Bolondok napja és a zsidóság

Nem mindig móka és kacagás jellemezte a zsidóság történelmét április elsején. Voltak vészjósló de üdvözítően sorsfordító események is.

Amennyiben a római időkből eredő hagyományt, Hilaria-fesztiválját vesszük alapul, akkor is megállapítható, hogy a többségi társadalom számára mulatságos eseményeknek nem minden alapját jelentette a tisztességes és jóravaló kölcsönös hahotázás. Sokkal inkább egy-egy karakter kifigurázása, csőbehúzása, átverése, nem ritkán társaink esendőségein való kacagás lehetett a móka kiváltója. Tehát mások kárán bolondozni nem újdonság.

Ezt jól példázzák a zsidóság történelmének április 1-ére esett történései is. Ezekből szemezgetünk most okulásul, hahotára vagy éppen meghökkentésre okot adva. Borúra derű, igaz, majdnem mindig sorsfordító összefüggésekben.

1. Vérvád

Solymosi Eszter szomorú története ezen a napon indult 1882-ben, amikor is azt jelentették, hogy a szolgálólány eltűnt Tiszaeszláron. A magyar modern zsidóellenes vérvádak egyik első példázatának komoly jelentőséget tulajdonítottak korábban.

Azzal vádoltak tucatnyi zsidót, hogy a közelgő Pészach ünnepe miatt gyilkolták meg a fiatal lányt, annak vérét felhasználva rituális célokra.

A neves jogvédő, Eötvös Károly védte vádlottakat felmentette a bíróság, azonban az antiszemita folklórban Solymosi Eszter tragédiája sokáig szolgált még munícióval. Sőt, az eset jelentőségét és média által közhangulat manipulációs eredményét mutatja, hogy ez az eset ihlette meg az Antiszemiták Nemzetközi Kongresszusának egy évvel későbbi drezdai találkozóját is. Nem sokkal ezután alapították meg Magyar Antiszemita Pártot is.

A nagy per – Wikipedia

2. Vérvád II

Pár évvel később ugyan csak április 1-re esett az a nap, amikor a Habsburgok meglehetősen szalon-antiszemita hangulatú Monarchiájában újabb vérvád borzolta a zsidó közösségeket.

1899-ben Leopold Hilsnert azért tartóztattak le, mert szintén egy keresztény lány gyilkosát látták benne.

Az elhúzódó perek alatt pogromokkal veszélyeztették több cseh és morva zsidó közösség biztonságát, még Prágában is voltak antiszemita atrocitások. Hilsnert több mint 15 évvel később mentették csak fel a vádak alól, igaz, akárcsak Solymosi esete, ez a cseh történet is sokáig kísértette még a helyiek életét.

3. Náci bojkott

Hitler hatalomra jutásának évében, 1933-ban ezen a napon – vajon miért is? – jelzésértékűnek szánt határozottsággal hirdette meg a náci kormány a zsidó üzletek és vállalkozások elleni bojkottját.

Szerte az országban kerültek gyalázkodó feliratok üzletekre, amelyek között természetesen sárga csillagos jelek is voltak.”A zsidók a balszerencsénk okozói”, „Ne vásároljanak a zsidóktól!”

– csak két alap példa az üzenetekből.

Április 1-én még rendőrök is felügyelték a bojkott gyakorlását azzal, hogy árgus szemekkel figyelték, kik és miképp próbálnak bemenni a zsidók által tulajdonolt boltokba. A rendőrség akkor sem avatkozott közbe, amikor tettlegességig fajult a helyzet, és néhány üzlet tulajdonosát erőszakkal bántalmazták a felhergelt emberek. A bojkottal nem tréfáltak. Olyan nagy sikere volt, hogy az egynapos akciót a későbbi hetekben is megismételték Németországban.

4. Franco-koncentrációs tábor-Sanghaj

A náci-szimpatizáns Franco tábornok diadalával zárult ezen a napon a spanyol polgárháború 1939-ben. Két évvel később ezen a napon nyílt meg Horvátország első koncentrációs tábora, Danica, sőt a krónikások szerint ezen a napon Szabadkán 250 fiatal zsidóval végeztek a nácik. Egy évvel korábbról, végre egy örömteli történelmi tényt idézhetünk: 1940-ben Sanghaj vezetése abban egyezett meg április 1-én, hogy menedéket biztosítanak a holokauszt elől menekülő zsidókat szállító hajóknak. Csaknem 14 000 ember menekült meg ezáltal a következő pár évben.

5. Palesztina-Izrael-végre örömkönnyek

Izrael történelmében – még ha de facto nem is így nevezték a zsidók Erec Izraelét – sokkal pozitívabb események is történtek április első napján: 1925-ben a Héber Egyetem első székhelyén ezen a napon nyitotta meg kapuit, hét évvel azután, hogy az intézmény első épülete elkészült az első világháború utolsó évének árnyékában. 1926-ban Tel Avivban első alkalommal rendezték meg a „Héber Könyv Napját”, amely az előfutára volt a mindmáig legnépszerűbb izraeli irodalmi fesztivának, a „Héber Könyvhétnek”.

Eilat partjai történelmi látogatókra ébredhettek 1947 április 1-én: a holokauszt után az első zsidó bevándorlók hajózhattak be a vörös tengeri kikötővárosba ezen a napon.

6. Mai politikai tréfa…

Tavaly ezen a napon Izrael munkaügyi és népjóléti minisztere olyan határozatot fogadott el a szakszervezetekkel folytatott egyeztetései után, amelynek értelmében a zsidó állam közalkalmazottai ezen túl egy egész órával (ezt pedig ne tessék tréfának tekinteni!) kevesebbet kell majd dolgozniuk hetente. Haim Katz pedig nem viccelt. Még azt is kikötötték, hogy mindezért nem lesz pénzlevonás sem. Kis lépés a munkásoknak, nagy lépés lehet neki a közelgő választásokon…