A szakértők szerint az európai kereskedelmi szankciók miatt veszítheti el az állását sok palesztin.
Az izraeli vállalkozásokat célzó európai szankciók több ezer, viszonylag jól fizetett palesztin munkahely megszűnéséhez vezethetnek Júdeában és Szamáriában.
Az európai korlátozások tovább ronthatják azokat a gazdasági körülményeket, amelyek miatt a palesztinok egyre nagyobb számban fontolgatják, hogy máshol, akár Európában telepedjenek le – nyilatkozták szakértők a The Press Service of Israel (TPS-IL) hírügynökségnek. A közelmúltban Nagy-Britannia által kezdeményezett szankciók szerintük meggyengíthetik az érintett vállalkozásokat, és felgyorsíthatják a palesztinok Európába irányuló kivándorlását.
A palesztinokat is sújtják az Izrael elleni szankciók
Az izraeli cégeknél dolgozó palesztin munkavállalók számára a bojkottok és szankciók következményei közvetlenül érezhetők. A Júdeában és Szamáriában működő izraeli ipari övezetekben foglalkoztatott arabok gyakran csaknem kétszer annyit keresnek, mint a palesztin munkáltatóknál dolgozó társaik. Ha az érintett vállalkozások bezárnak vagy máshová költöznek, több ezer palesztin veszítheti el viszonylag jól fizető állását. Sokan közülük munkanélkülivé válhatnak, vagy kénytelenek lehetnek jóval alacsonyabb bérért munkát vállalni.
Felmérések szerint a palesztinok jelentős része, különösen a fiatalok, elhagyná lakóhelyét, ha lehetősége nyílna rá. A legfőbb okok között a gazdasági kilátástalanság, a bizonytalanság és a jövővel kapcsolatos pesszimizmus szerepel.
Mindez egyre élesebb ellentmondást teremt: miközben az európai kormányok azt hangoztatják, hogy javítani kívánják a palesztinok életkörülményeit, olyan intézkedéseket támogathatnak, amelyek még nehezebbé teszik számukra a helyben maradást.
A szamáriai Barkan ipari park egyik izraeli üzletembere a TPS-IL-nek azt mondta, nem kétséges számára, mi várhat arra a több száz palesztinra, akit alkalmaz. Zvika a vezetéknevét nem kívánta elárulni, mert nem akarta felhívni magára a bojkottmozgalom figyelmét.
„Ők lesznek az elsők, akik megérzik az intézkedések következményeit. Megélhetést biztosítunk nekik, és ha a vállalkozásainkat kár éri, elsőként ők veszítik el az állásukat, és válnak munkanélkülivé”
– mondta.
Zvika szerint az intézkedések „hatalmas károkat okozhatnak egy olyan széles ipari ágazatban, amely több tízezer embert foglalkoztat”.
„Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a munkavállalók ugyanolyan foglalkoztatási feltételekben részesülnek, mint az izraeliek, beleértve valamennyi szociális juttatást is. Jó fizetést kapnak. Ha találnának munkát egy palesztin munkáltatónál, ott nagyjából annak az összegnek az ötödét keresnék, amit mi fizetünk nekik. De egyáltalán nem biztos, hogy találnának ilyen állást.”
Hány palesztin dolgozik Izraelben?
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint a Palesztin Hatóság területének – beleértve Kelet-Jeruzsálemet is – reál-GDP-je 17,1 százalékkal zsugorodott 2023 első negyedéve és 2025 első negyedéve között. A Világbank jelentése szerint a Palesztin Hatóság és a Gázai övezet együttes reál-GDP-je 2024-ben 28 százalékkal esett vissza, 10,6 milliárd dollárra csökkentve a gazdaság teljesítményét.
Ezzel 15 év gazdasági növekedése veszett oda.
A Palesztin Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a munkanélküliség a Palesztin Hatóság területén a 2023 harmadik negyedévében mért mintegy 14 százalékról, azaz 129 ezer főről 2026 első negyedévére 29,5 százalékra, vagyis 294 ezer főre emelkedett. A ráta a második negyedévben 27,9 százalékra, 284 ezer főre mérséklődött.
Eközben 2026 második negyedévében már 53 ezer, a Palesztin Hatóság területéről származó palesztin dolgozott izraeli munkáltatóknál, szemben az előző negyedév 48 ezres adatával. A számításba az Izrael területén, valamint a Júdeában és Szamáriában található izraeli településeken foglalkoztatott munkavállalók egyaránt beletartoznak.
A Palesztin Központi Statisztikai Hivatal szerint közülük több mint 35 ezren a zöld vonalon belül, vagyis az 1967 előtti fegyverszüneti határokon belüli területeken dolgoztak, további 17 600-an pedig a Júdeában és Szamáriában található izraeli településeken vállaltak munkát. Együttes átlagos napibérük 263,40 sékel, azaz 84,14 dollár volt, ami csaknem kétszerese a palesztin munkáltatóknál dolgozók 134,30 sékeles, vagyis 42,90 dolláros napi keresetének.
A gazdasági szankciók kereszttüzében a palesztin munkavállalók
A Jeruzsálemi Biztonsági és Külügyi Központ (JCSS) 2026 októberében megjelent elemzése arra figyelmeztetett, hogy a Júdeában és Szamáriában működő izraeli vállalkozások termékeire nemrég kivetett brit szankciók súlyos következményekkel járhatnak az ott dolgozó palesztinok számára.
A tanulmány szerzői Alan Baker, Izrael korábbi kanadai nagykövete, valamint Maurice Hirsch, a központ Palesztin Hatóság elszámoltathatóságával és reformjával foglalkozó kezdeményezésének igazgatója. Arra figyelmeztettek, hogy a szankciók miatt az izraeli vállalkozások elbocsátásokra kényszerülhetnek, és megválhatnak palesztin alkalmazottaiktól. Izrael emellett a munkavállalási engedélyek visszavonását is mérlegelheti, ami az izraeli munkáltatóknál dolgozó teljes, 53 ezres palesztin munkavállalói kört érintheti, köztük azokat is, akik a zöld vonalon belül vállalnak munkát.
A szerzők becslése szerint a már most közel 30 százalékos munkanélküliség további 32–34 százalékra emelkedhet, ha a palesztinok elveszítik ezeket a viszonylag jól fizető állásokat.
A palesztin munkavállalók két különböző veszélynek vannak kitéve. Az európai megrendelések visszaesése arra kényszerítheti a Júdeában és Szamáriában működő érintett vállalkozásokat, hogy leépítéseket hajtsanak végre, ami az ott dolgozó 17 600 palesztin egy részét érintheti. Emellett az izraeli kormány a korlátozásokra válaszul a munkavállalási engedélyek visszavonásáról is dönthet, ami a zöld vonalon belül foglalkoztatott palesztinokat is sújtaná. Hirsch és Baker ezt az izraeli intézkedést a lehetséges ellenlépések egyikeként említette.
A TPS-IL-nek adott nyilatkozatában Hirsch „őrült képmutatásnak” nevezte Európa hozzáállását. Kifejtette: bár az európai országok millió számra fogadtak be menekülteket Szíriából és a Közel-Kelet más részeiről, a palesztinok befogadására – még háborús időkben is – sokkal kevésbé voltak hajlandóak.
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt írta, és automatikus időzítéssel jelent meg.
