Miniszterelnök vagy pénzügyminiszter akar lenni, de senkit nem támogat a nagy pártok vezetői közül – királycsinálóvá válik-e a radikális meglepetéspárt elnöke?
Ha valaki egy parlamenti választás helyett egy választási kampánynak lehet a győztese, akkor az egyértelműen Moshe Feiglin, a Zehut (Identitás) párt elnöke. A gazdasági és társadalmi kérdésekben radikálisan szabadelvű (libertárius), tehát a kormányzat szerepét csökkenteni akaró, ám védelmi és biztonságpolitikai területen nacionalista-konzervatív párt vezetője a legizgalmasabb karaktere lett a keddi választással záruló izraeli választási kampánynak.
Alig egy hónapja azt nyilatkozta, csak akkor hajlandó bárkivel is koalícióra lépni, ha azok kormányon azonnali hatállyal engedélyeztetik a marihuána szabad fogyasztását. Erről mi is beszámoltunk korábbi cikkünkben.
Legfrissebb értesülések szerint a pártja számára egyre kedvezőbben alakuló választási előrejelzések alapján, felbátorodásának újabb jeleként Feiglin nem kevesebbre készül, mint hogy az ország új miniszterelnökének ajánlja magát. De a minimum az, hogy a pénzügyi tárca vezetője szeretne lenni.
A Zehut – amelyik a Likudból vált ki – 2015-ös alakulása óta most van népszerűsége csúcsán. Jelenleg a biztos Knesszetbe jutási küszöb felett, öt-hét mandátumot jósolnak nekik.
Mégis, mi alapján lehetséges, hogy egy kis párt vezetője ilyen messzire merészkedik politikai ambíciójával?
Nos, alighanem csakis az izraeli demokrácia sajátos bája miatt. A jelenlegi rendszer szerint ugyanis az ország elnöke azt a politikust hatalmazza majd fel kormányalakításra, akit a legtöbb Knesszetbe jutott párt vezetője kijelöl.
Erre egy nappal a választás előtt most még elméletben vagy tíz pártnak ugyanakkora esélye van. Erre ugyan — a korrupciós gyanúk miatti eljárások dacára rendületlenül népszerű — Benjamin Netanjahu tűnik a legesélyesebbnek, ám a politikai alkuk alapján jogilag bármely bejutott párt vezetője alkalmasnak bizonyulhat az ország vezetésére.
Moshe Feiglin továbbra sem kötelezte el magát egyik nagy politikai csoportosulás vezetője mellett, alighanem ezzel főleg Netanjahu miniszterelnöknek okozva nagyobb fejtörést. Nyilván nem véletlen, hogy utóbbi a hétvégén arról nyilatkozott, hogy bizony, el is veszítheti a választásokat.
Az ugyanis jelenleg világosan látszik: a Likud vezérének ahhoz, hogy folytatni tudja munkáját, mindenképpen szüksége lenne az összes jobboldali párt felhatalmazására is. A Zehut a mostani kampányban tudatosan elkülönítette magát az összes többi párttól, így az utolsó pillanatig kivárnak azzal, hogy elköteleződjenek.
A The Times of Israel írása szerint a párt elnöke mindenképpen miniszteri pozicióban akarja érvényesíteni pártja programjának fontosabb elemeit. Zehuthoz közeli információk alapján állítják: az sem kizárt, hogy a pénzügyi tárca helyett egyenesen a kormányfői posztra jelentkezik Feiglin, aki a múlt héten túllépett az előszőr még szenzációszámba menő kannabisz-legalizációs ígéretén, és egyenesen azt nyilatkozta, hogy sikerük esetén felépítik a harmadik Szentélyt Jeruzsálemben.
A Salamon király idejében épült — a zsidóság legfontosabb kegyhelyének számító — eredeti templom visszaállításával jelentős szimbolikájú üzenetet tolmácsoló Feiglinre most nem csak mint építtetőre, de mint potenciális királycsinálóra is tekintenek sokan. Az elmúlt két évtized egyik legmarkánsabb jobboldali képviselője hosszú utat járt meg addig, hogy teljes kényelemben várhassa a keddi választást.
Nincs bennem bosszúság vagy harag, sem Ganz sem pedig Netanjahu nem érdekel (…) Ha ajánlanak valamit, kapni fognak érte valamit, ha nem, hát nem
— fogalmazott egy pénteki rádiónyilatkozatában a Zehut vezetője, aki korábban egyik fő riválisa volt a Likudban Netanjahunak. Elemzők szerint a két politikus között korábban komoly politikai feszültség is volt, nem véletlen, hogy Feiglin különutassá vált.
Feltételezhető, hogy pártjának ideológiája miatt Feiglin nem ajánlana baloldali politikust a kormányalakításhoz, azonban érdekes lesz, hogy ebben a pozicióban milyen lobbitevékenységet tudnak majd folytatni a zehutosok. A párt szabadpiaci gazdasági nézetei és szabadságelvű politikája ma még nem számít mainstream kampánytémának.
Kapitalista platformjának részeként a párt az adókulcsok és az adókedvezmény-pontok eltörlését javasolja, mindenki – gazdag és szegény – egyforma adókulcs alapján fizetne adót. Sőt, még a társadalombiztosítást is privatizálnák.
Ezen felül az oktatás átalakítását, a rabbinátus kósersági monopóliumának megszüntetését, a kötelező sorkatonaság helyett pedig hivatásos katonaságot szeretnének.
Bárhogy is vélekedünk róla, tény, hogy Moshe Feiglin a maga határozott, de ellentmondásos személyiségével mára megkerülhetetlen politikai tényezővé vált Izraelben.
Az „osloi béketárgyalás” ellen 1995-ben tüntetést szervező politikust féléves börtönbüntetésre ítélték államellenes zendülés vádja miatt. (Közösségi szolgálattal letudhatta a büntetést. ) Radikális nézetei később oda vezettek, hogy Netanjahu kiközösítette a Likudból, sőt, Londonban azt is megtiltották, hogy beutazhasson a szigetországba. Bár ma úgy véli, nem az állam dolga beleszólni abba, ki kit választ szerelmének, korábban sokakat meghökkentett kijelentésével, miszerint ő „büszke homofób”.
Hónapokkal ezelőtti kampánykezdetén fogalmazta meg azt, ami talán a legjobban illik rá:
„Nem libertárius, hanem zsidó vagyok. Szabadságom koncepciója a judaizmusomból ered.”