„Csókok papától”, Izrael állam szellemi atyjától

Herzl Tivadar, a hűséges, szenvedélyes családfő kiadatlan magánlevelezését digitalizálták újratemetése 70. évfordulójára.

Az izraeli Nemzeti Könyvtár Abraham Schwadron-gyűjteményéhez tartozó nagy számú képeslap és levél abba a kollekcióba került, amely a világ legnagyobb, zsidó szerzők kézjegyével ellátott digitálus gyűjteményként is ismert — írja a Jewish Chronicle.

A brit zsidó újság beszámolójából kiderül, hogy a cionizmus Budapesten született, élete nagy részét Bécsben élő atyja 1949-es izraeli újratemetésének 70. évfordulója szolgáltatta fő apropóját annak, hogy most a könyvtár digitális archívumába kerüljenek az eddig még sosem publikált magánlevelek.

Elsősorban Herzl Tivadar nyolc éves lányához küldött különféle képeslapokról van szó.

Az írások abból a különleges esztendőből, 1898-ból valók, amely az első és egyetlen olyan év volt, amikor Herzl maga is ellátogatott Izrael földjére.

Az akkori Palesztinában találkozott például a német császárral is, akire jó benyomást tett Herzl, sőt még arról is szó esett közöttük, hogy esetleg II. Vilmos lobbizna a zsidó államért török szövetségeseinél.

Fotómontázs: Izraeli Nemzeti Könyvtár

Herzl mint a szerető és hűséges apa mutatkozik meg ezekben a képeslapokban, melyeket Paulina nevű lányának küldözgetett különféle helyekről a család bécsi otthonába.

Az első képeslap datálása 1898. október 15., Konstantinápolyból (Isztambul) küldték, és így szól: „Szerető csókok drága lányomnak, Paulinának, hűséges papájától”.

Hasonló szöveggel írt képeslapokat Jeruzsálemből és Hebronból.

A Nemzeti Könyvtár egyik kurátora, Hezi Amiur szerint azért is nagy a még sosem publikált képeslapok jelentősége, mert szerzőjük talán az egyetlen olyan cionista történelmi személyiség, akinek elismertsége univerzálisan is megkérdőjelezhetetlen és példaértékű.

Herzl földi maradványai 1904-es ausztriai halála után 1949-ben kerültek Izraelbe.

Mindez azok után történt, hogy a zsidó állam megálmodója végrendeletében arra intette az utókort, hogy amikor a zsidók állama létrejön, hamvait vigyék oda.

Herzlt 70 éve temették újra, az akkor egy éves Izrael államának létrejötte után.