Iráni elnök: az iszlám nem ismer kapitulációt

Irán nem enged a politikai és gazdasági nyomásnak — jelentette ki vasárnap Hasszán Róháni elnök az országa és Washington között egyre súlyosbodó feszültségek közepette az MTI szerint.

„A megadás nem összeegyeztethető a kultúránkkal és a vallásunkkal, népünk ezt nem fogadja el, így nem szabad megadnunk magunkat, megoldásokat kell találnunk”

— mondta az iráni államfő politikai aktivistáknak a hivatalos honlapján szombat éjjel közzétett közlemény szerint.

Mint lapunk is megírta, korábban az iráni elnök kilátásba helyezte, hogy országa nem fogja teljesíteni az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben elfogadott többhatalmi megállapodás bizonyos pontjait. Így például

visszatér az urán magasabb szintű dúsításához,

amennyiben az egyezmény részes felei nem védik meg az iráni érdekeket az amerikai szankciókkal szemben. A bennmaradó öt országnak hatvan napot adott arra, hogy valóra váltsák az iráni olaj- és a pénzügyi szektor megvédéséről szóló ígéreteiket.

Az átfogó egyezménnyel — amelyet az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Németországgal írt alá a teheráni kormány — a nemzetközi közösség azt akarta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon.

A megállapodás jelentős mértékben enyhítette az Irán elleni nemzetközi szankciókat, cserébe az iszlám köztársaság beleegyezett nukleáris tevékenysége korlátozásába. Donald Trump amerikai elnök azonban 2018. május 8-án bejelentette az Egyesült Államok távozását a mérföldkőnek tekintett egyezményből, és újra életbe léptette az Iránnal szembeni büntetőintézkedéseket.

A szerdai bejelentés után Trump elnök újságírókkal közölte, azt szeretné, ha az iráni vezetés felhívná telefonon:

„Nem akarjuk bántani Iránt. Azt szeretnénk, ha erős, nagy és erős gazdasággal rendelkező ország lenne”.

Az amerikai külügyminisztérium iráni különmegbízottja pedig azt mondta újságíróknak, hogy Washington új megállapodásról akar tárgyalni Iránnal.

A jelenlegi helyzetet az iraki-iráni háború (1980-1988) időszakához hasonlítva Róháni megjegyezte, hogy a háború idején nem volt probléma a banki ügyekkel, kőolajeladásokkal, az exporttal és importtal, az egyetlen szankció a fegyvereladás bojkottja volt.

„Iránnak egy célja van: az atomfegyver” — Joszi Kuperwasser tartalékos izraeli dandártábornok a Neokohnnak

Kuperwasser a muszlim világ radikális és pragmatikus elemei közötti harcról, illetve a migrációs válság zsidóságra gyakorolt hatásáról is beszélt lapunknak.