Ugyan nincsen ember a Hold felé tartó izraeli űrjárműn, a kérdés ettől még érdekes.
Egy izraeli kutatócsapat magánfinanszírozású, utas nélküli űrhajót indított útnak a Holdra, s ha az akció sikerrel jár, Izrael lesz a világon a negyedik ország, amely űrhajót juttatott el Holdra. A sikeres kilövést később váratlan probléma követte, ám a kutatók optimisták, és úgy gondolják, a holdraszállás a tervezettnek megfelelően, április 11-én megtörténhet — kezdi cikkét a zsido.com.
Bár ezen az űrhajón nem utazik ember, mégis felmerülhet a kérdés, mi történik, ha – hiszen már folynak az előkészületek – egy zsidó utazik az űrbe? Hogyan tartja be a kóserság szabályait, mikor tart szombatot és a Föld körüli pályán száguldó űrhajó feltételezett zsidó űrhajósa vajon merre fordul, ha imádkozni akar? Mindezeket megelőzi azonban még egy kérdés: a zsidó hagyomány jelentős része időhöz kötött, ahogyan azt a Salamon király által írt Kohelet (Prédikátor) könyvében olvassuk:
Mindennek megvan a kora, és ideje van minden dolognak az ég alatt. Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje van az ültetésnek és ideje az ültetés kiszakításának… (Kohelet 3:1-2)
A zsido.com teljes cikke itt olvasható:
http://zsido.com/mikor-van-szombat-a-vilagurben/?fbclid=IwAR13EE3HQcB5txyCqQAo7Kz628HAxjq5GLC–DbSQXtnKXMOhgM0Io0aotM