációját, amelynek egyik első stációja a Grúzia elleni orosz agresszió támogatása volt. A mélypont pedig valószínűleg a 2014-es krími referendum volt, amelyen az FPÖ politikusai is résztvettek megfigyelőként, és amellyel lényegében legitimálták a félsziget orosz annexióját.
A radikális jobboldali párt végül 2016-ban ötéves együttműködési megállapodást kötött Putyin pártjával, az Egységes Oroszországgal.
