Eddig semmilyen komoly hatást nem gyakorolt Izrael gazdaságára a BDS mozgalom.
Úgy vélem, a BDS [a zsidó állammal szembeni gazdasági, kulturális és akadémiai bojkott kezdeményezés — a szerk.] kezdeti éveiben több pánikot tapasztalhattunk (…) de az utóbbi időben világossá vált: semmilyen jelentős hatást nem tudott gyakorolni az izraeli gazdaságra
— fogalmazott az Amerikai Zsidó Bizottság (American Jewish Committee-AJC) igazgatója a Haaretz című izraeli lapnak adott interjújában.
Daniel Schwammenthal hozzátette: óvatosnak kell lenni, mert az, hogy a BDS eddigi, 14 éves működése alatt nem tudott többet rombolni, még nem jelenti azt, hogy ez a jövőben nem változhat. Az AJC brüsszeli szervezet vezetője szerint különösen az egyetemeken, főiskolákon kell kontrollálni a BDS tevékenységeit, mert az oktatás közegében könnyebben teret nyertek, és az antiszemitizmus gerjesztőivé váltak. Erről a Neokohn is közölt egy írást a napokban.
Az izraeli lap beszámolója kitér arra, hogy bár Európa több országában is vannak BDS által szervezett, a palesztinok jogaiért zajló, és gyakran antiszemita üzeneteket megfogalmazó tüntetések, nem lehet egyértelműen azt állítani, hogy a mozgalom tagjai sikerrel tudnának tömegeket fordítani Izrael ellen.
A BDS alapcélja — gazdaságilag és morálisan térdre kényszeríteni a zsidó államot — eddig tehát nem látszik sikeresnek. Ugyan a mozgalom szerette volna elszigetelni a zsidó államot a világ más országaitól, a gazdasági mutatók ezt nem igazolják:
továbbra is az EU maradt a legnagyobb kereskedelmi partnere Izraelnek, 2017-ben 38 milliárd dollár értékben cseréltek árukat a felek, ebből 13 milliárd volt izraeli export. Mindez összarányban 44%(!)-os növekedés 2009-hez képest.
Érdekesség, hogy az az Írország, amely az elsők között kezdett gazdasági szankciókat foganatosítani a zsidó állammal szemben, tavaly már 30%-kal több izraeli terméket importált, mint egy évvel korábban.
Tény, hogy Írországban, Spanyolországban, Hollandiában és Angliában is tettek kísérleteket arra, hogy törvényekkel bojkottálják az izraeli gazdaságot, de ezek nem tudták elérni a kívánt hatásokat
— véli a Haaretz. Mindezt jól mutatja az is, hogy amíg egy 2015-ös szabályozás alapján külön jelzéssel illene ellátni azokat a termékeket, amelyek zsidó telepesek területeiről érkeznek az Európai Unióba, ez a gyakorlatban alig-alig valósul meg néhány EU-s országban.
A BDS-agitációjával és propagandájával szemben élesen fellépő nemzetközi politikusok — például Emmanuel Macron, Justin Trudeau, vagy Donald Trump — a törvényhozás révén tudtak erős feleletet adni a szervezet általános Izrael ellenes retorikájára. A lap kiemeli, hogy a francia elnök elsőként tett egyenlőségjelet az anticionizmus és az antiszemitizmus közé, és a német alkotmányvédelmi hivatal is antiszemitának ítélte a BDS tevékenységét.
Izraeli politikusok és a zsidó állam támogatói gyakran hatástalannak nevezik mozgalmunk tevékenységeit. A valóságban pedig milliókat költenek arra, hogy minket támadjanak
— fogalmazott egy török rádiónak Kamel Hawwash, a BDS egyik kulcsfigurája Nagy-Britanniában, aki szerint szervezete komoly befolyással él, és működése sikerként értelmezhető. Hawwash máshol arról nyilatkozott, hogy a BDS nem antiszemita, a zsidó államot csak azért veszik célba, mert „mi csak azokat támadhatjuk, akik az elnyomóink, és ezek történetesen éppen zsidók”.
Egy januári, 4000 brit megkérdezésével elvégzett felmérés szerint a BDS-nek jelenleg a polgárok 10%-át lefedő az elfogadottsága Angliában.