A nemzetközi hírű volt szegedi főrabbi Virág és vallás c. első kötete után megjelent a könyvsorozat második része is, jelentette be az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem.
Löw Immánuel (Ábrahám Hajím) szegedi főrabbi (1854–1944), nemzetközi hírű orientalista, botanikus, művelődéstörténeti író volt. Apja, Löw Lipót magyar tudós rabbi, a zsidóság egyenjogúsítási mozgalmának vezetője, aki kezdeményezte és erősen pártolta a magyar zsidóság asszimilációját és a nemzeti nyelv használatát az egyházi szertartásokon.
A szegedi zsidó hitközség 1878-ban választotta főrabbijává.
A magyar, a német és a héber nyelv mellett tudott arámiul, arabul, szírül, törökül, perzsául, görögül, latinul, továbbá román és szláv nyelveken is. Már fiatalon tudományos és vallási tekintélynek számított. Sémi filológiai dolgozataival, hitszónoklataival és botanikai munkásságával nemzetközi elismerést szerzett.
1920-ban szót emelt a Kun Béla vezette kommunista forradalom ellen. Ennek ellenére 1920–21-ben bebörtönözték. 1927-től tizenkét éven át a zsidóság felsőházi képviselője lett.
1944 júniusában a szegedi gettóba vitték, ahonnan Auschwitzba akarták deportálni. Ám Budapesten elengedték az akkor már súlyos beteg, 90 éves rabbit. Itt hunyt el július 19-én. Zadravecz István katolikus püspök személyesen járt közben szabadon bocsátása érdekében a belügyminiszternél.
Fő műve a többkötetes Die Flora der Juden (A zsidók növényvilága). Megírásához a Talmud és a Biblia ismeretén kívül alapos régészeti, botanikai és filológiai kutatómunkára volt szükség.
Az új lefordított kötetben, amely a Löw Heritage Alapítvány és a Scolar Kiadó Löw Immánuel irodalmi munkásságát bemutató közös sorozatának második darabja, első alkalommal olvashatók magyar nyelven a korszakos jelentőségű Mineralien der Juden összegyűjtött fejezetei. A fordítás Kövér András munkája.
Ahogy az első kötetet, úgy ezt is Hidvégi Máté Scheiber Sándor-díjas, és Löw Lipót emlékplakettel elismert c. egyetemi tanár (OR-ZSE) és Ungvári Tamás Széchenyi- és József Attila-díjas egyetemi tanár szerkesztette.
E könyvet, amelyben Löw Immánuel eddigi legteljesebb, közel hétszáz tételt felsoroló bibliográfiája is megtalálható, Hidvégi Máté bevezetése és Scheiber Sándornak 1967-ben a Fauna und Mineralien der Juden német kiadásához írt előszava indítja és Ungvári Tamás utószava zárja.
„Hisszük, hogy kiadványunk a kultúra iránt érdeklődő olvasók körében revelációként fog hatni és növelni fogja Löw Immánuel mindenkori tanítványainak és tisztelőinek számát.”
— írja az előszó.
A Löw Heritage Alapítvány Löw Immánuel emlékének gondozására, életművének és hagyatékának megismertetésére jött létre a francia Antalis cég magyar leányvállalatának támogatásával és kezdeményezéséből. Az Alapítvány kuratóriumának, e könyv szerkesztői mellett, harmadik tagja Péter László szegedi irodalomtörténész.