Boris Johnson volt brit külügyminiszter fölényesen nyerte a brit Konzervatív Párt utolsó frakciószavazását is, maga mögé utasítva hivatali utódját, a jelenlegi külügyminiszter Jeremy Huntot. A pártelnöki és a miniszterelnöki posztért ketten maradtak versenyben, a fő esélyes azonban egyértelműen Boris Johnson.
A tory-k 160 ezer fős tagsága kettejük közül választhatja meg postai úton a Konzervatív Párt következő vezetőjét.
A levélszavazás győztese lesz Nagy-Britannia új miniszterelnöke a távozó Theresa May utódjaként.
A megválasztott jelölt a jelenlegi menetrend alapján a július 22-én kezdődő héten veszi át a pártvezetői tisztséget, és ezután tájékoztathatja kormányalakítási szándékáról II. Erzsébet királynőt.
A csütörtök esti utolsó fordulóban hárman mérkőztek a versenyben maradásért, és ötödszörre is a legesélyesebb jelöltnek tartott Johnson végzett az élen, ezúttal 160 frakciószavazattal.
A vezetőválasztás szervezéséért felelős frakciótestület, az 1922 Bizottság csütörtök esti bejelentése szerint a 313 fős tory frakcióból Jeremy Huntra 77-en, Michael Gove környezetvédelmi miniszterre 75-en voksoltak.
A versengésben eredetileg tíz jelölt indult. A múlt csütörtöki első frakciószavazási fordulóban hárman estek ki, múlt pénteken egy jelölt visszalépett.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov által a vezetőválasztási folyamat kezdetén készített felmérésben a Konzervatív Párt tagságának legnagyobb egyedi csoportja, 39 százaléka Johnsont nevezte meg első számú jelöltjének, vagyis ennyien mondták azt, hogy a volt külügyminisztert bármely más jelöltnél szívesebben látnák a párt vezetői tisztségében és így a miniszterelnöki székben.
A legnagyobb londoni fogadóhálózat, a William Hill csütörtök este, az utolsó frakciószavazás után olyan pénznyeremény-esélyekkel írta ki fogadásra Johnson és Jeremy Hunt párharcának végeredményét, amelyből következtethetően a cég gyakorlatilag biztosra veszi, hogy Johnson lesz a következő brit miniszterelnök.
A hálózat irodáiban Boris Johnson győzelmére jelenleg 1/12 esélykiírással lehet téteket feltenni. Ennek alapján aki 100 fonttal játszik arra, hogy a párttagság többsége Johnsonra voksol, mindössze 108,33 font bruttó nyereségre számíthat.
Jeremy Hunt győzelmét a William Hill 8/1-es kiírással kínálja játékra, vagyis aki a jelenlegi külügyminiszter győzelmére fogad 100 fonttal és nyer, 900 font bruttó pénznyereményt vehet fel.
Hunt a csütörtök esti utolsó forduló után közzétett Twitter-bejegyzésében maga is elismerte, hogy ő indul a kisebb eséllyel a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztségért. Hozzátette ugyanakkor, hogy
„a politikában történnek meglepetések”.
A két jelölt kampánya a tagság támogatásának megnyeréséért hivatalosan szombaton kezdődik.
Johnson személyében a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának frontembere mérkőzik a tagság bizalmáért egy volt „Remainerrel”, vagyis egy olyan politikussal, aki a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás kampányában a bennmaradást pártoló tábor tagja volt.
Boris Johnsonról sem lehet azonban elmondani, hogy a hagyományos tory EU-szkeptikus frakciócsoport veteránja lenne, legalábbis nem abban az értelemben, mint e konzervatív irányzat évtizedek óta meghatározó személyiségei, mások mellett például Sir Bill Cash, Sir John Redwood vagy Jacob Rees-Mogg.
Johnson, aki nyolc évig London polgármestere is volt, csak 2016. február 21-én jelentette be, hogy „nagyon nagy szívfájdalommal” ugyan, de Nagy-Britannia EU-tagságának feladása mellett fog érvelni a referendum kampányában, mivel arra a meggyőződésre jutott, hogy az Európai Unió „a brit szuverenitás erózióját” okozza.
Később tett ennél jóval nagyobb feltűnést keltő kijelentéseket is.
Nem sokkal a referendum előtt, a The Sunday Telegraph című vasárnapi konzervatív brit lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az Európai Unió koncepciója a Római Birodalomig nyúlik vissza, ugyanis az elmúlt kétezer év történelme nagyjából arról szólt, hogy különböző emberek és intézmények megpróbálták Európa egyesítésével újjáéleszteni a rómaiak idejére jellemző „béke és jólét aranykorát”.
Mások mellett „Napóleon és Hitler is ezzel próbálkozott, tragikus végeredménnyel. Az EU is egy erre irányuló kísérlet, más módszerekkel” – fogalmazott annak idején a konzervatív politikus.
A The Sunday Telegraph is „meghökkentőnek” nevezte az interjúhoz fűzött kommentárjában az összehasonlítást, bár hangsúlyozta: Johnson nem azt akarta ezzel mondani, hogy a brüsszeli döntéshozók nácik, akik a hitleri birodalmat kívánnák visszahozni.
Jeremy Hunt a népszavazási kampányban közel sem volt annyira észrevehető, mint Boris Johnson, aki akkor már jó ideje a Konzervatív Párt széles körben közismert és meghatározó figurája volt.
Hunt – csakúgy, mint a távozó Theresa May miniszterelnök – a bennmaradásért kampányolt, és a referendumon arra voksolt, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja.
A kilépésről döntő népszavazás után egy ideig pártolta egy újabb referendum kiírását is, de azután – ugyancsak Theresa Mayhez hasonlóan – arra az álláspontra helyezkedett, hogy teljesíteni kell a 2016-os népszavazáson kifejezésre juttatott többségi akaratot.
E fordulat sem volt mentes feltűnést keltő nyilatkozatoktól.
Hunt a Konzervatív Párt Birminghamben tartott tavaly őszi éves kongresszusán felszólalva például úgy fogalmazott: az Európai Unió vezetői a Nagy-Britanniával szembeni bánásmódból következtethetően úgy gondolhatják, hogy „a klub egyben tartásának” módja a távozni kívánó országok megbüntetése, Európában viszont legutóbb a Szovjetunió volt az, amely nem engedte, hogy bárki távozzon érdekköréből.
Hozzátette: ha az EU-t „börtönné alakítják, a távozás vágya nem csökkenni, hanem erősödni fog, és nem mi leszünk az egyetlen rabok, akik menekülni szeretnének”.
Hunt e kijelentéseiért súlyos bírálatok kereszttüzébe került még saját pártján belül is, és Theresa May személyesen tartotta szükségesnek korrigálni saját külügyminiszterét.
May nem sokkal később egy BBC-interjúban azt mondta: az Európai Unió tárgyalóasztalánál olyan országok képviselői is ülnek, amelyek egykor valóban a szovjet érdekszférához tartoztak, ma már viszont demokratikus országok. „Elmondhatom, hogy a két szerveződés nem ugyanaz” – tette hozzá.
A jelenlegi kormányfő, Theresa May három hete távozott a Konzervatív Párt éléről, főként amiatt, hogy a londoni alsóház az elmúlt hónapokban háromszor is visszautasította a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, az Európai Unióval novemberben elért megállapodást.