Most akkor a Facebook cenzúrázza a náci beszédet, vagy sem?

A legnagyobb közösségi oldal állítja: a napokban bejelentett kitiltások dacára nem fogja cenzúrázni a holokauszt-tagadást vagy a valótlan tartalmú posztokat. A gond csak az, hogy a cég e témában folyamatosan kettős mércét alkalmaz.

Dacára annak, hogy a Facebook csütörtökön közölte, gyűlöletbeszéd miatt véglegesen kitiltotta Louis Farrakhant, az Iszlám Nemzete nevű amerikai szervezet vezetőjét és több más, szélsőjobboldali publicistát, a cég most megerősítette, hogy továbbra is megengedi felhasználóinak a holokauszt tagadását.

A közösségi médiacég bejelentése szerint az elsősorban zsidóellenes megnyilvánulásairól hírhedt Louis Farrakhan mellett kitiltották a közösségi platformokról Alex Jones radikális jobboldali és Milo Yiannopoulos konzervatív publicistákat is, akik a Facebook megítélése szerint összeesküvés-elméleteik miatt váltak méltatlanná arra, hogy publikálhassanak. Ugyancsak kitiltották Paul Nehlen antiszemita politikust, aki 2016-ban és 2018-ban is sikertelenül indult kongresszusi képviselőnek.

Alex Jones Infowars című szélsőséges, számos fake news-t közlő portálját 2018 augusztusában már eltávolította a Facebook, de az Instagramról mostanáig nem (a kitiltása a Facebook leányvállalatának, az Instagramnak a platformjára is érvényes.) A Facebook leszögezte:

„Ideológiai tartalmuktól függetlenül mindig betiltottuk azokat a személyeket és szervezeteket, akik és amelyek erőszakot és gyűlöletet hirdetnek vagy támogatnak. Széles körben vizsgáljuk e szabály potenciális megszegőit, és ez vezetett mai döntésünkhöz az említettek oldalainak eltávolításáról.”

A Jewish Insider című online lap azonban megszerezte Joel Kaplannak, a cég alelnökének április 9-i levelét, amelyben az kijelenti: nem fognak levenni hazugságokat, valótlan tartalmakat vagy olyanokat, amelyek tagadják a holokausztot.

Facebook bans controversial users for hate speech

Social network blocks Nation of Islam leader Louis Farrakhan, InfoWars host Alex Jones and conservative writer Milo Yiannopoulos; reaction and analysis on ‘T…

Kaplan ugyanakkor egyértelművé tette, csak addig a pontig engedik meg platformjaikon a náci beszédet, amíg az „semmilyen formában nem buzdít erőszakra zsidók ellen.” Levesznek minden olyan tartalmat is, ami „ünnepli, védi vagy igazolni próbálja a holokausztot, vagy amelyik a holokauszt áldozatain gúnyolódik.”

Önmagában az a tény azonban, hogy egy poszt valótlan vagy hazug tényeket tartalmaz, még nem ok a cég számára a tartalom eltávolítására, legyen az a holokauszt vagy az örmény genocídium tagadása, vagy annak a tagadása, hogy a szíriai kormány saját népének százezreit ölte meg.

A Facebook korábban ígéretet tett arra, hogy erőteljesebben lép fel a platformjain megjelenő gyűlöletbeszéd ellen. Ennek megfelelően az idén márciusban a fehérek felsőbbrendűségét hirdető személyeket és szervezeteket tiltott ki.

A cég szóvivője a CNN-nek elmondta, hogy hosszú folyamat eredménye, amíg valakiről döntést hoznak, és sok szempontot mérlegre tesznek, mielőtt „veszélyesnek” nyilvánítják. A legfontosabb szempont, hogy az illető vagy szervezet valaha felszólított-e erőszakra mások ellen faji, etnikai vagy nemzetiségi alapon.

A zsidó szervezetek közül az American Jewish Committee üdvözölte a lépést, mondván,

„az olyan embereknek mint Farrakhan és Jones joguk lehet aljas gyűlöletet terjeszteni, a Facebooknak viszont joga és felelőssége azt mondani, hogy nem a  mi platformunkon.”

Mark Zuckerberg: azt ígéri, nem lesz cenzúra

A gond csak egyrészt az, hogy sokan emlékeznek még arra: a cég a szélsőségekkel szembeni fellépés ürügyén egyszerűen csak neki nem tetsző konzervatív, keresztény véleményoldalakat tiltott le.

Másrészt, izraeli-palesztin viszonylatban a legnagyobb közösségi oldal soha nem alkalmazta ezt a „hosszú folyamatot”, és rendre Izrael kárára döntött. Emlékezetes az a néhány évvel ezelőtti kísérlet, amelyik egyértelműen kimutatta: a legnagyobb közösségi médiát nem zavarja a zsidóellenes gyűlöletkeltés (a Fatah például ott teszi közzé, ha örül némely merényletnek), a palesztinellenes oldalakat viszont szinte azonnal elérhetetlenné teszi.

Nem véletlen, hogy az izraeli kormány többször is felszólította már az amerikai céget, hogy az izraeli zsidóság számára közvetlen életveszélyt jelentő (ezért a szólás szabadságával nehezen indokolható) tartalmakat tüntesse el oldalairól. A cég szóvivője akkor is kijelentette, hogy „nincs helye az erőszakra bátorító tartalmaknak, közvetlen fenyegetéseknek, terrorizmusnak vagy gyűlöletbeszédnek a Facebookon.”

A legérdekesebb megnyilvánulása a Facebook-nak az volt, hogy miután 2016-ban letiltott két erőszakot hirdető, Hamász-barát oldalt, a Quds News Network-höz és a gázai Shehab News Agency-hez köthető újságírói, szerkesztői fiókokat, elnézést kért a „hibáért”, és visszaállította azokat. A cég máig nem indokolta visszakozását.