Hétórás mentés után kedd délutánra sikeresen kiemelték és egy uszályra helyezték a hajóroncsot, amit a csepeli szabadkikötőben vizsgálnak majd tovább.
| A Hableány sétahajó május 29-én este süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét utast akkor sikerült kimenteni, de azóta is tartanak a vizsgálatok és a keresések. |
Ahogy beszámoltunk róla, a Hableányt kedden kora reggel kezdték el kiemelni a Duna mélyéről. Közben a szakemberek többször megálltak, vizet szivattyúztak, valamint átvizsgálták a hajótestet, és eközben az MTI értesülései szerint négy holttestet is megtaláltak.
A megtalált holttestek között volt az egyetlen gyermekáldozat is. Négy ember továbbra sem került elő.
Kép: MTI/Mohai Balázs
Kora délutánra teljesen a felszínre került a hajótest, amit a Clark Ádám úszódaru segítségével átemelték egy uszályra. Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője a helyszínen azt mondta:
a Hableányt a csepeli szabadkikötőbe viszik,
ahol a Budapesti Rendőr-főkapitányság hajózási, nautikai és műszaki szakértő bevonásával, az ügyészség képviselőjének jelenlétében szemlének veti alá a járművet. Közölte azt is, hogy
a belügyminiszter kérésére megduplázták a keresésben részt vevő rendőrök számát.
Gál Kristóf elmondta azt is, hogy hétfőn a Viking Sigyn szállodahajó — egyéb okok miatt — ismét Magyarországra érkezett, és a rendőrség új szemlét tartott a hajón. Hozzátette, hogy a szemle során olyan bizonyítékot szereztek, amely vélhetően teljesebb képet ad a történtekről.
A Hableányt üzemeltető Panorama Deck Kft. közben közölte: saját halottjuknak tekintik a Hableány balesetében elhunyt kollégáikat. A cég közleményében azt írták:
ha a közvetlen hozzátartozók elfogadják, és kollégáik másként nem végrendelkeztek, akkor hajós temetésen búcsúznak majd el tőlük.
Tolnay Zoltán hajóskapitány, aki szintén szolgálatban volt a Dunán a tragédia idején, az M1-en azt közölte: egyik hajózási rádiócsatornán sem jeleztek veszélyhelyzetet a május 29-ei dunai hajóbaleset idején. Kitért arra is, hogy a Viking Sigynnek kellett volna megkezdenie a kommunikációt a kisebb Hableánnyal.
Götz Sándor hajómérnök elmondta, hogy szerinte mindkét vízi járművön kellett lennie hajókövető rendszernek, valamint olyan kommunikációs berendezésnek, amellyel kapcsolatot tudtak tartani egymással. A szállodahajón olyan archiváló rendszernek is kell lennie, amely a GPS-adatokat is rögzíti — tette hozzá. Szerinte ezeket az adatokat össze kell vetni a két hajó kommunikációjával, hogy többek között az is kiderüljön, miért tolatott vissza a Viking Sigyn a baleset után, majd miért ment el.