Lehetséges, hogy az Egyesült Államok és Észak-Korea vezetői újabb találkozókat tartsanak, de egyelőre nincs terv erről – mondta az amerikai külügyminiszter újságíróknak, miután megállapodás nélkül, a tervezettnél több órával korábban véget ért a Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető közötti hanoi csúcstalálkozó.
„Nem tűztünk ki dátumot” – közölte Mike Pompeo újságírókkal egy Vietnamból a Fülöp-szigetekre tartó repülőgép fedélzetén.
„Az az érzésem, hogy ez egy ideig így lesz. Át kell kicsit gondolnunk a dolgokat”
– mondta.
Fülöp-szigeteki tisztségviselők szerint Pompeo látogatása során várhatóan tárgyal az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek közötti 1951-es kölcsönös védelmi egyezmény felülvizsgálatára vonatkozó javaslatról és a dél-kínai-tengeri területi konfliktusok ügyéről is.
Trump csütörtökön a vietnami Hanoiban tartott sajtóértekezletén jelentette be, hogy nem jutott megállapodásra az észak-koreai vezetővel sem a nukleáris leszerelésről, sem a Phenjan elleni szankciók kérdéséről. A kétnapos csúcstalálkozó a tervezettnél több órával korábban ért véget.
A két vezető előzőleg mintegy két órán át tárgyalt. Trump azt mondta, hogy Kim a büntetőintézkedések feloldását kérte, de ő ezt elutasította. Hozzátette, Kim biztosította arról, hogy tartózkodnak az atom- és rakétakísérletektől. Az észak-koreai vezető késznek mutatkozott országa egyes nukleáris helyszíneinek feladására, de nem azokéra, amelyeket az amerikaiak akartak. Ezért cserébe pedig az Egyesült Államok nem kívánta feloldani az Észak-Korea ellen meghozott összes büntetőintézkedést, márpedig Phenjan ezt gondolta – fejtette ki.
Az amerikai külügyminiszter Venezuelával kapcsolatban is nyilatkozott a repülőgépen tartózkodó újságíróknak. Kijelentette: az Egyesült Államok továbbra is dolgozik a terveken, amelyek által lehetővé válna bejuttatni Venezuelába az országnak szánt humanitárius segélyeket.
Az önmagát januárban Venezuela ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidó ellenzéki vezető a múlt szombaton megpróbálta bejuttatni a Kolumbiában és Brazíliában felhalmozott – javarészt az Egyesült Államok által küldött – humanitárius segélyeket Venezuelába, de a Nicolás Maduro hivatalban lévő elnökhöz hű fegyveres erők útját állták a szállítmányoknak. A segélyeket bejuttatni próbáló tüntetők és a fegyveres erők között összecsapások törtek ki, amelyekben különböző források szerint többtucatnyian meghaltak, és több százan megsebesültek.
A venezuelai ellenzék az országot sújtó humanitárius válságra hivatkozva kérte a segélyszállítmányokat. Maduro azonban tagadja a válság létét, a gazdasági problémákért az amerikai szankciókat teszi felelőssé. Szerinte a segélyszállítmány csak egy „ürügy” egy amerikai katonai beavatkozásra.