Ma a nyugati világban sehol nem születik elegendő gyermek, míg Afrika és Ázsia országait a népességnövekedés állítja kihívások elé — hangzott el a globális helyzet felvázolása a III. Budapesti Demográfiai Csúcson.
„Ma a nyugati világban sehol nem születik elegendő gyermek, Európa az »üres bölcsők« kontinensévé vált, míg Afrika és Ázsia országait a népességnövekedés állítja kihívások elé” — fogalmazott Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a kétnapos Budapesti Demográfiai Csúcs megnyitóján.
A kétnapos nemzetközi konferencián politikusok, tudósok, egyházi vezetők és közszereplők tartanak előadásokat és cserélnek tapasztalatot a globális és hazai demográfiai kihívásokról.
A konferencia kezdetén négy egyházi vezető, Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Református Egyházkerületének püspöke, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke áldotta meg a demográfiai csúcs résztvevőt.
„A szaporodjatok és sokasodjatok parancsa nemcsak kötelesség, hanem egy lehetőség és áldás is”
— hangzott el csütörtökön Köves Slomó részéről, aki pénteken a versenyképesség és a család összefüggéseiről tartott beszédet, és hangsúlyozta: a Világbank adatai alapján a születések számának csökkenő tendenciája nemcsak Európát, hanem az egész világot elérte. David Goldman könyvének részleteit idézve a zsidó vallási vezető kiemelte, hogy a 2013-as adatok szerint
a nyugati demokráciák sorában a számok csak Izraelben és az Amerikai Egyesült Államokban haladták meg a világszinten jellemző 2,1-es születési rátát. Izraelben 2,9 volt a születési ráta – az arab lakosság körében 2,85 és a zsidó lakosság esetében 2,9 volt ez a szám.
„A család nem versenyképességi tényező, hanem életképességi tényező” — fogalmazott az EMIH vezetője.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek előadásában arról beszélt, hogy a családok egyesítik az élet testi, lelki, illetve szellemi oldalát, hozzájárulnak a nemzedékek közti közösséghez és ezzel lényeges, helyettesíthetetlen módon segítik elő a társadalom fejlődését.
Bozena Borys-Szopa, Lengyelország család-, munkaügyi és szociálpolitikai minisztere azt mondta, Lengyelország évek óta küzd a demográfiai kihívásokkal. 2017-ben majdnem minden negyedik lengyel 60 év fölötti volt, 2050 végére pedig a lakosság több mint 40 százalékát adja majd ez a korosztály.
A családtámogatásoknak köszönhetően 2016 és 2018 között a születésszám felülmúlta a várakozásokat: a 2015-ös 1,29-es termékenységi ráta 2017-re 1,45-re nőtt, ekkora legutoljára az 1990-es években volt – fejtette ki. Hangsúlyozta, a gyermekvállalás a fiatalok gondolkodásától is függ, ezért meg kell őket győzni arról, hogy Lengyelország fejlődik, támogatja a vállalkozásokat és az innovációt.
Andrej Babis cseh miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy a demográfiai változások nem olyan népszerű téma, mint a klímaváltozás, de a csökkenő népességnek hasonlóan súlyos következményei lehetnek az országainkban.
