A nyilasok végezték ki 1944-ben a katolikus apácát, mert zsidókon segített.
Az embermentő apáca kassai születésű volt, és ott is tanított az első világháborúig. Mivel Salkaházi Sára
nem volt hajlandó felesküdni az új Csehszlovák államra,
ezért nem taníthatott tovább és új szakma után nézett: újságíró lett.
1927-ben ismerkedett meg a Szociális Testvérek Társaságával, mely egy Slachta Margit által alapított katolikus apácarend volt, s máig működik Budapesten.
Két év múlva elfogadták jelentkezését novíciának, ám a rend sokáig bizalmatlan volt elköteleződésével szemben, és csak 1940-ben tehette le örökfogadalmát.
Salkaházinak művészi vénája is volt, és misztériumjátékot is írt Szent Margitról, melyet történetesen éppen ’44 március 19-én mutattak be, mikor a náci Németország megszállta Magyarországot.
A Szociális Testvérek közel ezer zsidót bújtattak, minden rendházuk telve volt az üldözöttekkel.
1944. december 27-én, már a Szálasi-éra alatt nyilasok körbevették a Bokréta utcai munkásnőotthont, ahol Salkaházi zsidókat rejtegetett.
A foglyokat a Fővámház térre vitték, levetkőztették, és a Dunához sorakoztatták őket.
A visszaemlékezések szerint mielőtt a nyilasok végeztek az áldozatokkal,
Salkaházi szembefordult velük, letérdelt és keresztet vetett.
Az embermentő apácát 1969-ben a Jad Vasem felvette a Világ Igazai közé, 2006-ban pedig boldoggá avatták.
