Nagy-Britannia és további 11 ország lépéseket tesz a nemzetközi jog szerint „illegális” zsidó településekkel folytatott kereskedelem korlátozására. London a vállalatokat és a zsidó szélsőségeseket is célba veszi; Izrael válaszul azzal fenyeget, hogy leállítja az izraeli fegyvertechnológia átadását.
Ed Miliband brit külügyminiszter kedden bejelentette, hogy az Egyesült Királyság gazdasági szankciókat fog bevezetni a Júdea-Szamáriában (Ciszjordániában) található izraeli telepek ellen, miután az elmúlt hetekben kijelentette, hogy London „újraindítja” Izraelhez fűződő politikáját – számol be a Ynet izraeli portál.
Eközben Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Nagy-Britannia külügyminiszterei közös nyilatkozatot tettek közzé az úgynevezett kétállami megoldásról, amely sehol, semmilyen formában nincs napirenden.
Egy friss felmérés szerint az izraeli lakosok 67%-a – köztük a zsidó izraeliek 75%-a – ellenzi egy palesztin állam létrehozását Izrael szomszédságában (azt sokan a Hamász terrorjának megjutamazásának értékelnék), márpedig egy ilyen terv nem jöhetne létre Izrael nélkül.
Miliband szerint a britek nem vásárolnának az izraeli telepekről
„Az izraeli kormány cselekedetei Ciszjordániában aláássák a kétállami megoldás lehetőségét” – közölték. „Az izraeli kormánynak haladéktalanul le kell állítania a telepek terjeszkedését és a polgári közigazgatási hatáskörök kiterjesztését, biztosítania kell a telepesek által elkövetett erőszakért való elszámoltathatóságot, és ki kell vizsgálnia az izraeli erők ellen felhozott vádakat.”
Az országok kijelentették, hogy szándékukban áll „korlátozásokat bevezetni a nemzetközi jog szerint illegálisnak minősülő telepekkel folytatott kereskedelemre”. Ezek azonban az izraeli jog szerint törvényesek.
Ed Miliband nyilatkozatát azzal kezdte, hogy: „Nagy-Britannia és Izrael továbbra is együttműködik a közös nemzetbiztonsági érdekek terén.” Ugyanakkor hangsúlyozta: „A kétállami megoldás biztosítása kormányunk politikájának vezércsillaga.”
„Nem hiszem, hogy a brit emberek azt szeretnék, hogy az üzleteinkben és szupermarketjeinkben a telepekről származó termékek forgalmazásával támogassuk a megszállást” – tette hozzá Miliband.
„Intézkedéseket fogunk hozni azok ellen a vállalatok ellen, amelyek építési, finanszírozási vagy ingatlanügyi szolgáltatásokat nyújtanak a telepeknek. Bárki, aki illegális telepeket finanszíroz vagy támogat, a brit szankciók teljes szigorával szembesül majd. A telepek illegálisak, és Nagy-Britanniában nem szabad őket népszerűsíteni.”
A britek szerint csak „szimbolikus” lépéseket terveznek
Bár Miliband hangsúlyozta, hogy a lépések csak az „illegális” telepeket érintik, nem Izraelt, a brit szankciók az Izraelnek történő fegyverszállításokra is vonatkoznak.
Ezzel kapcsolatban Miliband a következőket mondta: „Már felfüggesztettünk 30, a Gázai övezetben működő Izraeli Védelmi Erőknek (IDF) szóló fegyverkereskedelmi engedélyt, és ez a felfüggesztés továbbra is érvényben marad. Elutasítjuk az olyan fegyvereladási engedélyek kiadását, amelyek hozzájárulnak a megszálláshoz – ez kettős tilalmat jelent a fegyvereladásokra vonatkozóan.”
Egy volt izraeli diplomata a Ynet-nek elmondta: mivel választási kampány zajlik, az izraeli válaszlépés nagyon szigorú lehet.
„A Nagy-Britannia ellen lehetséges válaszlépések köre széles, és akár az izraeli fegyvertechnológia briteknek történő átadására vonatkozó embargót is magában foglalhat, ahogyan azt a franciákkal is tették. Írország esetében Izrael bezárta dublini nagykövetségét, és nem nevezett ki nagykövetet Spanyolországba.” Jelenleg nincs izraeli nagykövet Nagy-Britanniában sem.
A Bloomberg arról számolt be, hogy brit diplomaták közölték az amerikaiakkal: a településekre jelenleg bevezetett szankciók „főként szimbolikusak”, és nem lesznek lényeges hatással Nagy-Britannia Izraellel fennálló általános kereskedelmi vagy biztonsági kapcsolataira.
Képünkön új telep épül Maale Arugot térségében. Fotó: Wisam Hashlamoun / Anadolu via AFP
