Izraeli hírszerzőkkel és katonai szakértőkkel venné fel a harcot a szervezett bűnözés ellen Guatemala egyik elnökjelöltje, aki országát Latin-Amerika Izraeljévé szeretné változtatni. Roberto Arzú García-Granados családja közel nyolc évtizede különleges kapcsolatot ápol a zsidó állammal: dédapja kulcsszerepet játszott Izrael megalapításában, édesapja pedig Guatemala elnökeként történelmi békemegállapodást kötött. A politikus most izraeli technológiával, katonai együttműködéssel és gazdasági reformokkal alakítaná át hazáját.
Guatemala egyik legismertebb politikai családjának tagja, Roberto Arzú García-Granados az Izraellel fenntartott kapcsolatok radikális elmélyítését tette 2027-es elnökválasztási programjának egyik központi elemévé. A korábbi államfő, Álvaro Arzú fia szerint a közép-amerikai ország gazdasági és biztonsági problémáinak megoldásában Izrael szolgálhatna követendő példaként. A politikus a The Jerusalem Postnak ismertetett elképzelései szerint izraeli hírszerzési, katonai és technológiai segítséggel számolná fel a bűnszervezetek hatalmát, miközben az ország gazdaságát a zsidó állam innovációs modelljére építve alakítaná át.
„Mindig is azt mondtuk, hogy Guatemalának Latin-Amerika Izraeljévé és Szingapúrjává kell válnia. Semmi okunk nincs arra, hogy ne lehessünk olyanok, mint ez a két ország” – fogalmazott Arzú, aki szerint Guatemala természeti adottságai, földrajzi elhelyezkedése és fiatal lakossága kiváló lehetőségeket biztosítana a gyors gazdasági fejlődéshez.
Ehhez azonban szerinte előbb meg kell törni a korrupció és a szervezett bűnözés befolyását.
A család, amely segített létrehozni Izraelt
Arzú Izrael iránti elkötelezettsége mély családi gyökerekre vezethető vissza. Dédapja, Jorge García Granados Guatemala ENSZ-nagyköveteként és az ENSZ Palesztinával foglalkozó különbizottságának tagjaként az egyik legelszántabb diplomáciai támogatója volt a zsidó állam létrehozásának. Az 1947. november 29-i történelmi ENSZ-szavazáson Guatemala annak a 33 országnak az egyike volt, amely támogatta a brit mandátumterület felosztását és egy önálló zsidó állam megalapítását.
García Granados személyesen is részt vett a palesztinai helyzet vizsgálatában, és tapasztalatai meggyőzték arról, hogy a holokauszt után a zsidó népnek saját, független államra van szüksége. Diplomáciai tevékenységével más országokat is igyekezett megnyerni a cionista ügy támogatására. Tapasztalatait 1948-ban The Birth of Israel: The Drama as I Saw It című könyvében örökítette meg, majd 1955-ben Guatemala első izraeli nagyköveteként Jeruzsálemben adta át megbízólevelét.
A két ország kapcsolata azóta is különösen szoros. Guatemala 2018-ban, Jimmy Morales elnöksége idején az Egyesült Államok után elsőként helyezte át nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe, ezzel is kifejezve, hogy elismeri a várost Izrael fővárosának.
Az országban jelentős az Izraellel vallási és kulturális alapon is szolidaritást vállaló keresztény közösségek befolyása, különösen az evangéliumi keresztények körében. Guatemala több településén izraeli zászlókkal és Jeruzsálemről elnevezett közterületekkel is kifejezik a két ország barátságát.
Az Arzú család kapcsolata azonban túlmutat a diplomácián. Több családtag tanult vagy élt izraeli kibucokban, a politikus egyik nagynénje Guatemala izraeli nagykövete volt, édesapja pedig 1996 és 2000 között államfőként is szoros kapcsolatot ápolt a zsidó állammal. Arzúnak apai ágon zsidó felmenői is vannak: egyik dédanyja az ukrajnai Odesszából származott.
A Moszad segítségével számolna le a bűnbandákkal
Guatemala napjainkban súlyos biztonsági kihívásokkal küzd. A szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, valamint az olyan hírhedt bűnbandák, mint az MS-13 és a Barrio 18, számos közép-amerikai országban jelentős befolyásra tettek szert. A bandák által elkövetett zsarolások, erőszakos bűncselekmények és területi ellenőrzés különösen súlyosan érintik a vállalkozásokat és a lakosság mindennapi biztonságát.
Arzú elnöki programjának egyik legfontosabb eleme ezért a közbiztonság helyreállítása lenne, amelyhez az izraeli titkosszolgálatok és a hadsereg szakértelmét is igénybe venné.
A politikus már felszólította a jelenlegi guatemalai kormányt, hogy kérjen segítséget a Moszadtól a bűnszervezetek elleni hírszerzési műveletekhez, és egy közelmúltbeli izraeli látogatása során maga is tárgyalt a lehetséges biztonsági együttműködésről.
Elképzelése szerint az izraeli szakértők a hírszerzési információk gyűjtésében, a guatemalai fegyveres erők kiképzésében és korszerű technológiákkal történő felszerelésében is szerepet vállalhatnának. A cél az lenne, hogy a hadsereg visszaszerezze az ellenőrzést azokon a területeken, amelyeket jelenleg bűnszervezetek uralnak.
A politikus a szomszédos Salvador elnökének, Nayib Bukelének a bűnbandák elleni fellépését is követendő példának tartja. Bukele rendkívül szigorú biztonságpolitikája jelentősen csökkentette az országban elkövetett emberölések számát, ugyanakkor a tömeges letartóztatások és a rendkívüli jogrend alkalmazása miatt nemzetközi emberi jogi bírálatokat is kiváltott. Arzú azonban még keményebb fellépést helyezett kilátásba.
Tervei szerint a hadsereget nagy erőkkel vetné be a bűnbandák ellen, és olyan magas biztonsági fokozatú, modern technológiával felszerelt börtönöket építene, amelyek még a salvadori rendszernél is szigorúbbak lennének.
A guatemalai–izraeli biztonsági együttműködésnek egyébként komoly történelmi előzményei vannak. Az 1960 és 1996 között zajló guatemalai polgárháború idején, amikor az emberi jogi visszaélések miatt az Egyesült Államokkal megromlottak a kapcsolatok, Izrael a guatemalai hadsereg egyik fontos fegyver- és katonai szakértelem-szállítójává vált. A 36 évig tartó konfliktusban becslések szerint mintegy 200 ezren haltak meg vagy tűntek el, és különösen súlyos veszteségeket szenvedtek az őslakos maja közösségek. A polgárháborút végül 1996. december 29-én az Arzú édesapja által aláírt békemegállapodás zárta le.
A család izraeli biztonsági kapcsolataira jellemző, hogy 1981-ben, amikor Arzú egyik nagybátyját elrabolták, nagyapja a Moszad segítségét kérte az ügy megoldásához.
Izraeli technológiával építene közép-amerikai gazdasági csodát
A biztonsági együttműködés mellett Arzú gazdasági programjában is központi szerepet kapna Izrael. Guatemala Közép-Amerika legnagyobb gazdasága, jelentős mezőgazdasági exportőr, és olyan termékek előállításában játszik fontos szerepet, mint a kávé, a banán, a cukor és a kardamom. A fejlődés eredményei azonban rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg, a vidéki és őslakos közösségek körében továbbra is jelentős a szegénység és az alultápláltság.
Az elnökjelölt szerint Guatemala különösen sokat tanulhatna Izrael mezőgazdasági innovációiból. A politikus legutóbbi izraeli látogatásán több olyan helyszínt is felkeresett, ahol korszerű öntözési és vízgazdálkodási technológiákat tanulmányozott.
Úgy véli, hogy ha Izrael a sivatagos területeken is képes volt virágzó mezőgazdaságot létrehozni, akkor Guatemala kedvező éghajlatával és termékeny földjeivel ennél is jelentősebb eredményeket érhetne el.
A két ország között már jelenleg is működik fejlesztési együttműködés. Az izraeli MASHAV nemzetközi fejlesztési ügynökség évtizedek óta biztosít mezőgazdasági, oktatási és más szakmai képzéseket guatemalai szakemberek számára. A gazdasági kapcsolatok elmélyítését szolgálja a 2024 márciusában hatályba lépett kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás is.
Arzú azonban ennél jóval ambiciózusabb terveket fogalmazott meg. Ösztöndíjprogramokat indítana guatemalai fiatalok számára izraeli egyetemeken, miközben izraeli hallgatókat is fogadna Guatemalában. Különösen nagy hatást gyakorolt rá a rehovoti Weizmann Tudományos Intézet, amelyet egyik legutóbbi látogatásán keresett fel. Legfiatalabb fia, aki a Harvard Egyetemen globális egészségügyi tanulmányokat folytatott, maga is fontolgatja, hogy az izraeli intézményben tanul tovább.
Az elnökjelölt közvetlen légi járatot is szeretne létrehozni Izrael és Guatemala között, ami szerinte jelentősen fellendíthetné a turizmust és az üzleti kapcsolatokat. A guatemalai nagykövetséget továbbra is Jeruzsálemben tartaná fenn, sőt jelentősen kibővítené annak személyzetét, hogy a diplomáciai feladatok mellett külön szakemberek dolgozzanak az izraeli befektetések ösztönzésén, a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésén és a biztonsági együttműködésen.
Izrael, az Egyesült Államok és Tajvan lennének Guatemala legfontosabb szövetségesei
Arzú külpolitikai elképzeléseiben három ország kapna kiemelt szerepet: az Egyesült Államok, Izrael és Tajvan. Guatemala azon kevés államok közé tartozik, amelyek továbbra is hivatalos diplomáciai kapcsolatokat tartanak fenn Tajvannal, annak ellenére, hogy Kína jelentős nyomást gyakorol a szigetország megmaradt szövetségeseire. A térség több országa, köztük Honduras és Nicaragua, az elmúlt években már Pekinget választotta Tajpej helyett.
Iránnal szemben az elnökjelölt egyértelműen elutasító álláspontot képvisel. Kijelentette, hogy elnöksége alatt Guatemala nem tartana fenn kapcsolatokat olyan államokkal, amelyek terrorszervezeteket támogatnak vagy finanszíroznak.
A kérdésnek különös jelentőséget ad, hogy Irán az elmúlt évtizedekben több latin-amerikai kormánnyal, különösen Venezuelával épített ki kapcsolatokat, miközben a Hezbollah térségbeli tevékenysége régóta aggodalomra ad okot az izraeli és amerikai biztonsági szervek számára.
Arzú támogatja a venezuelai politikai rendszer átalakítását is. Családjának több tagja évtizedek óta Venezuelában él, ahol üzleti érdekeltségekkel, köztük egy cukorgyárral is rendelkeznek. A politikus üdvözölte Nicolás Maduro 2026-os amerikai eltávolítását a hatalomból, ugyanakkor elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az általa vezetett politikai rendszer jelentős része továbbra is fennmaradt. Véleménye szerint Washingtonnak nagyobb nyomást kellene gyakorolnia Venezuela vezetésére a szabad és tisztességes választások biztosítása érdekében.
Trump mint példakép, vitatott kizárás és újabb elnöki ambíciók
Roberto Arzú politikai pályafutását eddig több kudarc és vitatott döntés kísérte. A 2019-es guatemalai elnökválasztáson valamivel több mint hat százalékos támogatottsággal az ötödik helyen végzett. Négy évvel később ismét indulni kívánt, ám 2023 februárjában a guatemalai Legfelsőbb Választási Bíróság választási szabálysértésekre és idő előtti kampányolásra hivatkozva visszavonta az ő és alelnökjelöltje, David Esteban Pineda Barrios regisztrációját.
A kizárás nemzetközi figyelmet is kiváltott, különösen azért, mert a 2023-as választások előtt több elnökjelölt indulását is megakadályozták. A guatemalai állam 2025 januárjában végül egyezséget kötött Arzúval és korábbi alelnökjelöltjével, elismerve felelősségét politikai jogaik megsértéséért. A megállapodást júniusban az Amerikaközi Emberi Jogi Bizottság is jóváhagyta.
Arzú 2026 októberében bejelentette, hogy korábbi pártját, a Cabalt elhagyva a Fuerza por Guatemala politikai szervezethez csatlakozott, amelynek színeiben a 2027-es elnökválasztáson kíván indulni. Kampányának egyik központi üzenete a korrupció és a hagyományos politikai elit befolyásának megtörése, valamint a gazdaság megnyitása a külföldi befektetők és a verseny előtt.
A politikus Donald Trump amerikai elnök nyílt tisztelője, amit kampányszlogenje is tükröz: a „Make Guatemala Great Again”, vagyis „Tegyük újra naggyá Guatemalát” egyértelműen Trump ismert politikai jelmondatára utal. Arzú ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem tekinti magát minden kérdés szakértőjének, ezért erős szakértői csapatra kíván támaszkodni. Saját legfontosabb erényének a bátorságot és az elkötelezettséget tartja.
Izraelhez fűződő kapcsolatát nemcsak politikai és családi szempontból tartja meghatározónak, hanem személyes élményei is erősítik. Legutóbbi látogatásakor jom kipur napját Jeruzsálemben töltötte, ahol egy spanyolul beszélő idegenvezető társaságában tíz órán keresztül, mintegy 22 ezer lépést megtéve járta be a szinte teljesen elcsendesedett várost. A különleges élmény olyan mély benyomást tett rá, hogy azóta is arra biztatja ismerőseit: legalább egyszer látogassanak el Jeruzsálembe a zsidóság legszentebb napján.











