A hollandiai és európai antiszemitizmus növekedésének megállítása érdekében a politikai vezetőknek véget kell vetniük a nyitott határokkal történő tömeges bevándorlásnak, és vissza kell fordítaniuk az integráció kulturális kudarcát – mondta Geert Wilders, a holland Szabadságpárt alapítója és vezetője a The Jerusalem Postnak adott szerdai interjújában, amelyben azt is kifejtette, hogy Izrael támogatása a nyugati értékek szélesebb körű védelmén alapszik.
Hat hónapos tárgyalások után Dick Schoof miniszterelnök koalíciója kedden esküdött fel a Szabadságpárt (PVV) támogatásával, amely a 2023-as hollandiai parlamenti választásokon a legtöbb mandátumot szerezte meg a bevándorláspolitikát előtérbe helyező kampányával.
Wilders szerint ugyanezek a kérdések, „a tömeges bevándorláspolitika és a nyitott határok politikája” voltak a forrása az Európában egyre növekvő antiszemitizmusnak.
Ezek a politikák párosultak „társadalmaink egyik legnagyobb hibájával, a kulturális relativizmussal”, amely szerint „politikailag korrekt okokból” minden kultúrát egyenlőnek tekintenek, és minden kritikát elfogadhatatlannak tartanak.
„Ha teljesen nyitva tartjuk határainkat, és soha nem kérjük meg az embereket, hogy teljes mértékben integrálódjanak a társadalomba, akkor ők [a bevándorlók] nem fogják beszélni a mi nyelvünket, és úgy bánnának a nőkkel, a zsidókkal, a homoszexuálisokkal vagy másokkal, ahogy mi nem fogadjuk el” – mondta Wilders. „Becsuktuk a szemünket, és más irányba néztünk”.
Wilders szerint a növekvő antiszemita incidensek nem fognak megállni a politika megváltoztatása nélkül, ezért is volt olyan fontos, hogy az ő koalíciója kormányra került.
Az antiszemitizmus megugrása, mint Európa számos országában, az október 7-i mészárlás után következett be, amelyre Wilders a növekvő radikális és antiszemita érzelmek bizonyítékaként mutatott rá, különösen a bevándorlók körében.
„Annyi embert láttunk az utcán sétálni, Bécsből Párizsba, Amszterdamból Berlinbe és Londonba, és milliók támogatták a szélsőséges csoportokat – nem a palesztinokat -, hanem a Hamászt és a palesztin Iszlám Dzsihádot az utcáinkon” – mondta Wilders.
„Nem is tudtuk, hogy ennyi ember van jelen Európában, akik támogatják az ideológiájukat, ez egyfajta ébresztő jel volt, és ez volt az egyik oka annak, hogy a pártom megnyerte a választásokat, mert az emberek látták, hogy amiről beszéltünk, az valójában nem mese, hanem megtörténik és jelen van a társadalmainkban.”
– fogalmazott Wilders.
Az iszlám radikalizmus Európa-szerte aggodalomra ad okot – kéri Wilders, miközben határozottan hangsúlyozta, hogy nem minden holland muszlim radikális. Kijelentette, hogy a közvélemény-kutatások szerint a hollandiai muszlimok jelentős része hisz a radikalizmusban. Nagy százalékuk nem fontolgatná a zsidókkal való barátságot, és sokan támogatják a saría fontosságát a polgári joggal szemben.
„Ez egy hatalmas mennyiség, és ezt el kell fogadnunk, de foglalkoznunk kell vele” – mondta Wilders, ami szükségessé teszi a viselkedés és az integrációpárti elvek vörös vonalának kijelölését.
„Ha betartod a szabályainkat, ha együttműködve élsz a társadalmunkkal, ha nem harcolsz az értékeink ellen, és még egyszer mondom, nem borítod fel a törvényeket, akkor szívesen látunk, ugyanúgy, mint bárki mást a társadalmunkban; mindent elérhetsz, amit akarsz, parlamenti képviselő lehetsz, messzire juthatsz az üzleti életben, és a lehetőségeknek nincsenek határai, ha ugyanúgy integrálódsz hozzánk, mint bárki más”
– mondta Wilders.
„Ám ha elkezdesz erőszakot alkalmazni, vagy antiszemita vagy, azt nem fogadjuk el”.
Wilders a társadalom és a demokrácia védelme érdekében szigorúbb jogszabályok elfogadása mellett érvelt a holland értékek ellen fellépő „növekvő számú” emberekkel szemben. Az egyik politika, amelyet a holland politikus szorgalmazott, az volt, hogy a nem állampolgár bűnözők és törvénysértők könnyebben elveszíthessék tartózkodási engedélyüket és kitoloncolhassák őket. Wilders a radikalizmus elleni küzdelem érdekében a nyugati értékek erőteljes átültetését és a holland történelem tanítását is szorgalmazta az iskolákban.
„Iskoláinkban sok tanár fél a második világháborúról és a Soáról tanítani, mert félnek attól, hogy mi történhet – hogy nem tudják majd kontrollálni a gyerekeket az osztályukban, és hogy a szülők dühösek lesznek”
– mondta Wilders.
„Már az iskolákban el kell kezdenünk őszintének lenni és beszélni a nácizmus, a holokauszt és az antiszemitizmus hatásairól és sok más dologról, amiről ma nem beszélnek. Sok iskolában, nem csak Hollandiában, az Európai Unióban, ez a gyengeség jele”
– mondta.
Wilders szerint az antiszemitizmus elleni küzdelem szükségességében pártoktól független egyetértés van. Ez az ellenzék támogatását is magában foglalta, bár egyesek nem találtak összefüggést az antiszemitizmus, a kulturális relativizmus és a bevándorlás között.
Wilders szerint Európa egésze lassan ráébred a bevándorlás és az integráció kihívásaira. Míg a legutóbbi európai választásokon a franciaországi jobboldali Nemzeti Összefogás (RN) végül nem szerzett több mandátumot, mint a baloldali Új Népfront, és az Egyesült Királyságban a Munkáspárt többségi kormányt kapott a Konzervatív Párt helyett, a holland politikusok mégis a politikai jobboldal általános sikerét érzékelik.
„Hiszem, hogy lassan, de fokozatosan lehet haladni, és a dolgok jobbra fordulnak” – mondta Wilders, aki fájlalta, hogy
„túl lassan halad az antiszemitizmus elleni küzdelem… gyorsabban kellene haladnunk”.
Wildersnek hat hónapig kellett tárgyalnia három másik párttal, miután a PVV megnyerte a választásokat, és komoly kompromisszumokat kellett kötnie. Magyarországon kívül nem volt olyan európai ország, ahol többségi jobboldali kormány lett volna, mégis előrelépést lát Európa-szerte, Ausztriától Belgiumig, és Wilders még Franciaországban és az Egyesült Királyságban is sikereket észlel.
„Ha nem támogatjuk Izraelt, nem marad Izrael. Ez nem jelenti azt, hogy minden, amit Izrael tesz, jó, azonban reagálniuk kell azokra, akik azt akarják, hogy ne maradjon Izrael állam és zsidó nép”.
Marine Le Pen Nemzeti Frontja és a brit Nigel Farage Reform Pártja hatalmas népszerűségre tett szert, de a választási rendszerek felépítése miatt ez nem feltétlenül jelentett mandátumot. Bár lehet, hogy nem nőtt a politikai hatalom, a jobboldal több szavazót nyert meg.
Franciaországban, mint más, a jobboldalon versengő választásokon, a Nemzeti Összefogás is megküzdött saját antiszemita múltjával.
Wilders hangsúlyozta, hogy pártja „az első naptól kezdve” Izrael és a zsidó nép barátja volt, még akkor is, amikor ez a szélsőjobboldali elemektől visszatetszést váltott ki.
Nemcsak azzal érvelt, hogy a PVV-nek soha nem volt olyan múltja, mint Le Pen pártjának, Wilders azt mondta, hogy pártja nem lett volna Le Pen szövetségese az Európai Parlamentben, ha nem bízik abban, hogy Le Pen reformjai megtagadják és elhatárolódnak apja és a párt antiszemitizmusától.
„Marine Le Pen kiváló politikus” – mondta Wilders. „Franciaország érdekeiért harcol, és velem együtt küzd az antiszemitizmus ellen”.
Wilders úgy látta, hogy a jobboldal harca a nyugati értékekért szorosan összefonódik Izraelnek a Hamászhoz és a Hezbollahhoz hasonló dzsihadista csoportok elleni egzisztenciális harcával.
„Azt az országot kell támogatnunk, amelyik osztja az értékeinket. Mert ha az elveszik, mi leszünk a következők. Ebben őszintén hiszek” – mondta Wilders.
Izrael „az egyetlen demokrácia, az egyetlen ország, amellyel osztjuk az értékeinket a Közel-Keleten, egy olyan ország, ahol, mint láthattuk, független igazságszolgáltatás van, az elnököket vagy miniszterelnököket bíróság elé lehet állítani, ahogy egy normális demokráciában működnie kellene.
Van egy parlament, amely lemondathatja a miniszterelnököt, van egy működő civil társadalom. Tehát közösek az értékeink, és úgy gondolom, hogy a zsidó-keresztény értékekre – a humanista értékek mellett – büszkék lehetünk.
Izrael, ahogy gyakran mondom, a fény világítótornya, és egy olyan területen, ahol sötétség van”.
Október 7. megmutatta, hogy Izrael a létéért harcol, és hogy a térségben zajló konfliktusok nem csak a földről szólnak, ami Wilders szerint tévhit, amelyet sok nyugati politikus vall. Felidézte beszélgetéseit Ariel Sharon volt miniszterelnökkel, akit barátjának nevezett. Sharon meghozta a Wilders által tisztelt döntést, hogy Gázát átengedte palesztin ellenőrzés alá, de ez nem oldotta meg az iszlám radikálisok által jelentett problémát.
„Nem úgy lehet megoldani a palesztin-izraeli konfliktust, hogy földet adnak át”
– mondta Wilders, kifejtve, hogy az iszlám társadalom radikálisai Izrael teljes megsemmisítését akarják.
Wilders fiatalon, amikor olyan országokban utazott, mint Egyiptom, megtapasztalta, milyen gyűlöletet táplálnak egyesek a Közel-Keleten Izrael iránt. Azt mondta, tragikus volt, hogy amikor Izrael szóba került, az emberek, akikkel szívélyes kapcsolatban volt, felháborodtak.
Megdöbbentette, de nem lepte meg a Hamász október 7-i támadásának kegyetlensége. Az október 7-i támadások hatása a szeptember 11-i támadásokhoz hasonlítható, vélte Wilders, de az izraeli társadalom számára talán még hatásosabb volt, mivel az izraeli lakosság tekintélyes részét gyilkolták meg vagy csonkították meg.
„Ha háborút indítasz, ne panaszkodj, hogy vesztésre állsz”
– üzente Wilders a Hamásznak az izraeli fellépéssel kapcsolatos panaszairól.
A holland vezetőt az sem lepte meg, hogy milyen gyorsan, rövid idő alatt változott a nemzetközi politikai reakció, amikor Izrael reagált a Hamász támadására. Wilders úgy vélte, hogy a legfontosabb támogatás, amit Izraelnek nyújthat, a diplomáciai, annak az üzenetnek a terjesztése, hogy Izrael a létéért küzd a Hamász és a Hezbollah ellen.
„A diplomáciai támogatás a legfontosabb dolog, amit ma adhatunk, ez sajnos hiányzik”
– mondta Wilders, aki szerint a politikusoknak bátorságot kell vállalniuk, és ki kell állniuk az olyan barátok mellett, mint Izrael és azok, akik osztják a nyugati értékeket, még akkor is, ha ez politikai áldozatokkal jár. A holland ellenzék egyes tagjai gazdasági szankciókat szeretnének bevezetni Izrael ellen, amit Wilders ellenzett.
Wilders ellenzi továbbá a Nemzetközi Büntetőbíróság által az izraeli tisztségviselők, például Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen kiadott esetleges elfogatóparancsokat is. A kormány és a holland miniszterelnök nevében nem tudott nyilatkozni, de úgy vélte, hogy hiba lenne izraeli tisztviselőket őrizetbe venni, ha érvényben lennének az elfogatóparancsok.
A politikus szerint koalíciójában konszenzus van Izrael állam támogatásában, és a politikai megállapodás részeként végül átköltöztetik a holland nagykövetséget Jeruzsálembe.
Az izraelieknek szóló üzenetében Wilders azt mondta:
„Népünk körében nagy a támogatása annak a harcnak, amit vívtok. Nem vagytok egyedül. Soha nem lesztek egyedül. Vannak barátaitok. Remélem, hogy az egyik legjobb barátod leszek. De biztosan nem én vagyok az egyetlen”
– mondta Wilders.
„A holland szülők jól alszanak éjszaka, de az izraeli szülők felébrednek, és nem alszanak, mert arra gondolnak, hogy mi történik a fiaikkal és lányaikkal, akik olyan harcokat vívnak, amelyek előbb-utóbb a mi harcunk is lesz – a radikalizmus és a barbarizmus elleni harc”.
