Újabb videó került nyilvánosságra a tragikus balesetről, amelyen jól látszik, hogy a két hajó percekig nagyon közel halad egymás mellett, majd a Margit híd alatt a Viking maga alá gyűri a Hableányt. A Neokohnnak nyilatkozó hajóskapitány szerint nem lett volna szabad egyszerre meghajózniuk a hidat, vagy ha már igen, akkor kommunikálniuk kellett volna egymással, de ez úgy tudja, nem történt meg.
A név nélkül nyilatkozó, tapasztalt hajóskapitány szerint érthetetlen, hogy miért megy ilyen közel egymáshoz a két hajó. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy a felvétel csalóka ebből a szögből, de a TRESCO elektronikus műholdas térkép rendelkezésre álló, rögzített adataiból pontosan kiolvashatóak a távolságok és a mozgások.
A Neokohnnak nyilatkozó kapitány szerint veszélyes volt egyszerre bemenniük a Margit híd pillérei közé szakadó esőben, áradó Duna mellett. Ilyen esetekben általában a kis hajónak kell alkalmazkodnia a nagy hajóhoz.
Az ütközés szerinte úgy is történhetett, hogy a Vikingnek a híd alatt korrigálnia kellett, a Hableány pedig az ő korrigálási mezőjében volt, és ezért lökte meg a kis hajó bal farát, amely ezáltal befordult a nagy hajó elé, majd felborult és elsüllyedt.
A két hajó a baleset előtt hosszú percekig halad egymás mellett, a szakértő szerint kizárt, hogy ne tudtak volna egymásról.
A Hableány szabad szemmel is jól látta a nagy hajót, a Vikingen pedig van radar és TRESCO, amely pontosan mutatja a hajó környezetét.
A kapitány azt mondja, ha már úgy döntöttek, hogy egyszerre hajózzák meg a hidat, mindenképpen kommunikálniuk kellett volna egymással, ez azonban, úgy tudja, nem történt meg, a két hajó között semmilyen kapcsolat nem volt. Szerinte elkerülhető lett volna a tragédia, ha beszélnek egymással.
Öt perc alatt ott volt a vízirendészet
Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője az M1-en azt mondta: a hét elhunytat a holttestekről vett ujj- és tenyérlenyomatok alapján a dél-koreai hatóságok közreműködésével, valamint a hozzátartozóknak bemutatott fényképek segítségével azonosították.
A szóvivő arról is beszélt, hogy a mentésben azért nem vettek részt a rendőrség helikopterei, mert van egy úgynevezett időjárási minimum, amely alatt a gépek nem szállhatnak fel. Szerda este olyan körülmények voltak, hogy a rendőrség egyébként éjjellátó készülékkel is felszerelt helikopterei nem kaptak felszállási engedélyt sem a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről, sem Bácsbokodról – emelte ki.
Az adásban megszólalt az egyik rendőr, aki elsőként érkezett a katasztrófa helyszínére. Virág Richárd azt mondta: szerda este 21 óra 10 perckor a rádión hallották, hogy a Margit híd és a Parlament térségében embereket látnak a vízben.
Öt perc alatt a helyszínre érkeztek, ahol a Lánchíd magasságában észrevettek egy segítségért kiabáló férfit a vízben, akit egy nővel együtt beemeltek a hajóba. A férfi sokkos, kihűlt állapotban volt, a nő viszont nem adott életjeleket, így megkezdték újraélesztését és értesítették a mentőszolgálatot.
Gál Kristóf az MTI-nek az adást követően elmondta: az első vízi egységek 21 óra 15 perckor, az első szárazföldi egységek pedig 21 óra 19 perckor érkeztek a helyszínre. A rendőrség által korábban közölt 21 óra 29 perces kiérkezési időpont a bűnügyi állományra vonatkozott – emelte ki.
Az adásban elhangzott: a rendőrség a társszervekkel együtt a Budapesttől délre eső teljes Duna-mederszakaszon folytatja a kutatást. A baleset helyszínén szombaton és vasárnap a szakemberek számára legfőbb feladat az úgynevezett árnyékolás kiépítése, annak érdekében, hogy a búvárok le tudjanak ereszkedni a roncshoz és ott érdemi munkát végezhessenek.
Óvadékkal szabadulhat a Viking kapitánya
A Budai Központi Kerületi Bíróság szökés és elrejtőzés veszélye miatt elrendelte annak a terheltnek a letartóztatását, akit halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségével gyanúsít az ügyészség.
A bíróság a gyanúsított védője által előterjesztett óvadék megállapítására irányuló indítványt elfogadta, de mivel annak megállapítása ellen az ügyészség fellebbezett, ezért a döntés nem végleges.
Ha a fellebbezés ügyében másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék helybenhagyja a szombati döntést, majd azt követően a gyanúsított az óvadékot befizeti, akkor a terhelt Budapestre kiterjedő bűnügyi felügyeletet kap, nyomkövetővel együtt alkalmazva. Ebben az esetben a gyanúsított nem hagyhatja majd el a főváros területét.
A gyanú szerinti cselekmény – bizonyítottság esetén – 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménynek minősül. A megalapozott gyanút egyebek mellett a helyszíni szemle jegyzőkönyve, fényképfelvételek, kamerafelvételek támasztják alá. A bíróság indokolásában felhívta a figyelmet arra, hogy a „megalapozott gyanú még nem jelent ítéleti bizonyosságot, a nyomozás még folyamatban van”.
A bíróság megállapította, hogy a gyanúsítottal szemben a személyi szabadságot korlátozó bírói engedélyes kényszerintézkedés alkalmazásának különös oka, azaz a szökés, elrejtőzés veszélye megállapítható, mert bár a terhelt személyi, családi, megélhetési és lakhatási körülményei teljes mértékben rendezettek, s ezek a szökés, elrejtőzés veszélye ellen ható tényezők, ugyanakkor az adott cselekmény jelentős tárgyi súlyú és igen súlyos következményekkel járt.
A gyanúsított nem magyar állampolgár, magyarországi tartózkodási hellyel vagy kötődéssel nem rendelkezik, s munkájából adódóan tartózkodási helye gyakran változik, illetve nehezen elérhető. Indokolásában a bíróság arra a körülményre is felhívta a figyelmet, hogy a terhelt úgy a környező nyugat-európai országokban, mint saját hazájában jelentős helyismerettel rendelkezik, továbbá mind az anyagi lehetőségei, mind pedig az esetleges személyi kapcsolatai lehetővé tennék számára, hogy a hatóságok látóköréből adott esetben hosszabb időre kikerüljön, márpedig a cselekmény jellege miatt indokolt annak biztosítása, hogy a gyanúsított az eljárás kezdeti szakaszában a hatóságok számára lényegében bármikor elérhető legyen.
Védői indítványra a bíróság megvizsgálta, hogy a kényszerintézkedés céljának elérése érdekében letartóztatás helyett bűnügyi felügyelet óvadékkal együtt alkalmazható-e. Az első fokon eljáró bíróság álláspontja szerint egy, a vállaltnál magasabb összegű, de a gyanúsított személyi és vagyoni helyzetével arányos mértékű óvadék alkalmazása esetén a letartóztatás helyett a bűnügyi felügyelet alkalmazható, mert az óvadék, valamint a nyomkövető együttes alkalmazása megfelelően szolgálja a büntetőeljárás érdekeit és a gyanúsított részére visszatartó erővel bír a szökés, elrejtőzés vonatkozásában.
Szerda este nem sokkal 9 óra után a Margit hídnál a Viking szállodahajóval ütközött a jóval kisebb, dél-koreai turistákat szállító Hableány turistahajó, amely másodpercek alatt elmerült. Hét embert a környező hajókon utazók mentettek ki, hét embernek a holttestét találták meg, mindannyian dél-koreai állampolgárok voltak. 21 embert hivatalosan továbbra is eltűntként tartanak nyilván, köztük a Hableány 2 fős magyar személyzetét.
