Notre-Dame és a zsidók

A legendás párizsi épület füstölgő falai a kereszténységnek a zsidósághoz fűződő ellentmondásos kapcsolatáról is mesélnek.

A párizsi hatóságok szerint a Notre-Dame lángjait hétfő estére sikerült megfékezni, és eloltani, a remények szerint pedig a történelmi világörökség újjáépíthető. Franciaország főrabbija, Haim Korsia a Francia Püspökök Konferenciáját megszólítva twitter üzenetében kijelentette:

„Nagyon szomorú képeket látunk a Notre-Dameról ma este. Baráti üdvözletemet és imáimat küldöm a katolikus egyháznak és különösen Michel Aupetit érseknek.”

Joel Mergui, a Consistoire Central Israélite de France, a francia zsidó közösség vallási ügyeit intéző testület elnöke is hasonló, együttérző nyilatkozatot adott ki:

„Mind sokkos állapotban vagyunk, hívők és nem hívők egyaránt, keresztények és nem-keresztények, mivel Franciaország, a kereszténység, és Európa öröksége történelmének egy ékkövét jelenleg lángok emésztik. Ez a varázslatos katedrális Párizs, a párizsi és a francia emberek életének részét képezte majdnem ezer éven keresztül. Mély szolidaritással és erős szimpátiával adózom katolikus barátaim felé.” 

Tűz ütött ki a párizsi Notre Dame székesegyházban

Az épület tetőszerkezete teljesen beomlott, a katasztrófa miatt Emmanuel Macron francia államfő lemondta a mára tervezett televíziós beszédét.

A tűzoltók felé fejezte ki támogatását a Francia Zsidóság Képviselőtanácsa (CRIF), az ország zsidó közösségeit és szervezeteit kormány előtt képviselő politikai ernyőszervezet.

Bernard-Henry Levy zsidó filozófus, — aki a közelmúltban Orbán Viktorral beszélgetett –, a CNN-nek adott interjúban kijelentette:

„Amikor láttam az égő Notre-Dame képsorait, éreztem, hogy Párizs szíve ég, hogy Franciaország lelkét emésztik a lángok.”

A zsidókat és a muszlimokat vádolják a párizsi tűzért

Egyesek hamar megtalálták, kiket kell felelőssé tenni a Notre Dame tetőszerkezetésnek kigyulladásáért.

A katedrálist több szál is köti a zsidóság történelméhez. Ahogy Európa más részein, a franciaországi zsidók is folyamatos üldöztetést szenvedtek el, amiről a több száz éves falak és szobraik árulkodnak.

A zsidóságot mind a keresztény hit elődjeként, mind Jézust eláruló vak cselszövőként is ábrázolták a katolikus művészetben. A Notre-Dame struktúrájának alakjai ezt, a zsidó nép iránti előítéletes szemléletet jelenítik meg.

Jézus nagyszülei,Anna és Joákim élete – Fotó: Wikimedia

A katedrális leghíresebb része a nyugati homlokzat, a két óriás harangtoronnyal, ezek alatt helyezkedik el három hatalmas kapu, melyek közül a jobboldalit Mária zsidó szüleinek, Anna és Joákim életét ábrázoló díszítések borítják, melyeken a zsidó Szentély, bima és Tóra-tekercs is megjelenik. A zsidóság a véseteken csúcsos sapkákat, a zsidók 13. századi kötelező megkülönböztető viseletet hordanak, hogy ne keverjék őket össze a keresztény lakossággal.

A Királyok Galériája – Fotó: Wikimedia

A kapuk fölött helyezkedik el a Királyok Galériája, ahol 28 ősi júdeai uralkodó szobrát láthatjuk, akiket Mária őseinek tartanak.

Ahogy számos más katedrális esetében, itt is megjelenik az Eklézsia (az Egyház), és a Szünagógé (a Zsidóság) női alakja. Míg az előbbi dicsőséges, magabiztos asszonyként van ábrázolva koronával és egyéb keresztény szimbólumokkal díszítve, az utóbbi egyszerű, legyőzött, megtört, és bekötött szemű figuraként, amivel a judaizmus alacsonyrendűségére és irrelevanciájára igyekeztek utalni abban a korban. Itt a szemkötő egy kígyó, a hölgy lába előtt koronája, és kezéből majdnem kihullik a tíz parancsolatot tartalmazó két kőtábla.

Szünagógé (b) és Eklézsia (j) – Fotó: Wikimedia