Meglepő leletre bukkant egy, a Tel Gezer Nemzeti Parkban tett tanulmányi kirándulás során a 17 éves amerikai Shiloh Attoun: egy 3300 éves, kobra-motívumokkal díszített ókori szkarabeusz-amulettre.
Shiloh csoportja első izraeli kirándulása során találta meg a szkarabeusz-amulettet (a szkarabeusz, azaz galacsinhajtó vagy ganajtúró bogár az ókori Egyiptom egyik legismertebb szimbóluma). Az amerikai zsidó fiú iskolája, az Alexander Muss Középiskola dékánjával együtt jelentette a különleges leletet az Izraeli Régészeti Hatóságnak − számol be az Arutz Sheva izraeli portál.
A bejelentést követően Adam William Asper régész, hatóság Központi Régiójának felügyelője találkozott a csoporttal az iskolában. A különleges leletet az Izraeli Nemzeti Kincsek gyűjteményébe vette, és Shiloh-nak elismerő oklevelet adományozott a példás polgári magatartásáért.
„Észrevettem egy kicsi, érdekes tárgyat a földön”
Az Izraelben talált szkarabeusz-amulettek, amelyeket néha pecsétként is használtak, az ókori Egyiptomnak a térségre gyakorolt kulturális hatásáról tanúskodnak, valamint a régió és Egyiptom kapcsolatairól az egyiptomi uralom idején, mintegy 3500 évvel ezelőtt − idézi fel az izraeli lap.
Az ókori Gezer városa, ahol a szkarabeuszt felfedezték, az egyiptomi uralom idején az ország egyik legfontosabb kánaáni városa volt, és a Júdeai-alföld, a „Sefela” központi stratégiai kereszteződését ellenőrizte. Ma a helyszínt az Izraeli Természet- és Parkhatóság nemzeti parkként kezeli.
Az ókori egyiptomiak szentnek tartották a bogarat, amely az új élet szimbóluma volt, mivel a halált jelképező trágyagolyót gurított, és abba rakta le petéit, amelyekből új élet keletkezett. Az egyiptomi név a „kialakulni” vagy „létrejönni, megteremtődni” igéből származik, mivel az egyiptomiak a szkarabeuszt az életet teremtő Isten megtestesült szimbólumának tekintették.
„Ez volt osztályunk első kirándulása az országba; csupán két nappal korábban érkeztünk meg. Miközben Tel Gezer történelméről és régészetéről tanultunk, észrevettem egy kicsi, érdekes tárgyat a földön”
− mesélte az amerikai zsidó fiú a történteket. „Ősinek tűnt. Felvettem, és megkérdeztem az idegenvezetőmet. Nem tudtam elhinni, hogy ez velem történik – egy pillanattal korábban még arról beszéltünk, milyen csekély az esélye annak, hogy valaha is ilyen leletre bukkanjunk, és most itt volt egy, pont a kezemben!”
Mit jelent a két kobra egy félellipszis felett?
Az amulettet Ido Koch professzor, a Tel-Avivi Egyetem Régészeti és Ókori Közel-keleti Kultúrák Tanszékének munkatársa vizsgálta meg, aki a pecsétet a késő bronzkorra (Kr. e. második évezred) datálta.
„Érdekes jelenet látható a szkarabeuszon: két kobra egy félellipszis felett. A kobra – amelyet a bibliai kígyóval azonosítanak, és Egyiptomban, de görögül is ‘Uraeus-nak’ neveztek – nagyon elterjedt védelmi és királyi szimbólum volt az ókori Egyiptomban és a Levante déli részén. A kobrák alatt látható félellipszis az egyiptomi ‘nb’ hieroglifát ábrázolja, amelynek jelentése ‘úr’. A Tel Megiddo-i ásatások során korábban már találtak egy hasonló jelenetet ábrázoló skarabeuszt – azonban három kígyóval” − magyarázta a professzor.
„Shiloh története elbűvölő példája annak a kapcsolatnak, amely az Izraelbe tanulni érkező fiatalok és az ország történelme, valamint régészete között alakul ki a terepen szerzett közvetlen tapasztalatok révén”
– mondja Amit Melman, az Izraeli Régészeti Hatóság központi régiójának oktatási igazgatója. „Shiloh-nak és a program oktatóinak dicséretet érdemelnek azért, hogy felelősségteljesen jártak el, és a leletet azonnal átadták nemzeti gyűjteményünknek. Nekik köszönhetően ez a különleges lelet megmenekült, és mindannyian tanulhatunk belőle.”
Az Izraeli Régészeti Hatóság felhívta a figyelmet, hogy ha bárki a szabadban régészeti leletre bukkan, azt a helyén kell hagyni, és nem szabad elmozdítani, és a felfedezést haladéktalanul be kell jelenteni a hatóságnak, hogy a régészek teljes körűen dokumentálhassák a lelet régészeti kontextusát, amely pótolhatatlan információkat tartalmaz.
Fotó: Facebook / Israel Antiquities Authority
