Aaron Klein, a Breitbart izraeli oknyomozó újságírója szerint a Trumphoz, Netanjahuhoz és Orbánhoz hasonló erős nacionalista vezetők összefogása kritikus fontosságú a nyugati civilizáció jövőjére nézve.
A XXI. Század Intézet által szervezett beszélgetés során, amelynek a Terror Háza Múzeum adott helyet, a három nemzet vezetője között formálódó ideológiai szövetség okairól és mibenlétéről kérdezték az amerikai Breitbart hírportál közel-keleti irodavezetőjét, Aaron Kleint. Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója felvezetőjében elmondta, „nagy horderejű változások közepén vagyunk, amikor döntésekre és cselekvésekre van szükség.”
Klein többek között kiemelte, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor titka a vezetői képesség, és a közös ideológia iránti elkötelezettség, és a nemzeteik biztonságának előtérbe helyezése.
Az újságíró szerint az elmúlt évek alapvető változást hoztak az izraeli közhangulatban, a társadalom rájött ugyanis, hogy a stratégiai területek feladása nem vezet igazi békéhez.
Klein leszögezte: mikor Izraelben a jobboldal és a baloldal dinamikájáról van szó, a különbséget a kétállami formulához való viszony, illetve a békefolyamatba vetett hit jelenti. A ’90-es évektől egészen néhány évvel ezelőttig az izraeli társadalom nagyon hitt ezekben, a „földet a békéért elvben.”
A békében még mindig hisznek, azonban világosan láthattuk, hogy az idei választások alkalmával mind a jobb, mind a baloldal következetesen kerülte a kétállami megoldás kifejezést. Hogy mi is változott? Klein szerint az, hogy az elmúlt 10 év alatt az izraeli társadalom kemény leckéken keresztül rájött, hogy a földet a békéért elv egyszerűen nem működik. A fájdalmas ébredés a gázai evakuálással kezdődött. 2005-ben az akkori izraeli miniszterelnök, Ariel Sharon „eladta” az akkori izraeli társadalomnak, hogy ha ezt a stratégiai területet odaadják a palesztinoknak, egy olyan entitás fog létrejönni Gázában ami békében fog élni Izraellel.
„Én riporterként működtem egy ideig Gázában, pont 2005 környékén. Igazából azért is kezdtem el tudósítani Izraelből, hogy rávilágítsak a gázai evakuáció veszélyeire… Több riportban is elmondtam, a Hamász fogja átvenni az irányítást, és előbb utóbb Tel-Avivot és Jeruzsálemet és célba veszik a rakéták, ami akkor a Vaskupola védelmi rendszer hiányában nagyon ijesztő kilátás volt”
— emlékezett vissza az újságíró.
Klein szerint az izraeliek nevettek azon a lehetőségen, hogy Izrael megengednie egy olyan helyzetet, melynek keretében rakéták hullhatnak Jeruzsálemre és Tel-Avivra, de ma már látják, hogy mégis ide jutott az ország. Most már az újságíró szerint az izraeli vezetés és a polgárok látják a teljes képet, és tudják, hogy az önvédelem szerves részét képezi a földterületeiknek megtartása.
Miért nem szeretik a terroristák a New York Timest?
Klein elárulta, többek között azért lett riporter, mert azt látta, hogy nem sok igazi, megbízható hírforrás maradt:
„A The New York Timest vagy a Washington Postot olvasva, a CNN híreit nézve a Közel-Keletről rendkívül torz, egyoldalú tudósítást tapasztaltam”.
Például vegyünk egy jeruzsálemi öngyilkos bombamerényletet, magyarázza Klein. A The New York Timesban másnap rögtön arról olvashatunk majd, mi is motiválta a terroristát, hogy talán azért robbantott, mert szegény volt és elkeseredett.
„Egy ízben volt szerencsém helyi terroristákat meginterjúvolni, és ők sem állhatták ezeket a híreket, mert ők (Hamasz, Iszlám Dzsihád, Al-Kaida) büszkék voltak szélsőséges, iszlamista motivációjukra, amit a hírportálok teljesen kihagytak a riportjukból”.
A Fatah alapulásának 40. évfordulóján Klein ellátogatott Ramallahba együtt az Associated Presszel, a Reutersszel és a The New York Timesszal — egy héttel azután, hogy Amerika gépfegyvereket szállított a Fatahnak –, ahol Mahmúd Abbász felállt és kijelentette: ne emeljétek fel a fegyvereitek testvéreitekkel szemben (értsd: Fatah vs. Hamász), hanem inkább a megszállás ellen (értsd: Izrael).
„Nekem ez elég nagy szalagcímnek tűnt. Mi, Amerika, fegyverekkel látjuk el, aztán ő kiáll, és kijelenti ezt. Amikor megírtam a sztorit, sokkolt a tény, hogy három különböző médiaorgánumban olvastam a mondatnak csak az első felét”.
Donald Trump forradalmi újítást hozott megválasztásakor, ez pedig az volt, hogy nem törődött azzal, mit is mond róla a média — állítja az újságíró. Ez a hozzáállás Netanjahu elnöknél is megjelenik. Az elmúlt néhány hónapot kivéve Bibi évekig nem adott interjút egyetlen izraeli televíziócsatornának sem.
„Afőáramú média 2019-ben véleményem szerint nagyon meghatározott irányvonalat követ, és ha bármely politikus ezzel szembe megy, azonnal támadásba lendülnek”.
A média olyan taktikát használ Klein szerint, ami már nem igazán működik: „bemocskolják” Trumpot, Orbánt, Bibit, jól csengő mondatokat használva, ezekkel azonban az amerikai illetve az izraeli emberek többségét már nem lehet félrevezetni.
Az antiszemitizmus, a rasszizmus, xenofóbia, iszlamofóbia sok helyen tényleg problémát jelent a világban, de abban a pillanatban, hogy a fősodratú média minden politikai ellenfelére „ráaggatja” őket, ezekkel „sározva be” a nevüket, árt e valós problémák a megítélésének — mutat rá az újságíró.
Soros és az Izrael-ellenes bojkott mozgalom
A kérdésre, szerinte antiszemitizmus-e Soros György kritizálása, Klein a következőképpen felelt:
„Én zsidó vagyok, Izraelt-barát, és egyike azoknak az amerikai újságíróknak, akik mély és alapos nyomozásba kezdtek Sorossal kapcsolatban. A vád, miszerint Soros György kritikája antiszemitizmus, személyesen sért engem, mint őt kutató újságírót. Miért? Mert Soros György az Izrael-ellenes bojkott mozgalom egyik legnagyobb támogatója. Ha csak a BDS-mozgalomhoz tartozó csoportokat nézzük Amerikában — négyüket kitiltották az országból –, mind a négyet támogatja”.
Klein ehhez hozzátette, hogy
„Soros a fő európai Izrael-ellenes bojkott csoportok finanszírozásában is jelentős részt vállal. Tehát azt mondani, hogy egy olyan személy kritizálása, kinek hálózata nyíltan Izrael-bojkottjára szólító csoportokat támogat, antiszemita, az feje tetejére állítja a valóságot, mivel ő maga is erősen antiszemita szervezeteket támogat”.
Az antiszemitizmus vádját Trumppal kapcsolatban is többször bevetette a média, holott veje, lánya, az általa kiemelt pozíciókba helyezett emberek nagy része zsidó, sőt, vallásos zsidó (Jared Kushner, Jason Greenblatt, David Friedman). Emellett talán ő a leginkább Izrael-barát elnök Amerika történetében, állítja Klein. Ő volt az, aki áthelyezte az amerikai nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe, aki elismerte a Golán-fennsík stratégiai jelentőségét, s mégis alaptalanul antiszemitának bélyegezik. A média azonban egyre inkább elengedi ezt a jelzőt, mert nem tudják rendesen megindokolni, miért is állítanak ilyet.
Három ország szövetsége
„Úgy vélem, hogy a nacionalizmus eszméje Amerikában, Izraelben és Magyarországon is végül a nyugati civilizáció megmentőjének bizonyul majd. A főáramú média a rossz oldalon áll Amerikával, rossz oldalon áll a palesztin-izraeli konfliktussal kapcsolatban is. Ha Trump, Orbán és az izraeli vezetés erős marad, beigazolódik majd melyik oldalnak volt igaza”
— jelentette ki az újságíró.
A média kiváló munkát végzett a nacionalizmus fogalmának „besározásában” Klein szerint. Az újságíró leszögezte, szükség lenne egy platformra, ahol egyszer s mindenkorra
világosan meghatározzák a nacionalizmus fogalmát, hogy ellensúlyozni lehessen a média vádjait. Így az európai, amerikai, izraeli polgároknak világossá válhatna, mit is jelent a nacionalizmus, és mit nem.
Amikor a médiáról, Sorosról, vagy a másik oldalról beszélünk, nekik az a fő céljuk, hogy megszabaduljanak a nemzetállamoktól, és a határok koncepciójától — állítja Klein. Mit is jelent a nyílt társadalom egész pontosan? A nemzetállamok, a nemzeti identitás és a határok eltörlését. Miért volt az Obama-kormány és a Soros-szervezetek annyira érdekeltek az arab tavaszban, ami igazából a Muszlim Testvériség tele volt? A Muszlim Testvériség célja a nemzetállamok megszüntetése volt, egyesítő erőként fellépve a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, folytatta az újságíró.
„Ezért van Amerika, Izrael és Magyarország között szövetség, mert mindnek fontos a nemzetállamiság védelme. Hogy mi történik ebben a három országban, meghatározhatja a nyugati civilizáció következő 50-100 évét. Kritikus szerepet játszanak a világpolitikában”
— mutat rá Klein.
Klein azzal kapcsolatban, hogy az iszlamizmus és a zsidó-keresztény civilizáció képes-e a békés együttélésre, azt felelte, a bevándorlók sok esetben olyan ideológiát hoznak magukkal, ami nem akar békésen együtt élni a befogadó nyugati, zsidó-keresztény kultúrával, sőt alapvetően ellenzi azt.
Az eredményeket láthatjuk Nagy-Britanniában és Németországban, tette hozzá.
Európában óriási a különbség Brüsszel között, ahol a zsidó intézmények előtt fegyveres őrök állnak, és Budapest között, ahol a zsidó élet virágzik, szögezi le Klein, aki szerint éles a szakadék ebben az ügyben Belgium és Magyarország között. Különböző ideológiákat ültetnek gyakorlatba, amik különböző eredményekhez vezetnek.
„Az, hogy antiszemitizmussal vádaskodnak, majd olyan iszlamistákat engednek be az országba, aki azután zsidó embereket gyilkolnak meg, hihetetlen a számomra”
— mondja az újságíró.
Orbán Viktor Trumppal való találkozása kapcsán Klein azt üzente, ideológiai szempontból nagyon egyszerű lesz megtalálni a közös hangot, egy lapon vannak.
„Orbán, Trump és Bibi a mai nyugati civilizáció védelmének frontvonalán állnak. Azt tanácsolom Orbánnak hogy legyen nagyon barátságos, és csak pozitív dolgokat említsen, de az ideológiai szövetség alapjai megvannak. A barátság alapjai is le vannak fektetve, de szövetségre van szükség”.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.