Következményei lesznek, ha Irán felrúgja az egyezséget és újra urándúsításba kezd – üzenték az atomalku európai aláírói, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország Teheránnak. Kína szerint közös a felelősség, hogy az egyezmény életben maradjon. Netanjahu kijelentette: nem hagyják, hogy Irán atomfegyvert gyártson. Putyin szerint Trump felelős a kialakult helyzetért. Az iráni elnök 60 napot adott az atomalku aláíróinak, hogy segítsenek megkerülni az amerikai szankciókat.
Haszan Róháni iráni elnök szerda délelőtt váratlanul bejelentette, hogy ettől a héttől kezdődően inkább megtartják a feleslegesen termelt dúsított uránt és nehézvizet, és nem adják el azokat más országoknak, mint ahogyan arról korábban megállapodtak.
Továbbá az atomalku aláíróinak 60 napot adott arra, hogy intézkedésekkel segítsék megkerülni az iráni bankokat és az olajexportot korlátozó amerikai szankciókat, különben feloldja a korlátozásokat és tovább fejleszti atomprogramját. Teherán szerint bár az európai aláírók megígérték, egy év alatt nem sem teljesítették az amerikai szankciók megkerülését Irán számára.
Róháni bejelentésére reagálva Párizs közölte: ragaszkodnak ahhoz, hogy fennmaradjon a nagyhatalmak és Irán között 2015-ben megkötött nukleáris megállapodás.
Franciaország figyelmeztette Teheránt, hogy ha nem tartja be vállalásait, annak következményei lesznek, egyebek mellett beindul egy mechanizmus, amelynek a vége az lehet, hogy büntetőintézkedéseket vezetnek be ellene.
„Most semmi nem volna rosszabb Irán számára, mint ha felmondaná ezt a megállapodást”
– jelentette ki Florence Parly védelmi miniszter.
Franciaország, Nagy-Britannia és Németország – tehát az európai aláírók – minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy fennmaradjon a szerződés, egyebek közt Irán gazdaságát segítő kezdeményezésekkel, amelyek szándékuk szerint ellensúlyozzák az amerikai szankciókat – tette hozzá.
Figyelmeztette azonban Teheránt, hogy maguk az európaiak fognak szankciókat bevezetni, ha Irán megszegné a 2015-ös alkut. A francia védelmi miniszter ugyanakkor hozzátette, hogy Irán eddig minden kötelezettségét teljesítette.
Mark Field brit külügyi államtitkár a londoni parlamentben arról beszélt, hogy Iránnak következményekkel kell számolnia, ha kivonul megállapodásból.
„Nemkívánatos lépés Teherán bejelentése. Ezen a ponton még nem beszélünk a szankciók visszaállításáról, de nem szabad elfelejteni, hogy azokat a nukleáris korlátozásokért cserében oldották fel. Ha Irán többé nem tartja magát nukleáris kötelezettségvállalásaihoz, annak természetesen lesznek következményei”
– mondta Field.
Steffen Seibert német kormányszóvivő arról beszélt, hogy a vártnál tovább tart az Iránnal folytatott kereskedelem fenntartását szolgáló mechanizmus létrehozása, amely az amerikai szankciók megkerülését szolgálja.
„Jelenleg az utolsó simításokra van szükség a társulás működésének elkezdéséhez, ez magában foglalja, hogy Irán is megtegye a szükséges intézkedéseket”
– tette hozzá.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ismét megerősítette: országa nem fogja engedni Iránnak, hogy atomfegyvert gyártson. Netanjahu az Izraelért elesett hősök emléknapján, egy Jom Házikáron alkalmából tartott rendezvényen kijelentette:
„Úgy hallottam, hogy Irán folytatni akarja atomprogramját. Nem fogjuk Teheránnak engedni, hogy atomfegyverekhez jusson”.
Az izraeli kormányfő Donald Trump amerikai elnökhöz hasonlóan elutasítja az úgynevezett atomalkut.
„Kína szerint Iránnak maradéktalanul teljesítenie kell az atomalkuban vállaltakat, és az egyezmény többi aláírójának felelőssége az, hogy ez megvalósuljon” – mondta Keng Suang, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Putyin szerint Trump felelős a kialakult helyzetért
„Az Egyesült Államok meggondolatlan lépései vezettek el az iráni bejelentéshez” – közölte Moszkvában Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Peszkov „komolynak” nevezte a kialakult helyzetet, s emlékeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök azon figyelmeztetéseire, amelyek szerint Washington Teheránnal szembeni meggondolatlan lépéseinek és megalapozatlan nyomásgyakorlásának nemkívánatos következményei lesznek.
Megismételte, hogy Moszkva elkötelezettje az atomalkunak, amelynek szerinte nincsen alternatívája. Közölte, hogy az orosz diplomácia tovább tárgyal majd a szerződés többi részesével, elsősorban az európai államokkal, a cselekvési terv életképességének megőrzése érdekében.
Peszkov szerint korai lenne arról elmélkedni, hogy szükséges-e újabb szankciókat bevezetni Irán ellen a bejelentése miatt. Közölte, hogy Putyin nem tervez találkozót a Moszkvában tartózkodó Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel, aki egyébként személyes üzenetet hozott az orosz elnöknek Haszan Róháni iráni elnöktől.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután fogadta iráni hivatali partnerét, kijelentette: arról állapodott meg Zaríffal, hogy Moszkva és Teherán Washington kivételével az iráni atomalku összes többi aláírójával együtt fog működni.
Arról is megegyezés született – mondta –, hogy orosz-iráni kooperáció lesz az ENSZ Biztonsági Tanácsa kihagyásával, egyoldalúan meghirdetett, „törvénytelen” amerikai kereskedelmi szankciók megkerülésében is.
Zaríf az orosz vendéglátójával közösen megtartott sajtótájékoztatón közölte, hogy Lavrovval megállapodott a busehri nukleáris erőmű építésének és a fordói dúsító létesítményben való együttműködésnek a folytatásáról.
A NAÜ szerint folytatódnak az ellenőrzések
Irán bejelentése, hogy beszünteti az ország birtokában lévő dúsított urán és nehézvíz készletének csökkentését, nem változtatja meg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által az országban végzett ellenőrzési műveletének természetét – közölte Bécsben az ügynökség.
A NAÜ felelős azért, hogy műszaki eszközeivel és szakembereinek segítségével ellenőrizze azt, hogy Irán miképpen teljesíti az atomalku végrehajtását. Az ellenőrzés rendjét az atomsorompó egyezmény jegyzőkönyve tartalmazza, amelyből Irán ugyan 2006-ban kilépett, de később újra csatlakozott hozzá.
A NAÜ közleménye szerint, amíg Irán nem lép ki az ellenőrzéssel kapcsolatos jegyzőkönyvben vállaltakból, addig változatlan marad a bécsi székhelyű szervezet szakembereinek ellenőrzési művelete.
Robert Kelly, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) képviseletében azt mondta, Irán megmarad a NAÜ ellenőrzése alatt,
az egész világ tudni fogja, hogy mi történik ott. A NAÜ követ minden változást, nap mint nap.
A NAÜ eddig igazolta azt, hogy Irán teljesíti az atomalkuban vállalat kötelezettségeit és aláveti magát a bécsi központú szervezet ellenőrzésének.
Róháni: hatvan napja van az aláíróknak
Irán leállítja a 2015-ös atomalku két pontjának teljesítését, amelyek az ország birtokában lévő dúsított urán és nehézvíz eladására vonatkoznak.
Teherán azt várja, hogy a hatvan nap alatt az atomalku többi aláírója intézkedjen vállalt kötelezettségeinek megtartásáról és teljesítéséről.
„Hatvan napjuk van arra, hogy teljesítsék a banki szférára és az iráni olajjal folytatott kereskedelemre vonatkozó kötelezettségeiket. Amennyiben nem veszik figyelembe Irán érdekeit az adott időszak alatt, Irán leállítja az urándúsításra vonatkozó feltételeket, és folytatja az Arakban lévő nehézvizes reaktorának korszerűsítését”
– mondta Róháni.
Az államfő hozzátette, hogy az atomalku nem szűnik meg, Irán nem lép ki abból, és erről írásban értesítették is a megállapodást aláíró nagyhatalmakat.
Róháni szólt arról, hogy országa, a szerződés más aláíróinak tanácsára, egy évet várt, és addig is teljesítette vállalt kötelezettségeit. Tette ezt azután, hogy az Egyesült Államok egy évvel ezelőtt úgy határozott, hogy kivonul az atomalkuból.
Róháni hangsúlyozta, hogy Teherán továbbra is kész tárgyalni az atomalkuról, annak teljesítéséről.
Az iráni elnök egyben az Európai Unió szemére vetette, hogy nem volt eddig képes teljesíteni az Iránnak gazdasági téren tett ígéreteit, elsősorban azokat, amelyek az amerikai szankciók megkerülésére vonatkoztak.