Macron és Zuckerberg szerint államilag kell lépni a gyűlöletbeszéd ellen

Az internetes gyűlöletbeszéd elleni küzdelemről folytatott megbeszéléseket Párizsban Emmanuel Macron francia elnök és Mark Zuckerberg, a Facebook elnök-vezérigazgatója. A mintegy másfél órás eszmecsere egyik fő témája a közösségi hálózatok és államok közötti erősebb együttműködés volt.

A legnagyobb közösségi hálózat vezetője, Mark Zuckerberg üdvözölte Franciaország törekvéseit az internetes gyűlöletbeszéd szabályozására, melyek – meglátása szerint – példaként szolgálhatnak az egész Európai Unió számára.

Zuckerberg újságírók előtt elmondta: „Ez mindannyiunk számára nehéz lesz, és lesznek dolgok, amikben nem értünk egyet.” Hangsúlyozta azonban:

„Annak érdekében, hogy az emberek bízhassanak az internetben, szükség van a megfelelő szabályozások megalkotására”. A Facebook elnök-vezérigazgatója szerint erről a kormányoknak kell gondoskodniuk, ahogy ezt a francia kormány „átgondoltan” és gondosan” tette.

Egy nemrégiben közzétett jelentés szerint Franciaország egyebek mellett egy független államigazgatási hatóság létesítésére tett javaslatot. E szervezet feladata lenne, hogy gondoskodjon arról, hogy a közösségi hálózatok megfeleljenek az átláthatóság elvének. Ennek biztosítására az állami szektor és a közösségi oldalak szakértői együttműködésben dolgoznának.

Most akkor a Facebook cenzúrázza a náci beszédet, vagy sem?

A legnagyobb közösségi oldal állítja, nem tiltja le a zsidóellenes tartalmakat. A gond csak az, hogy a cég e témában folyamatosan kettős mércét alkalmaz.

Ennek a független hatóságnak képesnek kell lennie továbbá büntetések és pénzbírságok kiszabására, ugyanakkor a közösségi médiában megjelenő tartalmakat nem ítélheti meg, ez ugyanis az igazságszolgáltatás dolga. Ennek kapcsán Zuckerberg kifejtette: reméli, hogy ebből minta lehet, nemcsak Franciaországban, hanem uniós szinten is.

Franciaországban nemrégiben  terjesztettek elő egy törvényjavaslatot a kampányidőszakokban célzottan terjesztett álhírek ellen. Emellett Párizs azt tervezi, hogy – Németországhoz hasonlóan –

arra kötelezi a közösségi hálózatokat, hogy az illegálisnak számító tartalmakat 24 órán belül távolítsák el, ellenkező esetben pénzbüntetésre számíthatnak.

A közelmúltban a Facebook a bírálatok kereszttüzébe került szerte a világon, főként adatmegosztási gyakorlata, illetve az oldalon terjedő álhírek és gyűlöletbeszéd miatt. A vállalatot szintén heves bírálatok érték amiatt, hogy nem távolította el időben a christchurch-i merényletről készült felvételeket.

Az új-zélandi lövöldözésben ötvenen haltak meg, a támadásról készült felvételek azonban még napokig elérhetőek voltak, ugyanis az elkövető a Facebookon élőben közvetítette ámokfutását.